MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az ügy tárgya a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.32.052/2015/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (ügyféli jogállás, perindítási jogosultság igazolása)

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.32.052/2015/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal visszavonta a hőszolgáltatással foglalkozó Kft. távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyét, egyidejűleg egy másik gazdasági társaságot jelölt ki a szolgáltatás ellátására a városban. Az indítványozó, mint a Kft-ben tulajdonrésszel rendelkező gazdasági társaság a hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet, amelyet a bíróság az indítványozó perindítási jogosultságának hiányára hivatkozással elutasított. Az indítványozó a döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a hatóság az eljárása során a tényállás tisztázása körében nem a Kft-vel, hanem az abban többségi tulajdonos helyi önkormányzattal tartott kapcsolatot, tőle kért véleményeket, álláspontokat; a Kft. számára nem biztosított véleményezési, észrevételezési lehetőséget, megsértve ezzel annak ügyféli jogait. Mindezek álláspontja szerint megalapozzák a fegyveregyenlőség elvének, illetve a hatóság pártatlanságának megsértését, vagyis a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga sérelmének megállapítását. Az Alkotmánybíróság a panaszt nem találta megalapozottnak. A távhőtermelői és távhőszolgáltatói működés nem az indítványozó, hanem a Kft. joga volt; a hatósági döntés nem az indítványozó, hanem a Kft. jogát vonta meg. Kétségtelen, hogy egy adott – engedélyköteles – gazdasági tevékenység folytatása, illetve annak akár kényszerű beszüntetése közvetetten az érintett gazdasági társaságban tulajdonrésszel rendelkező személyekre is kihatással van. Ugyanakkor ezen tulajdonosok tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy a gazdasági társaság megalakításával egy tőlük különálló, a jövőben a saját nevében gazdálkodó jogi személy létrehozatalára szereztek jogosultságot, és vállaltak egyszersmind kötelezettséget. Ahogyan a társaság kötelezettségeiért az egyes tulajdonosok felelőssége is csak mögöttes, úgy a gazdálkodási tevékenység befolyásolására is csak a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával, közvetetten van lehetőségük. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek az a bírói jogértelmezés, amely a konkrét gazdasági társaságok esetében azok tulajdonosait nem ismeri el a társaságot érintő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosultként. A határozathoz különvéleményt csatolt dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró.