MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat – nyilatkozta a Magyar Időknek az igazságügyi miniszter. Trócsányi László úgy fogalmazott: a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítás az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezete. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a 2020. január elsején megalakuló Közigazgatási Felsőbíróság vezetőjét várhatóan jövő tavasszal választja meg a parlament, szerinte a posztra több alkalmas személy is szóba jöhet. Trócsányi László kitért rá: örülne, ha az új felsőbírósághoz hasonlóan idővel az Alkotmánybíróság is Esztergomban ülésezne.
 

– Hazai és külföldi szereplők gyakran hangoztatják, hogy a kormány különféle lépései miatt Magyarországon csorbul a jogállam. A formálódó közigazgatási bírósági rendszer kapcsán is elhangzottak ilyen vélemények. Mit gondol ezekről a megszólalásokról?
– Nem értem azokat, akik a jogállam sérelméről beszélnek a közigazgatási bíróságok kapcsán. Azt hiszem, a megszólalók éppen a közigazgatási bíráskodás lényegét veszik semmibe, amikor ezt állítják. Véleményüknek ugyanis éppen az ellenkezője az igaz: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött. A Közigazgatási Felsőbíróság kialakítása összhangban áll Magyarország történeti hagyományaival és több uniós tagállam gyakorlatával. Az előkészítésre munkabizottságot hoztunk létre, ez az elmúlt hónapokban megvitatta a szakmai kérdéseket. A testület tagjai túlnyomórészt bírák – így a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a közigazgatási bírók egyesületének elnöke –, valamint a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetői. A hazai és az Európából érkező politikai jellegű támadásokat azért is érzem visszásnak, mert az új bírói rendszer kedvezőbbé teszi a különféle hatóságokkal pereskedő állampolgárok helyzetét.

– Maradjunk is ennél a pontnál: milyen előnyöket remélhet az átalakítástól a jogkereső közönség?
– Tudni kell, hogy a közigazgatási jogviták merőben eltérnek például a polgári perektől. A közigazgatási ügyben az ügyfél, az állampolgár nem vele azonos helyzetű szereplővel áll szemben, hanem valamelyik állami, önkormányzati szervezettel. A hatóság helyzete szükségképpen erősebb, ami például abban is megmutatkozik, hogy nála van minden dokumentum. A bíró szerepe az ilyen ügyekben lényegesen eltér attól, amit a többi pertípusban megszokhattunk, már csak emiatt is indokolt a külön közigazgatási bírósági rendszer kialakítása. Arról nem is beszélve, hogy a felkészült közigazgatási bíráskodás a hatóságok működését is jobbá, hatékonyabbá teheti.

– A hazai közigazgatás színvonalát némelykor jogos kritika éri. Hogyan segítheti az új bírói rendszer az ügyintézés minőségének javítását?
– Az elmúlt évtizedekben tanulmányoztam több nyugati jogrendszer közigazgatási bíróságainak gyakorlatát, s tapasztalataim alapján azt mondhatom: óriási hatással lehet a közigazgatás működésére a bíróság például azzal, hogy bizonyos vitás ügyekben egyértelmű irányt mutat. Kiváló példa a francia bíróság döntése az úgynevezett immateriális közrend kérdésében, amely a burka viselésének betiltása kapcsán került napirendre. A francia bíróság úgy foglalt állást, hogy a közrend nemcsak akkor sérülhet, ha emberek csapnak össze, ha vagyontárgyak rongálódnak meg, hanem akkor is, ha olyan társadalmi, kulturális, spirituális értékek kerülnek veszélybe, amelyeket meg kell védeni. Ez az eset talán kellően szemlélteti, hogy a közigazgatási bíróság olyan jogfejlesztő tevékenységet végezhet el, ami mással nemigen pótolható.

– Mikor kezdheti meg működését az önálló magyar közigazgatási bíróság?
– A kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét az új, kétszintű fórumrendszer.

