MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. november 23-án közzétette azon határozatát, amellyel elfogadta a Magyarország által a börtönzsúfoltság megszüntetése, illetve az ezzel kapcsolatos kompenzáció érdekében tett intézkedéseket. A határozat ezen az ügycsoporton túlmutató jelentőséggel bír, hiszen a Magyarországgal szemben indított ügyek számának drasztikus csökkenését eredményezi.

A Varga és mások kontra Magyarország ügyben a börtöntúlzsúfoltságot kifogásoló panaszok tekintetében a Bíróság 2015. március 10-én hozta meg vezető ítéletét, melyben megállapították, hogy a börtönkörülmények a kérelmezők megalázó bánásmódját eredményezték, így kellően súlyosnak tekinthetőek az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megsértéséhez. A Bíróság ezen túl az Egyezmény 13. cikkére való hivatkozással sérelmezte, hogy az érintettek panaszainak orvoslására nem áll rendelkezésre hatékony hazai jogorvoslat. A vezető ítéletben foglalt követelményeknek megfelelően egy preventív és egy kompenzációs jogorvoslatot vezettek be 2017. január 1-jei hatályba lépéssel. Ezért 2016 novemberében a Bíróság 2017. augusztus 31-ig felfüggesztette az előtte lévő magyar ügyek vizsgálatát.

A Domján kontra Magyarország ügyben hozott, 2017. november 23-án közzétett határozatában a Bíróság az újonnan bevezetett jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságát vizsgálta. Megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a preventív és a kompenzációs jogorvoslat egyaránt alkalmasnak bizonyul a börtönzsúfoltságból – és egyéb, nem megfelelő fogvatartási körülményből – eredő egyezménysértések hatékony orvoslására, továbbá a kompenzációs jogorvoslat során megítélhető kártalanítás napi összegét is a Bíróság gyakorlatának megfelelően határozták meg.

Figyelembe véve, hogy a kérdéses jogorvoslatok a Bíróság által támasztott hatékonysági kritériumoknak megfelelnek, a jelen ügy kérelmezője, valamint az ő helyzetében lévő más személyek is kötelesek kimeríteni az újonnan bevezetett jogorvoslati lehetőségeket.

Mivel a kérelmező hazai kártalanítási eljárása jelenleg folyamatban van, a Bíróság a kérelmet idő előtt benyújtottnak ítélte meg, és elfogadhatatlannak találta, így nyilvánvaló megalapozatlanság okán elutasította azt, pozitívan értékelve ezen döntésével a magyar kormány által a tárgykörben tett intézkedéseket.

(Igazságügyi Minisztérium)