MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Ma tartotta volna az 1990-ben újjáalakult Egyesületünk a jubileumi emlékülést a Kúria épületében, amit a járványügyi helyzetre tekintettel kénytelenek voltunk elhalasztani.
Mégis szeretnénk jelképesen ünnepelni ezen a csendes, hűvös őszi napon! 
Tíz évvel ezelőtt, Pécsett tartottuk a 20 éves jubileumi díszülést, melyen dr. Makai Lajos, a MABIE akkori elnöke, az alábbi köszöntőben tekintette át hivatásrendünk patinás érdekképviseleti  szervezetének nagyívű múltját.
 
Boldog születésnapot, MABIE 🎂!
 
 
 

dr. Makai Lajosnak, a Magyar Bírói Egyesület elnökének ünnepi beszéde

(részlet)


 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!


A Magyar Bírói Egyesület nagy múltra tekinthet vissza. 


A XX. század első éveiben a bírákra és a joggyakornokokra nehezedő nagy mennyiségű munkateher és a bírói fizetések – más állami tisztviselőkéhez viszonyított – elértéktelenedése széleskörű mozgalmat indított el a bírói és fogalmazói karban, amelynek elsődleges célja a bírák anyagi megbecsülésének javítása és a törvénykezési szervezet megreformálása volt. A bírák érdekvédelmi harcából nőtt ki az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, amely 1907 őszén tartotta alakuló ülését. 





Az egyesület alapító elnöke Grecsák Károly kúriai bíró volt, akinek vezetése alatt 1910 -13-ban – Árkay Aladár tervei alapján – elkészült Budán a Bírák és Ügyészek lakónegyede. - 37 családi ház -, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza és az egyesület internátusa. 

Az internátus eredetileg 80 diák befogadására szolgált, vidéki bírák és ügyészek továbbtanuló gyermekeinek a lakhatását biztosította. Az internátushoz csatlakozott a Tóth L. u. 6. szám alatti telken – mai MBA - 4 teniszpálya és kuglizó, ahol az internátus lakói csekély díjért sportolhattak és szórakozhattak is. 

A telep házai közötti hangulatos utcák nevüket a magyar bírói kar kiválóságairól, Csemegi Károlyról, Karap Ferencről, Tóth Lőrincről, Székács Ferencről kapták.

Az internátus vendégszerető falai között nyertek elhelyezést az első világháború alatt az Erdélyből menekült bírák és ügyészek családjaikkal hosszabb-rövidebb időre, a második világháború alatt pedig lengyel bírák és ügyészek nagyszámú csoportja kapott átmeneti szállást.


Az internátus a mellette lévő egyesületi bérházzal együtt 1945-ben harci cselekmények áldozata lett, mindkét épület teljesen megsemmisült és ezzel egy nemes célt szolgáló igazságügyi intézmény szűnt meg. 

A második világháborút követően nemcsak az internátus és az egyesületi bérház semmisült meg, de megszűnt az építtető, a bírói, ügyészi egyesület is. A bírák és ügyészek lakónegyedének lakásai is gazdát cseréltek.


Hölgyeim és Uraim!


Majd fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar bírák legszebb hagyományát feltámasztva húsz évvel ezelőtt, 1990-ben ismét létrejöjjön a Magyar Bírói Egyesület. Létrejöttét ugyanazok az okok determinálták, amelyek a múlt század első éveiben a bírói, ügyészi egyesület megalapításakor hatottak.


Egy kerek évforduló megünneplése lehetőséget ad a számvetésre, az elért eredmények megmutatására, az elkövetett hibák feltárására, a megfelelő következtetések levonására.


A Magyar Bírói Egyesület második világháború előtti több évtizedes történelme, illetve az elmúlt húsz év története úgy gondolom mindenekelőtt azt igazolja, hogy a bírói érdekképviselet létjogosultsága, a Magyar Bírói Egyesület jelenléte az igazságszolgáltatásban ma már nem kérdőjelezhető meg. 

Az a körülmény, hogy a 2800 fős magyar bírói karból 1600 bírótársunk tagja egyesületünknek, jelzi a bírák igényét a megfelelő és hatékony érdekképviseletre, de egyben megfelelő legitimációt is biztosít működéséhez.

Az igazságszolgáltatás, a harmadik hatalmi ág, olyan speciális szegmense az államhatalomnak, amelyben az igazgatás és az érdekképviselet alapvető céljai és érdekei nem térhetnek el egymástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdésben – szakmai, igazgatási – azonos véleményen kell lennünk, és az érdekképviseletnek nem lehetnek önálló javaslatai. Ugyanakkor a hatékony érdekképviseleti munka feltételezi az érdekképviselet és az igazgatás együttműködését.