– Hol működnek majd az új bíróságok, s milyen ügyekkel fordulhatnak hozzájuk az ügyfelek?
– Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. Ennek kapcsán megjegyzem, hogy az év eleje óta ezeken a helyszíneken már működnek úgynevezett regionális közigazgatási és munkaügyi bíróságok, ezek tárgyalják a legtöbb olyan ügyet, amelyet 2020 után az új bírósági rendszer bírál el. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd. Az érdeklődők 2020-tól a közigazgatási bíróságokon kérhetnek jogorvoslatot a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok. S az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is.

– Beszéljünk először a törvényszékekről. Nem szűkíti az állampolgárok lehetőségeit, hogy mind­össze nyolc fórum működik majd 2020 után? Egyeseknek az utazás gondot okozhat.
– Valóban, ezzel már magunk is foglalkoztunk. Mivel sokaknak ma is azt a nyolc helyszínt kell felkeresniük, ahol később a közigazgatási törvényszékek működnek majd, így kiindulhatunk a jelenlegi tapasztalatokból. A jelek szerint az utazást az ügyfelek rendszerint meg tudják oldani, a távolság nemigen jelent akadályt. Ahol mégis, ott a modern technika segíthet. A bíróságokon már most is adott az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége, vagyis az, hogy adott esetben telekommunikációs eszközökkel teremtsenek kapcsolatot a távol lévő érintettekkel. Garantálni kell, hogy az igazságszolgáltatáshoz mindenki hozzáférjen, ezért az Országos Bírósági Hivatallal egyeztetünk majd arról, miként lehet megoldani, hogy aki nem tud majd eljutni a nyolc közigazgatási törvényszék egyikéhez, annak elég legyen a helyi járásbíróságra bemennie, hogy távmeghallgatás útján bekapcsolódhasson az eljárásba.

– Hogyan választják ki az új fórumok bíráit?
– A kormány által nemrégiben elfogadott koncepció egyik lényeges pontja kimondja, hogy minden olyan bíró, aki ma közigazgatási ügyekben ítélkezik, kérheti átvételét az új bíróságokra, és kérelmére automatikusan át is veszik.

– Egyes ellenzéki megszólalók jó ideje azt hangoztatják, hogy a kormány pártbíróságot hoz létre, és saját, most a közigazgatásban dolgozó embereivel tölti majd fel az új rendszert. Mit szól ezekhez a felvetésekhez?
– Politikai gyanúsítgatásokkal nem szoktam foglalkozni, s egyébként is azt gondolom, hogy egy igazságügyi miniszternek a felvetésekre – legyenek azok akár politikaiak is – minden esetben szakmai választ kell adnia. A sértő, dehonesztáló feltételezéseket azonban visszautasítom, nem hagyom, hogy tisztességes, a szakmájukat szerető és sokat dolgozó embereket politikai okokból meghurcoljanak. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egyesek minisztériu­mi, közigazgatási szakemberek egész csoportját sértegetik, pártkatonának bélyegezve őket. A kérdéskört egyébként az elfogadott koncepció megfelelően rendezi. A közigazgatási bírákat – a rendes bírósági bírákhoz hasonló – pályázati eljárás után, a bírói testületek által ajánlott pályázók közül, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A közigazgatási bírák kiválasztásában tehát meghatározó szerepet kapnak a bírói önkormányzati szervezetek, amelyek egyrészt az egyes bíróságok szintjén működnek, másrészt létrejön egy országos szintű közigazgatási bírói fórum is. Jól mutatja a bírói testületek jelentőségét, hogy bírói álláshelyre kiírt pályázatot csak a bírói tanács kezdeményezése alapján lehet majd érvénytelennek nyilvánítani.

– S miként választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság vezetőjét?
– Az elnökről az Országgyűlés szavaz, várhatóan jövő tavasszal.

