MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az ügy tárgya a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélete elleni alkotmányjogi panasz (tárgyalás tartásának elmaradása)

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügyben a felperes tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás megállapítása iránt indított pert az indítványozók, mint alperesek ellen. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokon eljáró ítélőtábla ezt helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta. Perújítási eljárás lefolytatása eredményeként született egy közbenső ítélet, amely ellen az alperesek fellebbezéssel éltek. Az ítélőtábla a korábbi jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria a tárgyalást megtartotta, és a perújítási eljárásban hozott elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta. A Kúria ezt követően végzésében megállapította, hogy a közbenső ítélete hatálytalan, mert olyan bírói tanács hozta, amelynek egyik tagjával szemben kizáró ok állt fenn, ugyanis a bíró a perújítással érintett jogerős ítélet elleni korábbi felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet meghozatalában is részt vett. Ezt követően a Kúria meghozta második közbenső ítéletét. Az indítványozó azért kérte a támadott kúriai ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a Kúria megsértette az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. A sérelem azáltal következett be, hogy az újabb felülvizsgálati eljárásban a Kúria nem tartott tárgyalást, így az indítványozónak nem volt lehetősége arra, hogy jogi álláspontját szóban előadja. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat részben megalapozottnak találta. Az Alkotmánybíróság megerősítette azon álláspontját, hogy önmagában a tárgyalás tartásának mellőzése – más eljárási vagy anyagi jogi alaptörvény-ellenesség hiányában – nem jelent alkotmányjogilag releváns alapjogi sérelmet. Jelen ügyben a bizonyítékok felülmérlegelése a jogerős ítélet indokolásának megállapításait, jogi következtetéseit érintette. A felülvizsgálati kérelemről való döntés meghozatalához az alapeljárásban született döntések és iratok áttanulmányozására, azok értelmezésére volt szükség. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a felek szóbeli meghallgatása e tekintetben nem volt nélkülözhetetlenül szükséges. Azonban az új, alkotmányjogi panasszal támadott ítélet oly fokban követi az első kúriai ítélet logikai felépítését és szövegezését, hogy nem alkalmas a befolyás-mentesség biztosításához. Az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy az alapul fekvő ügyben a jogerő áttörését követően és azzal összefüggésben a pártatlanság látszata csorbát szenvedett, ezért az Alkotmánybíróság a Kúria támadott ítéletét megsemmisítette. Az indítványokat az alkotmánybíróság részben megalapozottnak találta. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött dr. Salamon László alkotmánybíró, valamint különvéleményt csatolt dr. Czine Ágnes és dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró.