MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Mérföldkőhöz érkezett a magyar bírósági eljárási rendszer. Még 2015-ben indult a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. fejlesztése, aminek köszönhetően mostantól távolról is meg- és kihallgathatók a tanúk és a vádlottak a bíróságokon, anélkül, hogy személyesen megjelennének az őket idéző bíróság előtt.

Képtalálat a következőre: „schmidt péter bíró”

Schmidt Péter kollégiumvezető

Különböző, közigazgatási telephelyeken alakították ki a VIKI projekt keretében - a videó-konferencia szolgáltatást -, a Belügyminisztérium megrendelésére, amit, 100%-ban az Európai Unió támogatott. Az idei évben 215 végpontot alakítottak ki. 72 végpont van a bíróságokon, 39 a Büntetés-végrehajtási intézményekben országszerte, a többi távmeghallgatási végpont pedig a Kormányhivatalokban, a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatalban, és a Miniszterelnökség intézményeiben került kialakításra.  

A Riasztásban most bemutatjuk a szeptember 4-től élesben működő VIKI rendszert. A távmeghallgatási rendszert, ami felgyorsítja a bíróságok munkáját.  

Schmidt Péter az Egri Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője, stábunknak mutatta meg, hogy működik a már naponta országosan használt VIKI- rendszer, amely segítségével felgyorsulnak a bírósági perek, és akár hónapokat és milliókat is megspórolhatnak a bíróságok egy-egy büntetőügynél.  

„Az alapvető célja volt ennek a projektnek, hogy elsősorban a bíróságok és a büntetés-végrehajtási szállítási nehézségeket, költségeket csökkentsék. Csökkentsék a szállítással járó biztonsági kockázatot, illetve az állampolgárok számára is lehetővé tegyék, hogy a távmeghallgatási pontok használatával ne kelljen nagyobb távolságokat utazni, hanem akár lehetővé váljon az is, hogy egy távollévő bírósági tárgyalásra, ők a távmeghallgatás útján, a lakóhelyükhöz legközelebb eső bírósági végponton bekapcsolódjanak” – magyarázta az Egri Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője a Hír TV-nek.

A gyakorlatban ez 72 tárgyalótermet jelent országosan. A hozzá fűzött reményeket a rendszer eddig teljesítette - mondja Schmidt Péter, aki bíróként, májusban elsőként tesztelhette élesben egy távmeghallgatásos büntető tárgyalást. Ha az idézett például Pécset lakik, de az őt is érintő eljárást az ország másik felében, mondjuk a Debreceni Törvényszéken folytatják le – a távmeghallgatással a több órás utazás, munkából kiesés és az utazási költségtérítés nem csekély összege egyaránt megtakarítható. 

„Az egyik legnagyobb haszna a VIKI-nek az, hogy a Büntetés-végrehajtás napi életét is megkönnyíti. Akár heti több száz rab mozgatását is meg tudják vele spórolni” - mondta Kovács Mihály a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Fogvatartási Ügyek Szolgálatának vezetője.  

„A távmeghallgatás a gyakorlatban azt gondolom, nagymértékben tudja segíteni a Büntetés-végrehajtási szervezet szakmai tevékenységét. A feladatok végrehajtásában, és annak racionalizálásában, mindenképpen segíthet. A videó konferencia működésével, üzemeltetésével, csökkenthető a körszállításban érintett fogvatartottak létszáma, mert, hogy nem kell, megőrzésre a tárgyalás megtartása miatt nem kell az egyik intézetből átszállítani a másik intézetbe a fogvatartottakat. Ez mindenképen költséghatékony, a személy állomány leterheltségét is tudjuk vele csökkenteni, adott esetben a gépjárművek futott teljesítményét, futás teljesítményét is csökkentheti ez a megoldás. És egy olyan jól kezelhető egyszerű rendszer alakult ki a gyakorlatban, ami egy nagyon jó működő összeköttetést alakít ki a Büntetés-végrehajtási intézet, illetve a Törvényszéki tárgyaló között” – így a Fogvatartási Ügyek Szolgálatának szolgálatvezetője.

