A Kúria a Bfv.I.302/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról adott tájékoztatást, amely kimondja, hogy a törvényszék első fokon eljáró bírája is kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró lehet a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű terheltet és társait bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett, áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV. törvény 296. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként elkövetett, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntettében (1978. évi IV. törvény 298. §), 3 rendbeli társtettesként elkövetett, rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntettében [1978. évi IV. törvény 292. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] és társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) és b) pont]; s ezért a terheltekkel szemben szabadságvesztés  büntetéseket szabott ki.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bűncselekmények minősítésére, valamint a vagyonelkobzás összegére vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt valamennyi terhelt vonatkozásában a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt megalapozottnak találta. Határozatában megállapította, hogy az alapeljárás során megvalósult a Be. 373. § (1) bekezdés II.e) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, mivel a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.

A Be. 17. § (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények között a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények vonatkozásában – amennyiben a bíróság a Be. 2. §-ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezéseit alkalmazza –, így az áru hamis megjelölésének bűntette, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette, valamint az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntette is esetében viszont a Be. 14. § (7) bekezdése szerint első fokon a tanács elnöke, másodfokon és – a Kúria kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bíróság Hivatal Elnöke által kijelölt bíró.

A Kúria megállapította, hogy ez a szabály abban az esetben is érvényes, ha első fokon nem járásbíróság, hanem a törvényszék jár el. A Be. 14. § (7) bekezdése ugyanis nem csak a kizárólagos illetékesség folytán eljáró járásbíróság (kerületi bíróság) egyesbírájára vagy tanácselnökére, hanem valamennyi első fokon eljáró – azaz az első fokon eljáró törvényszék – tanácselnökére nézve kötelező szabály.

A Kúria ezért az első- és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

Budapest, 2017. szeptember 19.

A  Kúria  Sajtótitkársága