MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A Magyar Bírói Egyesület a COVID-19 fertőzés miatti veszélyhelyzetben meghozott és mindenkire irányadó jogi normák hátterének és tartalmának könnyebb megértését elősegítendő, összegyűjtötte, illetve alább bemutatja a szomszédos országokban a rendkívüli állapot esetére irányadó szabályozások alapelveit (a Szerb Köztársaság és a Ukrajna kivételével).

Az elemzést a Képviselői Információs Szolgálat készítette az országgyűlési képviselők tájékoztatásának céljából 2016-ban.

Teljes terjedelemben az alábbi webhelyen olvasható: https://www.parlament.hu/documents/10181/709209/8_Rendkivuli_allapot_kormanyjogkorok_EU.pdf/916ffa9d-7d86-48fa-a2a0-277da6190198

Az összeállítás kiegészült a magyarországi különleges jogrendre vonatkozó szabályozással, ezen belül is a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések bemutatásával, amely az anyag végén olvasható.

AUSZTRIA

Alkotmány

Ausztria azon országok sorába tartozik, melyek esetében az alkotmányban nem, vagy csak minimálisan található meg a rendkívüli állapot szabályozása. Következésképpen az alkotmány nem tartalmazza, hogy a rendkívüli állapotot milyen időtartamra, ki hirdetheti ki.

Ausztriában az alkotmány háború, természeti katasztrófa és más vészhelyzetek esetében különleges jogkörrel leginkább a szövetségi elnököt ruházza fel. A szövetségi elnököt ezek alapján egy úgynevezett „szükségrendelkezési jog” (Notverordnungsrecht) illeti meg, amellyel kivételes helyzetekben a kormány javaslatára élhet.

Az osztrák alkotmány (németül: Bundes-Verfassungsgesetz, angol-német kétnyelvű verzió: https://www.ris.bka.gv.at/Dokumente/Erv/ERV_1930_1/ERV_1930_1.pdf )

  1. cikke általánosságban kijelenti, hogy abban az esetben, ha „18. cikk. (3) a nyilvánosság számára jóvátehetetlen kár elhárítása érdekében a Nemzeti Tanács határozathozatalát igénylő intézkedések azonnali meghozatala olyan időpontban válik szükségessé, amikor a Nemzeti Tanács nem ülésezik, nem tud időben összeülni, vagy tevékenységében felsőbb hatalom által akadályozva van, a szövetségi elnök a szövetségi kormány javaslatára saját, vagy annak felelőssége mellett meghozhatja ezeket az intézkedéseket, ideiglenes, törvénymódosító rendeletek útján. A szövetségi kormány a Nemzeti Tanács Főbizottsága (Hauptausschuss) által létrehozandó, állandó Albizottsággal (Unterausschuss) egyetértésben köteles megtenni javaslatát [55. cikk (2) bekezdés]. Az ilyen rendeletekhez szükség van a szövetségi kormány ellenjegyzésére.

(4) A szövetségi kormány a (3) bekezdés alapján hozott valamennyi rendeletet köteles haladéktalanul a Nemzeti Tanács elé terjeszteni, amelyet az előterjesztést követő 8 nap valamelyikére a szövetségi elnök hív össze, amennyiben a Nemzeti Tanács az adott időpontban nem ülésezik, annak ülésezése esetén pedig a Nemzeti Tanács elnökére hárul ez a feladat. Az előterjesztést követő négy héten belül a Nemzeti Tanács a rendelet helyére vagy egy megfelelő szövetségi törvényt hoz, vagy határozat útján követeli, hogy a szövetségi kormány azonnal helyezze hatályon kívül a rendeletet. Az utóbbi esetben a szövetségi kormány köteles azonnal eleget kell tenni ennek a követelésnek. A Nemzeti Tanács időbeni határozathozatala céljából az elnök az előterjesztést legkésőbb a négyhetes határidő utolsó előtti napján köteles szavazásra bocsátani; a részletes rendelkezéseket az ügyrend tartalmazza. Amennyiben a rendeletet az előző rendelkezések alapján a szövetségi kormány hatályon kívül helyezi, ezzel egyidejűleg ismét hatályba lépnek azok a törvényi rendelkezések, amelyeket a rendelet helyezett hatályon kívül.

