MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alaptörvény-ellenesség nemcsak a jogalkotással, hanem a visszaható hatályú szabályalkalmazással összefüggésben is felvethető, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező vagy nem hatályos előírás alapján bírálnak el egy ügyet.

1. Az alapügy

Az indítványozó gazdasági társaság jogelődje pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be a társaság ügyvezetője ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A Békéscsabai Járásbíróság a terheltet a vád alól felmentette. A Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, a Kúria pedig a felülvizsgálati indítványt elutasította.

A terhelt és meghatalmazott védője kérték, hogy a bíróság kötelezze az indítványozót, mint pótmagánvádlót a terhelt által kifizetett ügyvédi munkadíj, készkiadás és a sikerdíj megtérítésére. A Békéscsabai Járásbíróság a Be. 578. §-a alapján lefolytatott különleges eljárásban a terhelt védőjének a díját és a költségét megállapította és annak viselésére az indítványozó jogelődjét kötelezte, aki a döntés ellen fellebbezést nyújtott be.  A Gyulai Törvényszék az elsőfokú végzést a bűnügyi költség összegének mérséklésével megváltoztatta, de egyébként helybenhagyta.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a támadott határozat az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmát sérti. Az indítvány érvelése tartalmazta, hogy a 15/2016. (IX. 21.) AB határozat a Be. 344. § (1) bekezdését pro futuro hatállyal, 2016. december 31-ével semmisítette meg.

A Be. 578. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróság utólag határoz a bűnügyi költség viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.  A különleges eljárás során a bíró annak az elbírálására jogosult, hogy a korábban eljáró bíróságok betartották-e a jogerős határozat meghozatalakor a hatályos jog szerint irányadó szabályokat, nem veheti azonban figyelembe a határozat meghozatalát követően bekövetkezett jogszabályi változásokat. Az indítvány szerint a Gyulai Törvényszék azáltal, hogy a 2016. június 14-én jogerőre emelkedett ítéletre a bűnügyi költség tekintetében 2017. január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseket alkalmazta, visszamenőlegesen avatkozott be a pótmagánvádlót érintő lezárt jogviszonyba, amely a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába és a jogállamiság alapkövét jelentő jogbiztonságba ütközik.

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság az indítvány befogadása során arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben felmerül a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetősége, ezért a panaszt érdemben elbírálta.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság klauzulából és a T) cikk (1) bekezdéséből olvasható ki a jogbiztonság követelménye. Ez utóbbiból vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amely egyben a rendszerváltozást követő jogalkotási törvények állandó sarokköve. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés vizsgálatakor az Alkotmánybíróság főszabályként abból a tételből indult ki, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ugyanakkor a jogbiztonságból fakadó visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem feltétlen és kizárólag a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogalkotásra irányadó.

Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alaptörvény-ellenesség nemcsak a jogalkotással, hanem a visszaható hatályú szabályalkalmazással összefüggésben is felvethető, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező vagy nem hatályos előírás alapján bírálnak el egy ügyet.

Az Alkotmánybíróság áttekintette a büntető anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések hatályba lépése közötti fontosabb eltéréseket is, mivel köztük a hatályosság szempontjából lényeges különbség van. A Be. szerint a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazása esetén a cselekmény elbírálásának időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni [Be. 11. § (1) bekezdés]. A büntető anyagi jogszabályok tekintetében az általános szabály ezzel szemben az, hogy a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni.

Jelen esetben az eljárásjogi értelemben vett időbeli hatály, vagyis az eljárás megkezdésének és végének az időpontja releváns, és nem az anyagi jogi tényállás megvalósulásának az ideje irányadó. A konkrét esetben az első és a másodfokú bíróságnak valóban olyan jogszabályt kellett alkalmazni, amely a büntetőeljárás jogerős lezárásakor még nem volt hatályban. Ez látszólag visszaható hatályú jogalkotásnak és jogalkalmazásnak tűnik, valójában azonban nem az. A támadott bírói döntés visszamenőleges hatályúként nem értelmezhető, mivel az alkalmazott jogszabály a meglevő jogviszonyokat csak a jövőre nézve módosítja. Az Alkotmánybíróság azt is megjegyezte, hogy a konkrét esetben az alkalmazott jogi norma a korábbi jogi szabályozásnál előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabálynak minősül. Épp az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség megállapítása miatt semmisítette meg 2016. december 31-i hatállyal azt a jogszabályi rendelkezést (Be. 344. §), amely alkalmazásának a mellőzésére az indítványozó hivatkozik. A törvényalkotó megalkotta és 2017. január 1. napján hatályba léptette az új törvényi rendelkezéseket, és ezeket a rendelkezéseket az első- és a másodfokú bíróságoknak alkalmazni kellett.

Az Alkotmánybíróság szerint tehát a másodfokú bíróságnak az elbírálás időpontjában a Be. kötelező rendelkezése alapján a hatályos eljárási szabályokat kellett alkalmaznia és nem lehetett tekintettel a korábbi szabályozásra, ezért az AB a Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 9.Beüf.50/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.