 

Tisztelt Kollégák!


Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül a Magyar Bírói Egyesület elmúlt húsz évének történetét, eredményeit megosszam Önökkel. Egyesületünk „újkori” története nyomon követhető folyóiratunkban, a Bírák Lapjában. 


A magyar bírák házi újságaként indult lap 1991-ben jelent meg, a Magyar Bírói Egyesület Kiadványa címmel. Nem sokkal később évente több alkalommal megjelenő folyóiratként rangot vívott ki magának. Az egyesület és a bíróságok életét bemutató írások mellett a lapban helyet kaptak nívós szakmai tanulmányok is, melyek okán a folyóirat méltán vált nemcsak a bírák, hanem más jogászi szakmák közkedvelt sajtótermékévé. A lap kitüntetett figyelmet érdemelt ki a tudományos kutatók, egyetemi oktatók és a könyvtárak olvasói részéről is. A Bírák Lapjának múlt évi „hiánya” igazolta, hogy a magyar bíráknak van közlésigénye, és van olvasási szándéka. Ez az igény és szándék kötelez bennünket a Bírák Lapja jövőbeli megjelentetésére, megtartva a Bírák Lapjának hagyományos nyomtatott formáját, megőrizve a lap szellemiségét, megcélozva korábbi magas szakmai színvonalát.

Erre is figyelemmel elhatároztuk, hogy az egyesület fennállásának 20. évfordulójára a Bírák Lapjának összes számát digitális formában is megjelentetjük. Ennek CD változatát tartja kezében minden résztvevő és a mai naptól az egyesület honlapján is megtekinthető a „Bírák Lapja Archívum”.

Itt kell megemlítenem, hogy tájékoztatási tevékenységünk javítása, az információcsere felgyorsítása érdekében létrehoztuk az egyesület internetes honlapját, amely naprakész információkkal szolgál nemcsak az egyesületben történtekről, hanem minden, az igazságszolgáltatást érintő eseményről. Szakmai javaslataink – az eljárási jogok gyorsításáról, az összeférhetetlenségi pótlékról – ugyancsak hozzáférhetőek ezen az oldalon.


Már az egyesület megalakulását követő években felmerült a bírói etikai kódex megalkotásának az igénye. A kódex elfogadását a magyar bírói kar jelentős része szükségesnek tartotta, azt több éves munkálkodást és több tervezet elkészültét követően a Magyar Bírói Egyesület 2005. februárjában tartott választmányi ülésén elfogadta.

Az etikai kódex megalkotásának az egyik célja egy erkölcsi zsinórmérték felállítása volt, amelyet a bírói kar magáénak vall és követendőnek tart úgy a munkájában, mint a magánéletben.

A másik rendeltetése, hogy az Országos Bírói Etikai Tanács foglaljon állást bizonyos etikailag vitatható bírói magatartások tekintetében, állásfoglalását ismertesse meg úgy a bírói karral, mint a szélesebb – nemcsak szakmai - közvéleménnyel is. Nem vitatható ugyanis, hogy a bírói munka transzparenciája a társadalmi kontroll egyik nélkülözhetetlen eleme. A bíró munkavégzése, ítélkező tevékenysége, annak során tanúsított magatartása, szakmai felkészültsége, az emberekhez, felekhez való viszonya a nyilvános tárgyalásokon megismerhető. Az etikai eljárások alapján született határozatok azonban az eljárásban részt nem vevő állampolgárok számára is lehetőséget biztosítanak, hogy ismeretet szerezzenek a bíróság munkájáról, a bíró etikus, vagy etikátlan magatartásáról, empátia készségéről.

Az etikai kódexet sokan bírálták, sokan méltatták.

Mi úgy ítéljük meg, hogy az etikai tanács működésének megkezdése óta eltelt időszakban hozott döntések igazolták úgy a kódex, mint az etikai tanács létjogosultságát. 


2005-ben az egyesület kezdeményezésére sikerült felélesztenünk több mint két évtizedes álmából az egykori igazságügyi sportnapokat, ami a résztvevők sikertörténetként értékeltek. A magyar bírói kar legnagyobb és legnépszerűbb seregszemléjévé vált sportrendezvényén az elmúlt évben immáron harmadszor mérte össze sport tudását több-száz bíró, bírósági dolgozó. Bízunk abban, hogy minden gazdasági nehézség ellenére az elkövetkező években is sikerül folytatnunk e nemes hagyományt, és mindent megteszünk ennek érdekében.


