MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A  Kúria Pfv.III.20.308/2018. számú felülvizsgálati eljárásában hozott ítéletet.


A felperes önkormányzat módosított keresetében elsődlegesen 765.207.050 forint és járulékai, másodlagosan 550.270.033 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperes államot jogalkotással okozott kár címén. Keresetét arra alapította, hogy a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 39. § (4) és (5) bekezdésének megalkotása jogellenes, egyrészt azért, mert a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. §-ában foglalt, a helyi önkormányzatok saját bevételeire vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezést módosított egyszerű többséggel meghozott törvény keretében, nem rendeltetésszerűen alkalmazva az adó jogintézményét, másrészt azért, mert annak elfogadására  előzetes hatástanulmány hiányában került sor.

Az elsőfokú bíróság részítéletével jogalap nélküli gazdagodásként kötelezte az alperest 765.260.050 forint és járulékai felperesnek való megfizetésére.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú részítéletet ítéletnek tekintette, azt megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
Az ítélőtábla kifejtette, hogy a jogalkotással okozott károkért az állam polgári jogi felelősségét nem lehet kizárni, arra nézve a Ptk. deliktuális kártérítési felelősségre vonatkozó alakzata alkalmazandó. A jogszabály jogellenessége akkor állapítható meg, ha az Alaptörvény-ellenes, amit a felperesnek kellett bizonyítania a vitatott jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. Ilyen határozat hiányában a jogalkotással okozott kár megtérítésére irányuló keresetet alaptalannak találta.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Határozatában rámutatott, hogy a polgári perben eljáró bíróságnak nincs felhatalmazása a jogszabályok alkotmányossági szempontú megítélésére, és azok Alaptörvénybe ütközésének kimondásával – a közjogi jogviszonyt nem létezőnek tekintve – az érdeksérelem magánjogi alapú elbírálására. A polgári bíróság jogosult értelmezni és alkalmazni az Alaptörvényt, de nem jogosult a jogszabályok Alaptörvénybe ütközését ítéletben kimondani, arra kizárólag az Alkotmánybíróság rendelkezik felhatalmazással az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján.
Amennyiben az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való kollíziója miatt megsemmisíti a megalkotott és kihirdetett jogszabályt, ezzel a döntésével deklarálja, hogy az nem hordoz közjogi kötőerőt, nem volt alkalmas az állam és a jogalkotó tevékenységének alávetett jogalanyok között közjogi jogviszony létrehozására. Az ilyen jogalkotói cselekvéssel okozott érdeksérelem közjogi jogviszony hiányában polgári jogilag értékelhető.
Mivel az ügyben az adott jogszabály vonatkozásában nem áll rendelkezésre olyan közjogi döntés, a kifogásolt jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat, ami ezt lehetővé tenné, ezért az ítélőtábla jogszabálysértés nélkül utasította el a jogalkotással okozott kár megtérítésére irányuló keresetet.