– Többen tudni vélik, hogy Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság korábbi elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előző rektora, a Kúria jelenlegi tanácselnök bírája lesz a felsőbíróság vezetője. Jó választásnak tartaná őt?
– A jelölés nem az én feladatom. Ha ebben a folyamatban kikérik a véleményemet, majd természetesen elmondom. Úgy vélem egyébként, több alkalmas személy is szóba jöhet, ugyanakkor még nem jutottunk el oda, hogy nevekről beszéljünk. Most még csupán ott tartunk, hogy a kormány által nemrégiben elfogadott koncepció alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzálátott a szükséges tervezet kimunkálásához, hamarosan a szakmai egyeztetés is kezdetét veheti. Helyzetünk annyiban könnyű, hogy a koncepció az elméleti és a gyakorlati szakemberek konszenzusa alapján jött létre, érdemi vitákra így már nem kell számítani. Az Országgyűlés még az idén meg is szavazhatja a törvényt.

– A következő év tehát a felkészülésé lesz?
– Így van. Sok más mellett gondoskodni kell például az új bírósági szervezet infrastruktúrájáról, s itt elsősorban a Közigazgatási Felsőbíróság székháza kapcsán akad tennivaló. Az új fórumnak Esztergomban lesz a székhelye, egy hatezer négyzetméteres, impozáns épületben a Kanonok soron, nem messze a Bazilikától. Az épület átalakítása elkerülhetetlen, a szükséges munkálatok – a közbeszerzési eljárás után – jövőre befejeződhetnek.

– Miért pont Esztergomra esett a választás?
– Több szempont is Esztergom mellett szólt. Volt olyan időszak a magyar történelemben, amikor a város központi szerepet vitt, így az efféle funkció nem lesz idegen Esztergomtól. Nyilván nem véletlen, hogy a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróságnak (AB) szánták székhelyül a várost.

– A taláros testület végül nem költözött el Budapestről.
– Valóban, az alkotmánybírák csak néhány alkalommal tanácskoztak Esztergomban. Szerintem helyes lett volna, ha az Alkotmánybíróság nem Budapesten, hanem a kezdetektől egy másik városban tartotta volna üléseit. Személy szerint nagyon örülnék annak, ha az AB teljes ülése a későbbiekben rendszeresen Esztergomban tanácskozna.

– Ez azt jelenti, hogy napirenden van az AB elköltözése?
– Az alkotmányosság szempontjából sürgősebb feladatok is mutatkoznak, mint az Alkotmánybíróság esetleges áthelyezése. Megemlíthetem például, hogy nemrégiben három munkabizottságot alakítottam meg, ezeknek az a feladatuk, hogy különböző szempontok szerint áttekintsék, értékeljék az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az államszervezet, az alapjogok és a szuverenitás szempontrendszere is felmerül a vizsgálódásokban. A munkában szakértők mellett civil szervezetek is részt vesznek. A bizottságok jövő tavasszal érhetnek a teendők végére.

– Újabb alaptörvény-módosítások jöhetnek?
– A feladatunk az, hogy áttekintsük az elmúlt hét évet, és megvizsgáljuk, hogy az alaptörvény mennyiben szorul esetleg pontosításra, korrekcióra. A felülvizsgálatot követően a módosítás természetesen nem zárható ki.

– Visszatérve a közigazgatási bíróságokra: lehet a most zajló változásokat igazságügyi reformnak nevezni?
– Itt nem egyszerű igazságügyi reformról van szó, hanem az utolsó fejezetéről annak az alkotmányos fejlődésnek, amely valójában már az 1990-es évek elején megkezdődött. Az alapkövet ugyanakkor az előző kormányzati ciklusban raktuk le azzal, hogy az Országgyűlés elfogadta a hasonló ügyek elintézését szabályozó törvényt, az első magyar közigazgatási perrendtartást. Most jutottunk el odáig, hogy teljessé tegyük a közigazgatási bíráskodás szervezeti és eljárási rendszerét.