(5) A (3) bekezdésben megjelölt rendeletek nem eredményezhetik sem a szövetségi alkotmánytörvényi rendelkezések módosítását, sem a Szövetség állandó anyagi megterhelését, sem a tartományok, körzetek és községek anyagi megterhelését, sem a szövetségi állampolgárok anyagi kötelezettségeit, sem az állami birtokok elidegenítését, sem intézkedéseket a 10. cikk 11. pontjában megjelölt ügyekben, sem pedig az egyesülési jog, illetve a lakásbérlők érdekvédelme terén hozott intézkedéseket.”

Az alkotmány rendkívüli állapotokra vonatkozóan két további rendelkezést tartalmaz, ami érinti a kormány hatáskörét.

A 25. cikk értelmében különleges helyzetekben a szövetségi elnök a kormány javaslatára a Nemzeti tanácsot Bécs városán kívüli helyszínre is összehívhatja. 5

 

A 79. cikk értelmében „(2) Amennyiben a törvényes polgári hatalom igénybe veszi közreműködését, a szövetségi hadsereg a továbbiakban

  1. a haza katonai védelmén túl
  2. a) az alkotmányos intézmények, azok működőképességének, valamint a lakosok demokratikus

szabadságainak védelmére;

  1. b) a belső rend és biztonság fenntartására;
  2. rendkívüli méretű elemi csapások és szerencsétlenségek esetén segítségnyújtásra hivatott.”

A további szabályozás

További rendkívüli, főként belső katasztrófahelyzetekben a lakosság védelmét illetően az osztrák belügyminisztérium az illetékes szerv [https://www.bmi.gv.at/errors/info_bmi.html ].

A kivételes, rendkívüli és katasztrófahelyzetekben további szabályozás leginkább a tartományok feladata.

 

HORVÁTORSZÁG

Alkotmány [https://www.sabor.hr/Default.aspx?art=2405]

Horvátországban a parlament dönt a háború és a béke állapotáról (Alkotmány, 81. cikk).

  1. cikke kimondja, hogy háború idején a köztársasági elnök rendeletalkotási joggal bír, a parlament által átruházott keretek között. Ha a horvát parlament nem ülésezik, akkor a köztársasági elnök jogosult a háborúval kapcsolatban jelentkező ügyekkel kapcsolatos rendeletek meghozatalára. Ha az állam függetlenségét, integritását és létezését fenyegető veszély áll fenn, vagy ha a kormányzati szervek akadályoztatva vannak alkotmányos feladataik ellátásában, akkor a miniszterelnök javaslatára és ellenjegyzésével rendeletalkotási joggal bír.

Az Alkotmány 17. cikke alapján az Alkotmányban rögzített szabadságjogok és jogok korlátozhatóak háború, a Horvát Köztársaság egységét és függetlenségét fenyegető veszély, vagy bármilyen természeti katasztrófa idején. A korlátozásról a horvát Parlament az összes képviselő kétharmados többségével dönt; illetve, ha a parlament nem tud összeülni, a köztársasági elnök. A korlátozás mértékének arányosnak kell lennie a fenyegetés mértékével, és nem eredményezhet az állampolgárok között egyenlőtlenséget faj, szín, nem, nyelv, vallás, nemzetiség vagy társadalmi eredet tekintetében.

 

ROMÁNIA

Alkotmány [http://www.cdep.ro/pls/dic/site.page?id=371]

Románia alkotmánya

A fegyveres erők főparancsnoka, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács Elnöke Románia elnöke. (118. cikkely).

  1. szakasz – Feladatok a honvédelem terén

(1) Románia Elnöke a fegyveres erők parancsnoka, és ellátja a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét.

(2) A Parlament előzetes jóváhagyásával kihirdetheti a fegyveres erők részleges vagy általános mozgósítását. Csakis rendkívüli esetekben, az elnök döntését utólagosan kell jóváhagyásra a Parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb 5 napon belül.

