MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A büntető és a szabálysértési eljárásokban is megkezdődött január elsejével az úgynevezett elektronikus kapcsolattartás. A kötelezettség azokra a büntetőeljárásokra vonatkozik, amelyek 2018. január 1. után indulnak, a szabálysértések esetében azonban már a folyamatban lévő ügyekben is kötelező. Az elektronikus ügyintézés bevezetésének első hónapjai főként a gyorsított eljárásokat, az előzetes letartóztatás elrendelését vagy a tárgyalás mellőzésével hozott végzéseket érintik fokozottabban.

A Debreceni Törvényszéken 2017-ben 806 gyorsított eljárás zajlott, az előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyek száma megközelítette a 900-at, tárgyalás mellőzésével pedig 1014 eljárás ért véget. Tavaly több, mint 7000 büntető peres és nemperes ügyet iktattak a törvényszék és az öt járásbíróság büntetőirodáiban, és összesen 27 ezer szabálysértési eljárás fejeződött be. A Debreceni Törvényszéken zajló büntetőügyekhez évente több, mint egymillió oldalnyi iratot nyújtanak be az ügyfelek és a hatóságok, ez a jövőben szinte maradéktalanul elektronikus úton érkezhet meg.

A törvény értelmében elektronikus kapcsolattartást kell alkalmaznia a jogi képviselőknek, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a szakértői intézeteknek, az állami és a büntetésvégrehajtási szerveknek is. Az elektronikus kapcsolattartás az egyéni ügyvédekre, a kirendelt és a meghatalmazott jogi képviselőkre egyaránt vonatkozik. A jogi képviselők és a hatóságok cégkapun vagy hivatali kapun keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Ha valaki megszegi az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, akkor a bíróság a kifogás, a fellebbezés, a felülvizsgálati-, vagy éppen a perújítási indítvány intézését mellőzi. Azok a beadványok ugyanis hatálytalanok, amelyeket a törvény figyelmen kívül hagyásával nyújtanak be.

Ha az ügyirat azért nem kézbesíthető, mert az illető az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges szolgáltatásokkal – cégkapu, internet - nem rendelkezik, akkor a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papír alapon kézbesíti és az elektronikus kapcsolattartót rendbírsággal sújthatja. Fontos, hogy a védői meghatalmazás csak akkor lesz érvényes, ha a dokumentumot - a meghatalmazás elfogadásával együtt – a védő rögzíti az ún. Rendelkezési nyilvántartásban. A jogi képviselő az elsőként, elektronikusan benyújtott beadvány mellékleteként is csatolhatja a digitalizált meghatalmazást.

A hitelesített elektronikus okiratokat elektronikus aláírással és bélyegzővel kell ellátni. Ha a beadvány mérete indokolja – például több tízezer oldalnyi iratról van szó -, akkor van lehetőség arra is, hogy külső adathordozón nyújtsa be az illető az okiratokat.

Az elektronikus ügyintézés a magánvádas eljárásokban is kötelező.

Az elektronikus ügyintézést az olyan magánszemélyek számára, akik az őket érintő ügyben jogi képviselő nélkül járnak el a bíróságon, nem kötelezettség, csak lehetőség. Ha az illető az elektronikus kapcsolattartás mellett dönt, akkor be kell nyújtania egy nyilatkozatot az adott bíróságon, ügyészségen, vagy a nyomozó hatóságnál. A magánszemélyeknek ehhez ügyfélkapu elérésre van szükségük. Ha valaki az elektronikus kapcsolattartást választotta, később csak akkor térhet vissza a papír alapú ügyintézéshez, ha nyilatkozik arról: az elektronikus kapcsolattartás a továbbiakban aránytalan megterhelést jelent számára.

A vádlott és a sértett szintén nem kötelezhető az elektronikus kapcsolattartásra, de a lehetőségük nekik is megvan erre. Kivéve, ha fogvatartottról van szó, a fogvatartás idején ugyanis az elektronikus ügyintézéshez való jog szünetel.