Dr. Szili Zsolt Gergely törvényszéki bírót nevezte ki dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2017. november 1-től 2023. október 31-ig terjedő időtartamra a Szekszárdi Törvényszék Büntető Kollégiuma vezetőjévé.

https://www.teol.hu/wp-content/uploads/2017/12/sziliMk0002-900x600.jpg?mwfmv=1512401460

– Milyen a jó büntetőbíró?

– Mások is megkérdezik, hogy mi a vonzó ebben a pályában – válaszolta dr. Szili Zsolt. – Első helyen nyilván az igazságkeresés motiválja a bírót, és a társadalom is az igazságtalanságok orvoslását várja el bírákról, és ebben részt venni szép hivatás. Más oldalról pedig olyan emberekkel kerülünk kapcsolatba, akik lehet, hogy csak egyszer botlottak meg életükben, de olyanok is vannak, akik már sokadszor állnak bíróság előtt. Azt kell érzékeltetnünk velük, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint bárki más, de most számot kell adniuk arról, amit tettek. Ha empátiával fordulunk feléjük, ha a vádlottak azt érzékelik, hogy meghallgatták őket, korrekt eljárás keretében hozták meg az ítéletet, akkor ők is más érzésekkel állnak fel a vádlottak padjáról. Arra is volt példa, hogy egy elítélt megköszönte a négy év szabadságvesztést. Nyilván nem azt köszönte meg, hogy mehet a börtönbe, nem láthatja a családját, hanem valószínűleg igazságosnak tarthatta az elbírálást. Ugyanakkor azért is érdekes, izgalmas a bírói munka, mert minden ügy más és más, és bármikor előfordulhat, hogy egy-egy felmerülő eljárásjogi vagy anyagi jogi problémára kell megkeresni a jó megoldást. A tárgyalásvezetést tekintve pedig nem elég elfogulatlannak lenni, annak is kell látszani.

– Mindig kiderül az igazság?

– A bírósági eljárást megelőzi a nyomozás, majd a nyomozati anyag alapján az ügyészség emel vádat. A bíró tehát hozott anyagból dolgozik, annak ismeretében kell ítélkeznie, éppen ezért mindig követjük azt az alapelvet, hogy ami nincs minden kétséget kizáróan bizonyítva, az nem róható a vádlott terhére. Ha nem is mindig derül ki az objektív igazság, de az bizonyos, hogy a törvények szerint járunk el.

– Melyek voltak a legérdekesebb ügyei?

– Egy alkalommal Tamásiba kaptam kirendelést egy 64 vádlottas büntetőügyben. Ez azért volt izgalmas, mert nem egyszerű ilyen nagy számú vádlottal szemben rendben lebonyolítani a tárgyalást. Az ügy maga nem volt bonyolult, áruhitelekkel kapcsolatos visszaélésekről volt szó. A másik a Szekszárdi Törvényszékre áthelyezett eset volt. Vietnami vádlottak kábítószeres ügyét kellett tárgyalni, amelyben az ügy nagy tárgyi súlya miatt a kiszabható büntetés akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetett volna. A vádlottakat mindig Budapestről hozták, vietnami születésű, de már magyar állampolgár tolmács fordított magyarra.

– Végül mennyit kaptak?

– Úgy emlékszem, hogy kilenc és fél év volt a legsúlyosabb büntetés, a legenyhébb pedig három és fél év.

Az elődök példája nyomán

Szili Zsolt elmondta, még gimnazistaként is biológia–kémia szakos fakultációra járt. Érettségi előtt érezte úgy, hogy inkább a humán tantárgyak állnak hozzá közelebb, és mivel nagyapja, dédapja is jogi végzettségű volt, ő is ezt választotta. Már az egyetemi évek alatt döntött a bírói hivatás mellett, s ma is úgy látja, hogy ez felel meg leginkább a habitusának.

– Melyek a kollégiumvezető feladatai?

– A kollégiumvezető szakmai vezető, egyre több igazgatási feladattal. Részt vesz jogszabály-tervezetek véleményezésében. Igyekszik a bíráknak segítséget nyújtani a mindennapi jogalkalmazásban, ennek érdekében a kollégiumi ülésekre olyan kérdések megvitatását készíti elő, amelyek biztosítják a törvényszék területén az egységes gyakorlat kialakítását. Vannak igazgatási és ellenőrzési feladatai is. Ilyen például az ítéletek írásba foglalási határidejének az ellenőrzése, különféle vizsgálatok elvégzése.

– Mint szavaiból kiderült, szereti a bírói munkát. Akkor miért ment el, ha csak részben is, az igazgatás irányába?

– Nem kell feladni az ítélkezői munkát a kollégiumvezetői tisztség mellett. Ugyanakkor munkaszervezési területen talán kamatoztatni tudom a tapasztalataimat a kollégáim munkakörülményeinek javítása érdekében.

– Mit csinál szívesen szabad- idejében?

– Leginkább az éneklés az, ami ki tud kapcsolni, ami által fel tudok töltődni. A mai napig visszajárok énekelni egy budapesti kórusba, illetve három éve a törvényszéken is alakult egy énekkar, amelynek én is tagja vagyok. Egészen az utóbbi időkig aktív tagja voltam a törvényszék focicsapatának a regionális és az országos sportnapokon is. Lakóhelyemen, Dusnokon van egy szülőkből álló színjátszó csoportunk, gyermeknapra szoktunk készülni egy-egy mesejátékkal, de felléptünk már Böjte Csaba egyik gyermekotthonában is. Mindig nagy örömöt, kikapcsolódást jelentenek a családdal, a gyerekekkel töltött közös programok, amelyek helyre teszik az emberben, hogy mi az igazán fontos az életben. A feleségem, a családom olyan hátteret biztosít számomra, ami nélkül az ítélkezést sem lehetne igazán jól végezni.

Dr. Szili Zsoltot 2004-ben helyezték át a Tolna Megyei Bíróságra

Dr. Szili Zsolt 1975 karácsonyán, december 25-én született Budapesten, ott végezte az iskoláit, a Fővárosi Bíróságon, azon belül is a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon töltötte a fogalmazói idejét. 2003-ban szakvizsgázott, titkári időszakának első évét még Budapesten töltötte, majd 2004-ben került áthelyezésre a Tolna Megyei Bíróságra. 2004 októberében nevezte ki a köztársasági elnök bírónak, az akkor még Szekszárdi Városi Bíróságon kezdődött a pályafutása. Már az egyetemi évek alatt megnősült, felesége pedagógus. Dusnokon laknak, négy gyermekük közül három, Mátyás, Annamária és Boglárka a fővárosban született, Zsombor pedig már Szekszárdon. (teol.hu)