MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az 1867-es kiegyezéshez vezető folyamat részeként állította vissza Ferenc József 1861-ben a bírósági rendszerben a Magyar Királyi Kúriát, de a korábbi évszázadok törvényei és a kiegyezés utáni évtizedek reformjai is a bírói ítélkezés függetlenségét szolgálták – mondta a Kúria elnöke kedden Zalaegerszegen.

Darák Péter a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó, a kiegyezés szabályait kidolgozó Deák Ferenc születésének 214. évfordulójára időzített emlékülésen felidézte: II. Ferdinánd 1635-ben megtiltotta a felsőbb bíráknak, hogy „törvénytelen parancsokkal” akadályozzák az alsóbb bírákat az ítélkezésben, 1912-ben pedig igazságügyi miniszteri rendeletben szabályozták a jogegységi eljárások etikai részét.

Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a bírósági vezetők figyelemmel kísérjék a bírók ítélkezését, „és az esetleges ellentétes gyakorlatokat felfedjék”. Ez a technikai szabály utal arra, hogy „a bírói függetlenség csak a közbizalmat építheti” – fogalmazta meg a Kúria elnöke.

Darák Péter közölte, hogy az 1860 és 1867 közötti időszak, a kiegyezéshez vezető korszak kissé elfeledett lett mára. Részletesen szólt arról, hogy Ferenc József és Deák Ferenc egyeztetései miként vezettek el a kiegyezésig, amelynek célja a haza bölcsének elvárásai szerint „az államilag rendezett állapot megteremtése volt”.

A kiegyezés folyamatában a császár már 1860-ban kilátásba helyezte, egy évvel később pedig rendeletet is hozott a Magyar Királyi Kúria visszaállítására, ami még abban az évben meg is történt. A bírósági rendszer átalakítására és korszerűsítésére a kiegyezés után nyílt lehetőség, amikor is 1869-ben a Kúriát újraszervezték, 1881-ben újabb szervezeti reformot hajtottak végre, 1882-ben pedig megtartották az első teljes tanácsülést, amelynek akkori elvei a mai Kúria ars poeticájának is számítanak.

Az 1912-ben végrehajtott újabb reform alapján jogegységi tanácsokat alakított a legfőbb bírói szervezet, hogy a vitás elvi kérdésekben állást foglaljon – sorolta a lépéseket Darák Péter.

Hozzátette: az igazságügy reformját az az 1894-es törvény teljesítette be, amely a királyi ítélőtábla belső szervezetéről rendelkezett.

„Értelmi és jellembeli színvonalat” kívánt meg a bírótól az akkori időszak, s „ha nagyobb célt nem is tűz ki a mai bírósági vezetés maga elé, mint hogy értelmi és jellembeli kiválóságot kíván meg a bíráktól, ez bőven elég” – jelentette ki a Kúria elnöke.

A zalaegerszegi tudományos emlékülést az osztrák-magyar kiegyezés 150. évfordulója, a Zala megyei Söjtörön született Deák Ferenc 214. születésnapja, valamint Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából szervezte meg a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Jogászegylet Zala megyei szervezete.