Kovács  azt mondja, ahogy a bíróságok munkájában, úgy a BV életében is hatalmas fejlődést hozott ez a fejlesztés. A nagy kockázatú fogvatartottak mostantól akár mozgatás nélkül is ki-, és meghallgathatok. Várták, és felkészültek a használatára. 

„Ez egy költséghatékony módszer, lehet racionalizálni a szakmai tevékenységünket és nem utolsó sorban, a fogvatartottakat nem kell kimozgatni a büntetés-végrehatási intézményekből külső helyszínre, ezáltal a biztonsági kockázat is csökkenthetőek” – jelentette ki a szolgálatvezető.

Még a rendszer egyik nagy előnye az is, hogy egy büntető ügyben, ha az eljáró bíró meg szeretne hallgatni egy BV intézetben őrzött fogvatartottat – legyen az akár előzetes letartóztatásban, vagy jogerős elítéltként az intézményben -, az adott ügyben, akkor már nem kell újabb hónapoknak eltelnie, mert mindössze fél óra alatt valós időben és képben a meghallgatandó személy a kamera, azaz, a bíró elé kerülhet - mondja az Egri BV sajtóreferense.

„Először is, a Büntetés-végrehajtást meg kell keresnie a Törvényszéknek, egy úgynevezett foglalási rendszeren keresztül, lefoglalják a termet, akár a mai napra is, egy fél órával az esemény megkezdése előtt, erről a Büntetés-végrehajtási Intézet egy értesítést kap, és akkor előállítjuk a fogvatartottat. Itt a helyszínen, csak a fogvatartott, a BV őr, és a fogvatartott jogi képviselője vesz részt a tárgyaláson” – hangsúlyozta Simon Tamás.

Sokszor támadják a nyomozó hatóságokat, hogy kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetén, családon belüli erőszaknál, vagy a nők ellen elkövetett bántalmazásoknál, sem a rendőrség, sem az ügyészségek, sem pedig a bíróságok nem óvják a meghallgatások során a sértetteket. Ugyanis szinte minden esetben a bántalmazottnak, újabb traumát kell átélni, amikor szembesítik őket a bántalmazójukkal. A VIKI rendszer erre is megoldás hozott. 

„Egy szexuális bűncselekmény kiskorú sértettjének meghallgatására, olyan módon alkalmas is – és az eljárási szabályok így is szabályozzák -, őt ki lehet hallgatni úgy egy végpont segítségével, hogy ő kizárólag csak a bírót látja, csak a bírót hallja, ő nem látszik a felvételen, akár a hangja torzítva jön. Mégis a bíró végig tudja kísérni az eljárási cselekményt, és tud reagálni a helyzetekre” – jelentette ki az Egri Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője a Hír TV-nek.

A VIKI szigorúan védett tanúk meghallgatására is alkalmas.  

„A bírósági tárgyaló termekben, bonyolultabb végpontok vannak kiépítve, azért, hogy összetettebb eljárási cselekményeket is le tudjanak folytatni. Itt tulajdonképpen két mozgatható kamera, két nagyméretű monitorral, illetőleg van külön a bíró előtt egy kisméretű monitor. Ennek, akkor van igazából szerepe, hogyha a rendszer, az úgynevezett védett tanús üzemmódban működik. Alkalmas a rendszer védett tanúk meghallgatására.  Ebben az esetben a két nagy monitoron, nincsen kép, és a hangot pedig torzítva tudja közvetíteni. Akár arra is képes, hogy egy férfi meghallgatottat egy női hanggal közvetítsen és fordítva. Nem lehet beazonosítani. És akkor ilyenkor, egyedül, a bíró előtti kis monitoron látszódik a kép” – mutatott rá Schmidt.

Felmerül a kérdés, valós meghallgatást tud helyettesíteni a rendszer?