MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A meg nem fizetett parkolási díjak igényérvényesítésével kapcsolatos eljárásokkal, az ezekkel összefüggő állampolgári és bírósági terhekkel az elmúlt egy esztendőben nagyon sok helyen foglalkoztunk: szakmai értekezletek rendszeres témája volt, sorozatos igazgatási intézkedésekre kényszerültünk a probléma miatt, szakmai javaslatokat, a jogalkotás felé üzeneteket fogalmaztunk meg, részben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson keresztül, s azon túl a nyilvánosságot is felhasználva szakcikkekben, interjúkban próbáltuk a problémát mindenki számára világossá tenni. 2008. májusában a Kisbíró hasábjain is igyekeztem összefoglalni mindazokat a nehézségeket, amelyekkel a kerületi bíróságok, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság is küzdött.

Hol tartunk ma, miként alakult a munkateher az elmúlt esztendőben és ez év első félévében, és milyen elmozdulások várhatók az előttünk álló félév során, amely megkönnyítheti munkánkat a jövőre nézve. 

Mindnyájunk számára közismert, hogy a fizetési meghagyásos ügyek érkezésének növekedése általános tendencia, és nem csupán a Fővárosi, Pest Megyei Bíróság területén produkál egyre meredekebb mutatókat. Az érkezés növekedés mögött már 2006. évtől kezdődően számos társadalmi-gazdasági ok állott: így a meg nem fizetett közüzemi díjhátralékok igényérvényesítésével kapcsolatos eljárások számának gyarapodása, a meg nem fizetett parkolási díjakkal kapcsolatos ügyek dömpingszerű megjelenése 2007. évtől, majd 2009. január 1-jétől a 2008. évi XXX. számú törvény fizetési meghagyásos eljárásokra vonatkozó új szabályozásával a növekedés irányába hatott és hat.

A parkolási ügyek megjelenésével a fizetési meghagyásos szakterületen 2007. évben teljesen új szituáció alakult ki, amely nem hasonlítható a korábbi évek tendenciáihoz. 2005-ben 1079, 2006-ban 3386, majd 2007-ben 63.516, 2008-ban 77.893 parkolási igényérvényesítéssel kapcsolatos fizetési meghagyásos ügy érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Láthatóan az érkezett mennyiség 2007-2008. évben már 20-szorosa a korábbi év adatának az érkezés szempontjából. Sajnos a 2009. év sem hozott csökkenést, 2009. január 1. és június 30-a között összesen 30.877 ilyen típusú ügy érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.

Természetesen a probléma a kerületi bíróságokat is nagyon komolyan érintette, de tévedés lenne azt hinni, hogy más magyarországi bíróságon nem jelentett, illetve nem jelent kiemelt munkaterhet. Így például a Pécsi, a Szolnoki, leginkább a Debreceni Városi Bíróságon hasonló ugrásszerű növekedéssel szembesültek a kollégák, s általában elmondható az, hogy a nagyvárosi bíróságokon belül a probléma fokozottan jelentkezett az elmúlt két esztendőben.

Az elmúlt évben természetesen a peren kívüli ügyérkezés robbanásszerű növekedése már jelentősen éreztette további hatását két szakterületen: a polgári peres ügyek területén intenzív növekedés volt tapasztalható az érkezésen belül, miképpen a végrehajtási tagozat ügyforgalmi mutatói is meredek emelkedést produkáltak. Ez a tendencia mindazokon a városi bíróságokon jelentkezett, ahol a parkolási ügyek nagy számban érkeztek, hiszen az ellentmondás folytán perré alakulás értelemszerűen megnövelte a polgári peres ügyek volumenét is. 2008. évben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon működő civilisztikai 2 csoportokon belül a peres érkezés belső struktúrája már úgy alakult, hogy az érkezett ügyek 42-47%-a meg nem fizetett parkolási díj miatt folyó eljárás volt. Ez a 2007. évi arányhoz képest gyakorlatilag duplázódást jelentett. Mindez azt jelentette, hogy a folyamatban lévő polgári peres ügyek száma is ugrásszerűen nőtt meg az elmúlt esztendőben, 2008. első félévének a végével 21.728 folyamatos ügye volt a civilisztikai ügyszaknak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, amely mögött a közel 8000-es érkezés növekedés állott, 2007. évhez viszonyítottan.