(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia Elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a Parlament tudomására hozza. Ha a Parlament nem tart ülésszakot, a Parlament a jog szerint összehívottnak számít, az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül. 37

 

(4) Mozgósítás vagy háború esetén a Parlament folytatja tevékenységét ezen állapotok teljes időtartama alatt, vagy ha nincsen ülésszak, akkor a kinyilvánításuktól számított 24 órán belül a jog szerint összehívottnak számít.

  1. szakasz – Kivételes intézkedések

(1) Románia Elnöke az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgősségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kéri a Parlamenttől ennek jóváhagyását.

(2) Ha a Parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az ostromállapot vagy a sürgősségi állapot bevezetésétől számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívottnak számít és az a bejelentett állapotok egész időtartama alatt működik.

További szabályozás

Románia elnöke kihirdeti a rendkívüli állapotot, megüzeni a parlamentnek, az 5 napon belül összeül és a rendkívüli állapot végéig összehívottnak számít, még ha ülést nem is tart. Az elnök jogosítványai elég hangsúlyosak, de a parlament ellenőrző szerepe elméletileg nem szűnik meg. Csak különleges esetekben kell a parlament jóváhagyását kérnie. (nincs részletezve)

National Security Act – nem szerepel benne

Law on National Defense – a honvédelmi kérdésekben az elnök dönt a parlament felhatalmazásával

Háború idején a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács (az elnökkel az élén) hozza a döntéseket, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a parlamentnek, amelynek a hadiállapot bejelentése után 24 órával legkésőbb össze kell ülnie és ez így is marad a háború végéig. (24 órás időhatár az alkotmányban szerepel csak).

 

SZLOVÁKIA

Alkotmány [https://www.prezident.sk/upload-files/46422.pdf]

Szlovákia Alkotmánya

Második fejezet: Alapvető jogok és szabadságok

  1. cikk

(2) Hadiállapot, rendkívüli állapot vagy veszélyhelyzet esetén az alapvető jogok és szabadságok korlátozásának feltételeit és mértékét és a kötelezettségek mértékét alkotmányos törvény határozza meg.

Ötödik fejezet: A törvényhozó hatalom

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a Szlovák Köztársaság egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve.

  1. cikk

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa:

  1. j) ellenséges erők agressziója esetén, vagy ha nemzetközi szerződés közös védelmi kötelezettséget ír elő, kihirdeti a hadiállapotot, és a háború után békét köt;

Hatodik fejezet: Végrehajtó hatalom

  1. cikk

(1) A köztársasági elnök

  1. m) a Szlovák Köztársaság Kormányának javaslatára mozgósítást rendel el, kihirdeti a hadiállapotot és a rendkívüli állapotot;

(3) A hadüzenetre, hadiállapotra, rendkívüli állapotra, veszélyhelyzetre, valamint a háború, hadiállapot és rendkívüli állapot idején a közhatalom gyakorlására vonatkozó részletszabályokat alkotmányos törvény állapítja meg.

  1. cikk

A Szlovák Köztársaság Kormánya a végrehajtó hatalom legfőbb szerve

A Szlovák Köztársaság Kormánya

  1. cikk

A kormány testületileg határoz

  1. n) hadiállapot kihirdetésére, fegyveres erők mozgósításra, rendkívüli állapot kihirdetésére, valamint ezek megszüntetésére vonatkozó javaslatról és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről; 45

 

Törvényi szabályozás

Háború idején az állambiztonságról, hadiállapotról, szükségállapotról, válságállapotról szóló 227/2002 számú alkotmányerejű törvény a Szlovák Köztársaság Alkotmányával együtt lefekteti az állambiztonság veszélyeztetése esetén fennálló állapotokra vonatkozó szabályokat. Az Alkotmány szerint a köztársasági elnök a Kormány javaslatára nyilvánítja ki a szükségállapotot. Az alapvető jogok és szabadságjogok korlátozásnak meghatározott feltételei vannak, éppúgy, mint a felelősség kérdésének válságállapot idején.

