MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Kártérítési igények esetén a károsultnak kell bizonyítania a kártérítési felelősség szükségképpeni feltételeit.

A felperes többször módosított keresetében bűncselekménnyel okozott kár jogcímén kérte az I. rendű és a II. rendű alperesek kártérítés megfizetésére való kötelezését.

A felperes kereseti kérelmét arra alapította, hogy a (jelen perben nem álló) korábbi munkavállalója tettesi minősége mellett az alperesek felelősségét bűnsegédként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt büntetőbíróság jogerősen megállapította.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetének részben adott helyt, részben pedig azt elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének – a felperesi keresetet elutasító ítéleti rendelkezéseket nem érintve – megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, mellőzte az alperesek mindennemű marasztalását, és az I. rendű, II. rendű alperesekkel szemben előterjesztett kereseteket teljes egészében elutasította.

A Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a kártérítési igény elutasításának jogszerűségéről kellett állást foglalnia.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartó határozatában rámutatott arra, hogy a szokásostól lényegesen eltérő, nagy számú keresetmódosítást helyesen értékelte a bíróság, mivel a konkrét esetben a felperesi keresetmódosításokból okszerűen levonható volt az a következtetés, hogy miután a felperes a per különböző szakaszaiban nagyban eltérő mértékű károsodást jelölt meg, a kártérítési igényét maga sem tudta határozottan megjelölni. Helyesen mutatott rá arra a bíróság, hogy a felperes károsodásához döntő mértékben saját volt alkalmazottja magatartása továbbá a felperesi nyilvántartások igen jelentős bizonytalansága járult hozzá. A bizonyítási teher helyes telepítésével, a bizonyítással összefüggő tájékoztatási kötelezettségét megfelelően teljesítve, a felmerült bizonyítékok helyes mérlegelése alapján jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, hogy a felperes a kártérítési követelései jogalapját nem bizonyította. Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény esetén is fennáll a károsult azon kötelezettsége, hogy a kár mértékét neki kell bizonyítania. A bizonyítatlanság jogkövetkezménye a felperes terhére esik.