Nagy megtiszteltetés volt a Magyar Bírói Egyesület számára, hogy házigazdája lehetett a Nemzetközi Bírói Egyesület 49. rendes évi ülésének. A 2006. szeptember 28. és október 2. között Siófokon és Budapesten megrendezett kongresszus növelte magyar igazságszolgáltatás és a Magyar Bírói Egyesület nemzetközi elismertségét.


Az egyesület 2009-ben elfogadott cselekvési programjában elhatározta, hogy az igazságszolgáltatás működését meghatározó törvények hatályosulásáról, a módosítások szükségességéről felméri az egyesület tagságának, a bíráknak a véleményét. A felmérést az egyesület által létrehozott munkabizottságok elvégezték, annak eredményét a 2009. december 10. napján tartott bírói értekezleten közzétettük és megvitattuk. Az értekezleten elhangzottak olvashatók a Bírák Lapja ez évi számában, ezért erről részletesen nem kívánok szólni.


Ugyancsak cselekvési programunkban fogalmaztuk meg igényünket a legfelsőbb igazgatási szervvel való együttműködés szorosabbá tételére, utalva ennek szabályozatlanságára, hiányolva jogszabályi kereteit. Úgy gondoljuk, hogy az igazgatás és az érdekképviselet együttesen fellépve sokkal hatékonyabban képes az igazságszolgáltatás színvonalának a javításában eredményeket elérni. 


Egyesületünk alapszabálya az egyesület céljaként a bírói függetlenség védelmét, a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztését, a bírói hivatás megfelelő társadalmi elismertetését, a bírák élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítását, a bírói igazgatási és önkormányzati testületek hatékony és demokratikus működésének támogatását, fejlesztését határozza meg.

E célok megvalósítása érdekében jogszabály-alkotás kezdeményezésére, az igazságszolgáltatás és a bírák helyzetét érintő intézkedésekről és jogszabályokról való véleményalkotásra ad felhatalmazást.

A Magyar Bírói Egyesület ezzel a felhatalmazással élve, terjesztette elő, és fogja a jövőben is előterjeszteni javaslatait, illetve mond véleményt a bírák helyzetét érintő jogszabályokról, intézkedésekről. 


Ez vezérelt bennünket akkor is, amikor tapasztalva a jogalkotás minőségének romlását összefogtunk más jogászi hivatásokkal, és életre hívtuk az Országos Igazságügyi Egyeztető Fórumot annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a jogalkotásban érzékelhető anomáliákra.


Alapszabályunkban megfogalmazott kötelezettségünknek tettünk eleget, amikor a bírói függetlenséget, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő vagy veszélyeztető megnyilvánulásokkal szemben a médián keresztül felléptünk, és nyilatkozatban ítéltük el az ilyen irányú törekvéseket. 


Az egyesület támogatásával és közreműködésével 2009-ben létrejött a „Bírák az Igazságszolgáltatásért” alapítvány, melynek egyik célja a szociálisan rászoruló bírák megsegítése, támogatása. Az idei évben több természeti csapás sújtotta az ország egyes területeit, így Borsod–Abaúj - Zemplén megyében árvíz pusztított, amelynek bírósági dolgozók is szenvedő alanyai voltak. A Magyar Bírói Egyesület 200. 000 Ft-ot, a PKKB egyesületi szervezete 250. 000 Ft-ot utalt át árvízkárosult kollégáink megsegítésére. Felhívásunkra bírótársaink 500. 000 Ft-ot utaltak az alapítvány számlájára, amit most szeretnék átadni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnökének.


Hölgyeim és Uraim!


„Ecclesia semper reformanda” – az egyház ismert jelmondata szerint az egyházat, amelynek lényege és célja változatlan, mindig meg kell újítani, reformálni kell. A bírói tevékenység is állandó, mégis mindig szükség van a megújulásra, reformra. A Magyar Bírói Egyesület erkölcsi kötelezettsége, hogy állandó önkontroll alatt keresse azokat a lehetőségeket, amelyek a bírák élet-és munkakörülményeinek javítása mellett az igazságszolgáltatás egészének jobbítását szolgálják. 

Úgy gondoljuk, hogy egyesületünk alkalmas arra, hogy a magyar bírák érdekeit felismerje és képviselje, és ezáltal hatékony tényező legyen alapvető egyesületi célunk megvalósításában: a bíráskodás alkotmányos rangjával összhangban lévő erkölcsi és anyagi elismerés elérésében.

A reformok tovább vitelében egyesületünk felajánlja segítségét és együttműködését az igazságszolgáltatás legfelsőbb igazgatási szervének és az igazságügyi kormányzatnak.

 

Pécs, 2010. október 20.