Létrehozták a Parlamenti Tanácsot, amely alkotmányos hatáskörrel rendelkezik, ha a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa akadályoztatott hadiállapot, szükségállapot, válságállapot esetén. Létezik egy Biztonsági Tanács is, amely békeidőben tanácsadó szerepet tölt be, de ha a Szlovák Kormány akadályoztatott hadiállapot, szükségállapot, válságállapot esetén alkotmányos hatáskörrel végezheti tevékenységét, amíg a kormány nem veszi azt vissza.(Módosítás 181/2006 számú. alkotmányerejű törvény módosítás, 2006. április 11. óta hatályos)

A Szlovák Köztársaság védelméről szóló 319/2002 számú törvény többek között részletezi a különböző közhatalmi szereplők feladatait. (módosítás 570/2005 számú tv.) (A Védelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó további törvények listája: https://www.mosr.sk/acts-under-the-competence-of-the-ministry-of-defence-of-the-slovak-republic/)

 

SZLOVÉNIA

Alkotmány

Szlovéniában a rendkívüli állapot kihirdetéséről a kormány javaslatára a nemzetgyűlés dönt. (Alkotmány, 92. cikk)

Rendkívüli állapot vagy háború esetén, ha a Nemzetgyűlés nem tud összeülni, a kormány javaslatára a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet adhat ki, ami alkotmányos jogokat korlátozhat. (Alkotmány,108.cikk)

A Szlovén Köztársaság Alkotmánya [https://www.us-rs.si/media/constitution.pdf]

(részlet)

  1. cikk

(1) Rendkívüli állapotot akkor kell kihirdetni, ha jelentős és általános veszély fenyegeti az állam létét. A hadi- vagy rendkívüli állapot kihirdetéséről, a sürgős intézkedésekről és ezek megszüntetéséről a Kormány javaslatára a Nemzetgyűlés dönt.

(2) A Nemzetgyűlés dönt a fegyveres erők alkalmazásáról.

(3) Ha a Nemzetgyűlés akadályoztatva van, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt ügyekben a

Köztársasági Elnök dönt. Döntéseit jóváhagyás végett haladéktalanul a Nemzetgyűlés elé kell

terjeszteni, annak összeülésekor.

(…)

 

  1. cikk

(1) Amikor a Nemzetgyűlés rendkívüli állapot vagy háború miatt nem tudja ellátni feladatait, a Köztársasági Elnök a Kormány javaslatára törvényerejű rendeleteket adhat ki.

(2) Törvényerejű rendelettel kivételesen ideiglenesen korlátozhatók egyes jogok és alapvető szabadságok, az Alkotmány 16. cikkében foglaltakkal összhangban.

(3) A Köztársasági Elnök a törvényerejű rendeletet haladéktalanul a Nemzetgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett, amint az összeül.

Törvényi szabályozás

A kormány működésének kereteit a Kormányról szóló törvény (The Government of the Republic of Slovenia Act) és a kormány működési kereteit és szervezetét meghatározó törvény (Rules of Procedure of the Government of Slovenia) adják. [http://www.gsv.gov.si/en/legislation/]

Utóbbi kimondja, hogy a kormány az Alkotmányban megfogalmazottak, a törvényhozás házszabálya és a fent említett, a kormány működési kereteit meghatározó törvény szerint tartja kapcsolatát és működik együtt a parlamenttel. Ezen túlmenően a rendkívüli állapottal kapcsolatos jogosítványokat nem határoz meg.

A szlovén kormányzatban a Nemzeti Biztonsági Tanács a kormány konzultatív és koordináló szerve honvédelmi, biztonságpolitikai, és egyéb biztonsági kérdésekben. (Kormányról szóló törvény, 20. cikkely)

 

MAGYARORSZÁG

Alaptörvény és a sarkalatos törvények

A minősített időszaki helyzetekben a különleges jogrend, az Alaptörvénytől enged eltérést: felfüggeszthetők vagy korlátozhatók az alkotmányosság klasszikus alapelvei. Ennek megfelelően ilyen időszakokban korlátozni lehet az emberi jogokat, a nyilvánosságot, illetve az államszervezet működésének szabályaitól, a hatalommegosztás elvétől engedhető eltérés. Az Alaptörvény szabályozásának a célja, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebben, ugyanakkor az alkotmányosság minimumát biztosítva határozza meg ezt a jogkorlátozást.

