Az ügy tárgya a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.289/2014/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

 Az Alkotmánybíróság elutasította a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.289/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló alapügyben az indítványozó – egy internetes hírportál – az alapügyet megelőző eseményekről írt cikkében linkeléssel megosztott egy olyan videófelvételt, amelynek tartalmáról a bíróság megállapította, hogy valótlan tények állításával sértette az alapügyben szereplő felperes jó hírnevét. A másodfokú jogerős ítélet megállapította, hogy az indítványozó a valótlan tényeket állító videófelvétel nyilvánosság felé való közvetítésével maga is elkövette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogainak megsértését. Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint a jogerős ítélet megsértette szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogát. Az indítványozó szerint jelen ügyben idézett bírói gyakorlat korlátozza a demokratikus nyilvánosságot azzal, hogy csak a kártérítési felelősség kapcsán mérlegeli a híresztelő médium szubjektív szándékát, szakmai és etikai szabályoknak megfelelő eljárását. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügy érdemét tekintve a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy az eredeti, indítványozó által híresztelt közlés olyan tényállást tartalmazott-e mely alkalmas volt az érintett személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolni. A testület érvelése szerint a valóság feltárása elsődlegesen a sajtó feladata, ez alól kizárólag akkor mentesül, ha a sajtó az Országgyűlés, a bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozó eljárásról tudósít. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb gyakorlata alapján a Kúria egy, a közelmúltban meghozott ítéletében a sajtótájékoztatóról való tudósítást is olyan tájékoztatásnak minősítette, melynek tényállításaival szemben nem rendelhető el sajtó-helyreigazítás. A testület szerint a bíróság helyesen állapította meg, hogy az állítások tényállítások, melyek valóságtartalmát az indítványozó nem tudta bebizonyítani. Az Alkotmánybíróság szerint nem alaptörvény-ellenes a bíróságnak azon gyakorlata, mely szerint a valótlan, jó hírnevet sértő tények híresztelése önmagában, az azonosulás fokától függetlenül megvalósítja a jóhírnév sérelmét. A panasszal megtámadott bírói döntés tehát nem sérti az Alaptörvényt. A határozathoz dr. Sulyok Tamás, dr. Hörcherné Marosi Ildikó, dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.