MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az Alkotmánybíróság tanácsa október 10-én elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 606/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. Korábbi határozatban az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondta, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.

2017-ben a jogalkotó egyrészt módosította a büntetőeljárási törvényt, másrészt időbeli korlátot állított a rendelkezés alkalmazását illetően. Mindezek nyomán kérdésessé vált az alkotmányos követelmény érvényesítésének az időbelisége: a bírósági vezetők megkezdték a folyamatban lévő összes ügy áttekintését és az érintett büntetőügyek átszignálását. A hivatásos bíró személyének megváltozása azonban maga után vonja az eljárás megismétlésének kötelezettségét. A beiktatott átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban három, tartalmilag összefüggő bírói kezdeményezés érkezett az Alkotmánybírósághoz. A törvényalkotó véleményük szerint olyan átmeneti rendelkezéseket hozott, amelyek ütköznek a pártatlan bírósághoz, így a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogokkal, továbbá a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét is sértik. A testület az indítványokat nem találta megalapozottnak. A szóban forgó AB határozat meghozatala során arra a következtetésre jutott az Alkotmánybíróság, hogy az alkalmazott jogszabályi rendelkezések bírói értelmezése szűkítő volt, mely alaptörvény-ellenességhez vezetett, ugyanakkor megállapítható az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés is, ezért a jogszabály kímélete és alkotmányos követelmény megállapítása mellett döntött. Az, hogy a jogalkotó az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt megállapító határozatának hivatalos lapban történő megjelenésének napjától rendeli alkalmazni a módosított normaszöveget, meghatározva, hogy az mely ügyekre terjed ki és melyekre nem, felveti annak a kérdését, hogy – ahogyan erre a három indítványozó tanács is egyöntetűen következtetett – a jogalkotó az Alkotmánybíróság döntésének jogkövetkezményeit alaptörvény-ellenesen korlátozta. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványokban felvetett ellentmondás megfelelő jogértelmezéssel feloldható. A határozathoz Dr. Stumpf István alkotmánybíró csatolt párhuzamos indokolást.

A határozat ide kattintva olvasható.