MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

 

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) nevében köszönjük Elnök úr meghívását és azt, hogy a 2020. szeptember 24.-ei találkozásunk alkalmával, több órás beszélgetés során eszmét cserélhettünk az OBH elnökével a tagságunkat foglalkoztató aktuális kérdésekről. Külön köszönet azért, hogy a főbb témákról – a beszélgetés tartalmát visszaadva – Elnök úr az alábbi kérdéseinkre adandó válaszai útján is tájékoztathatjuk az egyesület tagságát. 

Elnök úr megválasztását követően pár hónappal új fogalommal ismerkedett a világ: „pandémia”. Hogy látja Elnök úr, miként tudott megfelelni a világjárvány okozta megváltozott elvárásoknak a harmadik hatalmi ág?

Jelen helyzetben csak „közbenső mérleget” tudok felállítani, mert a járványt nem tudhatjuk magunk mögött. A tavaszi időszakot értékelve állíthatom, hogy jól vizsgázott a bírósági szervezet. Két célunk volt: a dolgozók egészségének megóvása, valamint, hogy a bíróságok teljesítsék az Alaptörvényben foglalt kötelezettségüket. Természetesen ebben a folyamatban voltak zsákutcák, zökkenők is, mert olyan helyzetet kellett igazgatási eszközökkel kezelnünk és támogatnunk, ami példa nélkül álló volt. Folyamatos vezetői reagálásokat és intézkedéseket igényelt a járványhelyzet. Előfordult, hogy hetente több elnöki értekezletet tartottam a szükséges intézkedések meghatározása érdekében. Ez az időszak kihívás volt az OBH, a vezetői kar, de a bírók és igazságügyi alkalmazottak számára is. Az OBH-ban Veszélyhelyzeti Kabinet jött létre, amely a járványügyi helyzetben segítette az egészség megóvását szolgáló intézkedések bevezetését és iránymutatást szabott a bírósági dolgozók és vezetők részére (14 ajánlást és 4 javaslatot fogalmazott meg).

A dolgozók egészségét szem előtt tartva jelentős ráfordítással biztosítottuk az egészséges munkakörnyezetet: kézfertőtlenítőket, maszkokat szereztünk be, plexifalakat építettünk tárgyalótermekbe, meghatároztuk a tárgyalóteremben tanúsítandó magatartási szabályokat. Szabályoztuk a belépés és épülethasználat, az iratkezelés rendjét, kialakítottuk az otthondolgozás munkarendjét, biztosítottuk a szükséges informatikai eszközöket. Ezekről az intézkedésekről inkább elégedett visszajelzéseket kaptam, minthogy a hiányosságokat említették volna.

A COVID-19 járvány a mindennapi életben pozitív, előremutató változásokat is hozott, mint például az okostelefonon keresztüli orvosi rendelés, oktatás, vizsgáztatás. Elnök úr véleménye szerint vannak-e olyan, a bírósági szervezetben a járvány miatt bevezetett új megoldások, amelyeket annak visszaszorulását követően is érdemes megtartani?

Fontos és jelentős, a járvány miatt kialakult változásokat látok, amelyeket a bírósági szervezetnek meg kell és meg is fog tartani. Ide sorolom a VIA VIDEO útján tartandó tárgyalásokat. Korábban igen sok bíró kolléga idegenkedett tőle, de miután a veszélyhelyzet alatt „rákényszerült” a használatára, kiderülhetett számára ennek a megoldásnak igen sok előnye: fokozza a tárgyalások biztonságát, biztosítja a tervezhetőséget, mert a körszállítások során korábban több probléma adódott. A kép- és hangrögzítés hosszabb távon a panaszok csökkenéséhez vezethet, de mindenesetre azok objektív elbírálását teszi lehetővé, és nem utolsó sorban a távmeghallgatás jelentős megtakarítást jelent a költségvetés számára.