Az egy évvel ezelőtti cikkemben részletesen bemutattam mindazokat a problémákat, amelyek részben a 2/2005-ös KPJE. jogegységi döntés illetékességi szabályaira voltak visszavezethetők, s beszámoltam arról a 2008. első négy hónapjában végzett felmérésről is, amely azt mutatta, hogy a kötelezettek, alperesek lakóhelyére, székhelyére alapított illetékesség esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróságra érkezett ügyek volumene jelentősen, mintegy 60%-kal csökkent volna. Tekintettel azonban arra, hogy az igényérvényesítéssel foglalkozó Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás, Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. és a Centrum Parkolórendszer - felhasználva a 2/2005-ös KPJE. jogegységi döntés iránymutatását - következetesen a közszolgáltatás igénybevételének helyére (a parkolás helye) alapította az illetékességet, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróságon - ahogyan sok más székhelyi bíróságon - az ügyérkezés robbanásszerűen növekedett meg. Azon túl, hogy a kialakult a helyzet a nagy munkateherrel küzdő bíróságok számára rendkívül hátrányos volt, hátrányos az állampolgárok szempontjából is, hiszen a felmérés azt mutatta, hogy a kötelezettek, alperesek jelentős hányada, 40%-a nem budapesti lakos, nem budapesti illetékességű polgár. Ilyen módon az igényérvényesítését feltétlenül hátrányosan befolyásolhatta, az, hogy esetleg lakóhelyétől távolt kényszerül nem peres, vagy peres eljárásban részt venni.

Számos szakmai egyeztetés után az az álláspont nyert megerősítést, mely szerint az illetékességi szabályokhoz feltétlenül hozzá kell nyúlni, a jogalkotó számára az 1988. évi I. számú törvény módosítására kell javaslatot készítenünk. A javaslat elkészült, azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2008. december 9-i ülésén támogatta. A 2009. évi XLV. törvény, amely a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt módosította, a 15. §-ában külön bekezdéssel bővült, egészült ki. Az új szabályozás szerint a díj és pótdíj fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az eljárásra a gépjármű - a várakozóhely jogosulatlan használatának időpontjában a gépjárműnyilvántartásba bejegyzett - tulajdonosának (üzemben tartójának) lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

A módosított, kiegészített jogszabályi rendelkezés 2009. augusztus 1. napjától hatályos.

E jogszabályi rendelkezéssel természetesen a parkolási ügyek mennyisége csökkenni nem fog, azonban a munkateher arányosabbá válik a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a kerületi bíróságok között, de ugyanígy a hasonló típusú ügyekkel érintett nagyvárosi (székhelyi) bíróságok és más helyi bíróságok között. A jogszabály módosításra irányuló javaslat már 2008. év elején megfogalmazódott, azt a szakmai testületek, kollégium véleményezte, sajnálatos, hogy több mint egy esztendőt kellett várnunk egy jogszabályhely kisebb módosítására. Abban az esetben, ha a parkolási igények érvényesítésével megbízott 3 társaságok a tulajdonos, üzembentartó lakóhelyére (székhelyére) alapították volna az illetékességet, úgy 2007. évben kb. 38.000, 2008-ban pedig kb. 46.000 ilyen típusú fizetési meghagyásos üggyel kevesebb érkezett volna a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Mindez természetesen a múlté, ma már annak kell örülnünk, hogy sikerült eredményt elérnünk az illetékességi szabály módosításával, a rendkívüli munkateher csökkentése érdekében.

A szabály módosításával a peren kívüli szakterület egy részelemét érinti a változás, azonban egy év múlva a teljes peren kívüli szakterület feladatköre, és munkaterhe átrendeződik majd azáltal, hogy a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői feladatkörbe kerülnek. Ez a szakmai munkával foglalkozók és az igazgatási vezetők számára is új helyzetet teremt majd, új felkészülést jelent, amelyben már ma jól látható az, hogy a peren kívüli szakterületünk egyik fő profilja a jövőben a végrehajtási terület lesz.

Csak a változás, csak az állandó mozgás, átrendeződés állandó úgy tűnik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Dr. Fazekas Sándor

a Pesti Központi Kerületi

Bíróság Elnöke