MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az elmúlt napokban újabb, a bírósági szervezetet és egyes bírákat is támadó hangvételű közlések jelentek meg a sajtóban, amely miatt a MABIE ismét megszólalni kényszerül, ezúttal azért, hogy felhívja a figyelmet az alábbiakra:

A Szegedi Törvényszék támadások kereszttüzébe került ítélete nem jogerős. A döntés szakmai felülbírálata, az esetleges téves bírói döntés kiküszöbölése a harmadfokú bíróság feladata. A törvényeknek megfelelő, tisztességes eljárás lefolytatásának és az igazságos döntés meghozatalának a befolyásolástól és nyomásgyakorlástól, sőt félelemtől mentes munkakörülmények elengedhetetlen feltételei, melyek súlyosan sérülnek egyes megszólalások miatt.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az ügy igazgatási vonatkozásaival kapcsolatban vizsgálatot rendelt el, annak lezárultáig csak a feltételezések talaján lehet állításokat megfogalmazni, mely szintén nem szolgálja az objektív és tárgyilagos eredmény elérését.

A bírák és bírósági vezetők fegyelmi, etikai felelőssége és vagyonosodása is megfelelő eljárási rendben vizsgálandó, az ezekről való tényszerű tájékoztatás körén kívül eső, az érintett és jelenleg a fenti eljárások eredményeként el nem marasztalt bírák privát, lakóhelyüket is ábrázoló fotóinak, nem közszereplő hozzátartozóinak név szerinti bemutatása az ügy megítéléséhez nem járul hozzá, ezek közlése személyiségi jogsértést is felvet. Az egész szegedi bírói kart általánosságban pártossággal és korrupcióval megbélyegző állítások pedig súlyos károkat okoznak és a naponta százával folytatott bírósági eljárásokban az ügyfelek, jogi képviselők, ügyészek, bírák, bírósági dolgozók együttműködésre utalt viszonyát bomlasztják, ezáltal az igazság szolgáltatását nehezítik, akadályozzák.

A tragikus győri emberöléssel kapcsolatban szintén a tárgyilagos tájékoztatás fontosságára mutat rá az Egyesület, és a következő tényeket emeli ki anélkül, hogy a büntetést kiszabó bírói döntések helyes vagy téves volta felől állást foglalna.

A 2012. évi C. törvény (Btk) 17. § (2) bekezdése szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A törvényhelyhez fűzött kommentár kimondja: „A korlátozottan beszámítható elkövető beszámítható és a bűnösen elkövetett büntetendő cselekménye bűncselekmény. A cselekményét azonban ilyen esetben is enyhébben kell elbírálni.” Mindebből következően ebben az ügyben nem felel meg a fenti szabályoknak és nem kérhető számon az eljáró bírói tanácsokon az ún. középmértékes büntetéskiszabás.

Egyes megszólalások azt is számon kérik a bíróságon, hogy az emberölés kísérletéért elítélt személynél hogyan merülhetett fel egyáltalán a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.

A büntető törvény taxatíve felsorolja, hogy mikor nem bocsátható valaki feltételes szabadságra. Amennyiben az ott írt feltételek nem állnak fenn, a 2013. július 1-jén hatályba lépett Btk. a nem visszaeső elítéltek esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követően megnyitja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ezért pusztán az elkövetett bűncselekmény típusa, vagy az elkövetéskori kóros elmeállapot miatt nem dönthetett a bírói tanács úgy, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra.

A büntetés-végrehajtási bíró az eljárásában a feltárt tények és a rendelkezésére bocsátott adatok ismeretében, ezek mérlegelését követően hozta meg határozatát, amelyben az elítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, ennek elvi lehetősége törvényileg biztosított volt.

Mindezek a bírói döntéseket is meghatározó tények fájóan hiányoznak azokból a nyilatkozatokból, melyek most a két üggyel kapcsolatos bírósági határozatokat minősítik. A megszólalók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy számos vizsgálat indult a döntési folyamatok hátterét és azok helyességét kivizsgálandó, így azok lezárultáig a bírák hibáját állítani idő előtti.

A MABIE a bíróságok működésének transzparenciáját teljes mértékben támogatja, valamint a tényeken nyugvó és tárgyilagos kritikát, amennyiben annak szándéka valóban az igazságszolgáltatás szakmai színvonalának emelése, továbbra is helyénvalónak tartja.

Közös társadalmi érdek a bíróságok független, befolyástól, nyomásgyakorlástól és fenyegetéstől mentes működése. Bármelyik alkalmazása jóvátehetetlen károkat okoz az igazságszolgáltatás működésében, ezért attól mindenkinek tartózkodnia kell.