A digitális technológia szélesebb körű elterjedésével további feladatunk is adódott, mert rá kellett döbbenni, hogy kevés az ilyen eszközzel felszerelt tárgyalóterem. Foglalási problémákról is értesültem, azonban egyértelművé vált, hogy ez a jövő útja, ezért több távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermet kell kialakítani.

Megtartandó gyakorlat a hivatali Skype igénybevételével történő tanácskozás. Szorgalmazni fogom, hogy ezt a bírósági szervezetek is tegyék általános tanácskozási formává. Tudomásom van arról, hogy sok helyütt már ennek bevezetése és rendszeres gyakorlattá tétele megtörtént. Részletezni is fölösleges mennyire ésszerű, ha egy 2-3 órás tanácskozás miatt nem kell órákat tölteni utazással, ami munkára, felkészülésre, tanulásra, de nem utolsó sorban feltöltődésre, pihenésre fordítható lenne. Mindez gazdaságos is, mert jelentős költségvonzata van egy-egy ilyen rendezvényre történő közlekedésnek. Az első időszakban a bírósági szervezet számára többletköltséget jelentett a szükséges elektronikai eszközök beszerzése, de megtérülése már középtávon is biztosított.

Pozitív és megtartandó gyakorlatnak látom a távoli asztal elérésével lehetővé vált „home office” munkavégzést, mely a dolgozók egészségvédelmét előtérbe helyező munkáltatói magatartást jelez. Ugyanakkor a munkavégzés e formájának párosulnia kell egy hatékony ellenőrzési módszerrel is.

Megtartandó eredmény, hogy az oktatások leállítását követően áttértünk a digitális képzési formára, amely új szemléletet igényel az oktatást végzők és a résztvevők részéről. A mi feladatunk ennek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, melynek megvalósításához az év második felében hozzáláttunk. Szeptembertől már az első online képzések is megkezdődtek.

Tagjaink visszajelzése alapján törvényszékenként, ítélőtáblánként eltérő mértékben ugyan, de bizonytalanság mutatkozott a pandémia miatt bevezetett új eljárási szabályok, iránymutatások értelmezésében, a munkaszervezésben. Ezek az eltérő értelmezések, illetve az új szabályok milyen hatással voltak a pertartamokra?

A vírushelyzet alapjaiban megváltoztatta az egész ország életét, mivel ilyen helyzetben soha nem voltunk, magától értetődő, hogy főleg a kezdeti időszakban bizonytalanság mutatkozott a bíróságok működését illetően is. Valamennyien tudjuk azonban, hogy a bíróságok a veszélyhelyzet alatt is működtek, azonban be kellett tartanunk azokat a rendeleti szabályokat, amelyek a bírósági dolgozók és az ügyfelek egészségének védelme érdekében speciális rendelkezéseket tartalmaztak. A rendkívüli helyzetben felmerült jogértelmezési kérdések megválaszolására ítélkezési szakáganként szakmai kabinetek alakultak. Emellett a Kúria kollégiumai speciális eljárási szabályok egységes értelmezése érdekében kollégiumi véleményeket alkottak.

Nyilvánvaló azonban, hogy helyi szinten a bíróságok szakmai vezetőire, de magukra a bírákra is jelentős jogszabály értelmezési feladat hárult. Ebben a megváltozott jogszabályi környezetben egyes bíróságok vezetőit illetően eltérő hozzáállást tapasztaltam. Volt, ahol a bírák kommunikációs eszközökkel folyamatos és rendszeres szakmai támogatást kaptak, de sajnos olyan bírósággal is találkoztam, ahol ez a vezetői hozzáállás elmaradt.

Az én feladatom, hogy ebben a kérdésben a kinevezési jogkörömbe tartozó bírósági vezetőkre nézve megfelelő következtetést vonjak le.

A kezdeti bizonytalanság, a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése, majd a megváltozott környezetben alkotott speciális eljárási szabályok – egyes ügyszakokban különböző mértékben – befolyásolták a pertartam alakulását.

Az elsőfokú peres ügyek befejezése 2020 márciusában 125%-a, míg 2020 áprilisában 62%-a volt az előző év azonos időszakának.