A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvények határozzák meg (2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a magyar honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről; a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény).

 

Az Alaptörvény a különleges jogrend öt típusát különbözteti meg, amelyek a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet.

Az Alaptörvény - egységes szabályozási elveket követve - valamennyi esetben [Alaptörvény 48. és 54. cikkében]

  1. a) meghatározza a különleges jogrend bevezetésének esetköreit (hadiállapottól az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető cselekményekig, többféle nevesített esetkört),
  2. b) meghatározza a különleges jogrend bevezetésre jogosult szervet, a döntéshozatal - ezen belül a „helyettesítés” – rendjét (Országgyűlés 2/3-os döntéshozatalától, az intézkedések jogszerűségének utólagos felülvizsgálatán át szabályozza a Köztársasági Elnök jogkörét, az Országgyűlés Elnökének, az Alkotmánybíróság Elnökének és a minisztereknek a feladatát),
  3. c) meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket - tekintettel arra, hogy az Alaptörvényben rögzített alapvető szabályoktól, garanciális rendelkezésektől térnek el - sarkalatos törvényben nem lehetne rendezni (például Honvédelmi Tanács működése esetén a köztársasági elnök jogköreit nem gyakorolja, a köztársasági elnök feladat- és hatáskörében a Honvédelmi Tanács jár el),
  4. d) rögzíti azokat a lehetőségeket, amely az államszervezet - különösen a központi kormányzati szervek - hathatós cselekvését segíti elő (például a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésének lehetősége, törvények felfüggesztésének a lehetősége, új jogalkotási hatáskör telepítése stb.),
  5. e) meghatározza a különleges jogrend tekintetében a garanciális korlátokat.

A garanciák közül kiemelendő, hogy az Alaptörvény alkalmazása a különleges jogrendben nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Ugyancsak kiemelendő, hogy az alapvető jogok gyakorlása a békeidőszaki szabályoktól eltérő mértékben is korlátozható vagy felfüggeszthető, ugyanakkor egyes alapvető jogok (például az élet vagy az emberi méltóság) ezekben az esetekben is érinthetetlenek.

A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult. A veszélyhelyzetet előidéző körülményeket a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. §-a határozza meg. Veszélyhelyzet esetén a polgári védelem mozgósítható, amelyben a nagykorú magyar állampolgárok kötelesek részt venni.

A kormányt veszélyhelyzetben megillető rendeletalkotási jogköre:

A Kormány e tekintetben is rendeleti úton térhet el a törvényi szabályoktól. A konkrét területeket és a Kormánynak adott felhatalmazás kereteit szintén a katasztrófavédelmi törvény határozza meg. Főszabály szerint arra van lehetőség, hogy államháztartásra vonatkozó szabályoktól, illetve a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény szabályaitól a Kormány rendeletben eltérjen, továbbá beszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szerződéskötési kötelezettség írható elő. A veszélyhelyzet súlyosbodása esetén pedig bizonyos gazdálkodó szervezetek működése a Magyar Állam felügyelete alá vonható. (2011. évi CXXVIII. törvény 47-48. §) Arra is van azonban lehetőség, hogy a Kormány rendeletben felhatalmazása alapján más rendkívüli intézkedéseket vezessenek be.

A Kormány rendeletének hatálya:

Az Alaptörvény a veszélyhelyzetben alkotott kormányrendeletek hatályát szintén igen rövid időtartamban határozza meg, ugyanis az így alkotott rendeletek csak tizenöt napig maradnak hatályban. Ebben az esetben azonban az Országgyűlés felhatalmazást adhat arra, hogy a Kormány meghosszabbítsa a rendelet hatályát.

Az automatikus hatályvesztés:

A Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei kifejezett hatályon kívül helyezésére nincsen szükség, ugyanis maga az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg ezek a rendeletek is hatályukat vesztik mintegy automatikusan.

A Kormány a rendszerváltás óta több ízben hirdetett már veszélyhelyzetet főként az árvizekkel, illetve például a kolontári vörösiszap szerencsétlenséggel összefüggésben is.

 

Alaptörvény 53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.