Az elsőfokú nemperes ügyek befejezése 2020 márciusban 88%-a, míg 2020 áprilisban 77%-a volt az előző év azonos időszakának.

Másodfokon a peres és peren kívüli befejezések száma 77%-a volt a 2019. évi adatoknak.

Érthető módon a befejezések száma ezekben a hónapokban kevesebb volt, azonban e különleges helyzet - amely lényegében rövid ideig tartott - jelentős mértékben nem járult hozzá az ügyek pertartamának növekedéséhez.

A bíróságok e nehéz helyzetben is helytálltak, természetesen a helytállás mértéke az egyes bíróságok és bírótársak esetében különbözőséget mutatott. Ennek következményét is le kell vonni.

Az Egyesület választmányi ülésén nagy sikert aratott Elnök úr kijelentése, hogy szeretné megszabadítani a bírói kart a „2 éven túli ügyek fóbiájától”. Most sokan ezzel ellentétesnek érzik Elnök úr 2020. OBH.XX.G.11/2. számú, a bíróságok elnökeihez írt, a bírókhoz is eljuttatott felhívását, ami ezeket az ügyeket helyezi középpontba. Tagjaink útján ennek két végleges hatását érzékeljük: vannak, akik abban az igazgatási vezetőknek szóló feladatokat látják, mellyel a bírókat segíteni kell, míg mások a bírák felelősségét firtató, valódi segítséget nem jelentő vezetői magatartást értékelnek. Ez utóbbi esetben a bírák a mindenképpen befejezésre törekvés miatt a szakmai színvonalért és a bírói függetlenségért is aggódnak.

Ezért kérdezzük, hogy miként fogalmazható meg az OBH elnöki elvárás? Kinek mi ezzel kapcsolatban a teendője? Növekedhet-e emiatt a bírókat sújtó adminisztrációs teher?

Semmilyen ellentmondás nincs az idézett mondatom és a hivatkozott elnöki levél tartalma között. Több évtizedet töltöttem polgári ügyszakban ítélkezéssel. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy melyek azok a pertípusok, amelyek szükségszerűen hosszabb pertartamúak, melyek azok, amelyek rövid időn belül nem fejezhetők be. Az ilyen ügyekben nincs mit tenni, tudomásul kell venni, hogy a megalapozott befejezés hosszabb időtartamot ölel fel.

Vannak azonban olyan elhúzódó pertartamú ügyek, amelyeknek nem kellene annak lennie. Megfelelő perstratégiával, a bizonyítás megfelelő megválasztásával már befejezhetők lennének. A bírósági elnököknek szóló levelemben ezekre az ügyekre koncentráltam.

A szakmai, igazgatási vezetésnek támogatást kell nyújtani az érdemi, megalapozott befejezés érdekében. Számomra érthetetlen, hogy miért jelent ez problémát, miért lehet ezt az intézkedést többféleképpen értelmezni. A bírósági vezető jogszabályi kötelezettsége a megfelelő szakmai segítségnyújtás. Az meg különösen érthetetlen, hogy e segítségnyújtástól miért félti bárki is a bírói függetlenséget. A szakmai támogatás sosem jelentette a döntési szerep átvételét.

Én a bírósági vezetők által nyújtandó szakmai segítségnyújtásban látom az egyik olyan támogatási módszert, amely garanciát nyújt arra, hogy a formális, adott esetben elsietett befejezés helyett szakmailag igényes, tehát megalapozott döntést hozzon a támogatásban részesült bíró.

 Ha az OBH elnöki elvárást röviden kell megfogalmaznom, akkor az a következő: 

  • a jelenlegi ügyforgalom mellett elvárható, az „elöregedett” ügyek érdemi, szakmailag igényes, megalapozott eldöntése, 
  • a fenti cél elérésének módszere: a vezetők részéről szakmai segítségnyújtás. (szükség esetén egyéb támogatás például titkári, ügyintézői, informatikai segítség)
  • a szakmai segítség igénybevétele önkéntes, az eredményes befejezéshez vezető utat a bírák maguk választják meg.

Hozzáteszem, az indokolatlanul hosszú pertartamú ügyek kezelésére – bíróként magam is tapasztaltam – több módszert ismerünk. Írtunk pertörténetet, jelentéseket, meghatároztuk az ügyek elhúzódásának okait. Mindez formális volt, véleményem szerint eredményt nem hozott, az adminisztrációt növelte.

Úgy ítélem meg, hogy a vezetők részéről nyújtandó szakmai, igazgatási segítség eredményesebb módszer az adminisztrációs terhek növelése és a formális jelentések helyett.

A tervezett időtartam 2020. szeptember 1. - 2021. február 28. közötti időszakot öleli fel, meglátjuk, hogy a bírósági vezetők és a bírák ennek az előírt feladatnak sikerrel tesznek-e eleget, vagy sem.

Vannak-e olyan szervezeti egységek, amelyeknél kiemelkedő a 2 éven túli ügyek száma? Tervez-e őket érintően az OBH elnöke eltérő központi intézkedéseket bevezetni, illetve az ügyhátralékot maguknak kell-e ledolgozniuk?

Az ügyek elöregedése nem azonos az egyes bíróságok és az egyes ügyszakok esetén. Elsősorban a központi régió bíróságai – jellegüknél fogva – vannak nehéz helyzetben. De természetesen minden bíróságon – szinte kivétel nélkül – több-kevesebb hosszú pertartamú ügyet találunk. Ezeket is be kell fejezni, az ügyfélnek ugyanis a saját egy darab ügye számít, nem törődik azzal, hogy esetleg más bíróságon magasabb a régi ügyek száma.

Egyelőre az ügyhátralék feldolgozása érdekében egyéb központi intézkedést nem tervezek. Természetesen, ha jelzést kapok, hogy bizonyos szervezeti egységek nem képesek önállóan a hátralék feldolgozására, megvizsgáljuk, hogy mi az oka és mivel segíthet ebben a kérdésben a központi igazgatás. Bármilyen javaslatra nyitott vagyok.

A MABIE bíró, bírósági titkár és fogalmazó tagjai előrelépési lehetőségüket keresve, szakmai karrierjüket féltve olvassák a bírói álláshelyek megszüntetéséről vagy központi kezelésbe vonásáról szóló OBH elnöki határozatokat. Ennél több tájékoztatást nem kapnak, így nem értik a döntéseket, mert vezetői szinten sok helyen a megfelelő kommunikáció, a tájékoztatás hiánya tapasztalható. Kérjük, hogy Elnök úr tájékoztasson minket a döntések okáról és következményeiről.

Megnyugtatok valamennyi „előrelépési” lehetőséget kereső bírót és igazságügyi alkalmazottat, hogy a félelmük alaptalan. Saját beosztásában törekedjék mindenki, a magas színvonalú, időszerű munka elvégzésére, ebben az esetben – amennyiben mindez egyezik az adott szervezeti egység érdekével – nem lesz akadálya az előrelépésüknek.

Sokszor hallom mostanában, hogy „létszámstop van”. Ilyen nincs. Ugyanakkor azonban az OBH elnökét a felelős létszámgazdálkodás kötelezettsége terheli. Nem írhatok ki rögtön álláshelyet azért, mert egy bíró egy adott helyen betölti a felső korhatárt és a bíróság vezetője nyomban az álláshely kiírását szorgalmazza.

Minden egyes álláshely iránti igényt a bírósági vezetőnek részletesen meg kell indokolnia és az ügyforgalmi adatok, létszámhelyzet, kirendelések számbavétele, tehát egy szigorú vizsgálat után tudjuk eldönteni, hogy az álláshely betöltése az adott helyen indokolt-e, vagy sem.

 Köszönöm a beszélgetést.

 Budapest, 2020. október 5.

          dr. Oltai Judit Zsófia                                                                   dr. Senyei György

              a MABIE elnöke                                                                     az OBH elnöke