MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A jelenlegi társadalmi viszonyok között egy vita során elhangzó trágárság nem kirívó, de a lökdösődés igen - derül ki  Fővárosi Törvényszék ítéletéből.

A bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy 2017. április 22-én a debreceni országos úszóbajnokságon meglökte a felperest megsértette a becsületét és eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá kötelezte, hogy elégtétel adásaként a jogsértés miatt 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását. A bíróság a keresetet ezt meghaladóan, valamint az alperesek viszontkeresetét is elutasította.

A felperes 2017. március 24-én reggel a Duna Arénában edzést tartott, amelynek megkezdése után röviddel S. T. I. rendű alperessel heves szóváltásba került és ennek során kölcsönösen trágár szavakat használtak. Ezt követően a Debreceni Sportuszodában 2017 áprilisában megrendezett CXIX. Országos Úszóbajnokságon a II. rendű alperesi úszóklub számos versenyzője indult és az eseményen a felperes a II. rendű alperes vezetőedzőjeként vett részt. Az utolsó versenynapon a melegítő medence partján a felperes és az I. rendű alperes között ismét szóváltás alakult ki, melynek során megint trágár szavakkal illették egymást.

A vita hevében S. T. meglökte a felperest, melynek hatására ő hátralépett, ekkor a verseny megállt és a vita a figyelem középpontjába került. A kereset szerint S. T. a budapesti Duna Arénában inzultálta a felperest és közvetlen közelről kiabálva felelősségre vonta. Majd 2017. április 22-én Debrecenben az országos úszóbajnokságon a felek között kialakult szakmai vita során az alperes a medence szélén minősíthetetlen hangnemben szóban és tettlegesen is inzultálta D. W.-t számos versenyző, edző és sportvezető előtt. Többek között azt kiabálta a felperesnek, hogy megöli („I will kill you”), illetve két kézzel meglökte őt. A felperes ezért kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette az emberi méltósághoz és a becsülethez fűződő személyiségi jogait. A felperes kérte továbbá annak megállapítását is, hogy az I.C. Kft. II. rendű alperes 2017. május 4-én valótlan tartalmú tájékoztatást adott a sajtó számára arról, hogy a felperes munkaviszonya hogyan és milyen okokból szűnt meg, megsértve ezzel a jó hírnév védelméhez való személyiségi jogát.

Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket a további jogsértéstől és kötelezze őket a perben hozott ítélet rendelkező részének a megjelentetésére, amelynek a saját költségükön biztosítsanak megfelelő nyilvánosságot. Az alperesek a kereset elutasítását és viszontkeresetben annak megállapítását kérték a bíróságtól, hogy D. W. megsértette a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogukat, amikor a sajtónak valótlan tartamú tájékoztatást adott a debreceni úszóbajnokságon történtekre reagálva, és úgy nyilatkozott, szerette volna békésen rendezni a helyzetet, de az alperesek nem válaszoltak ügyvédei megkeresésére. Az alperesek szerint a felperes azt a hamis képet sugallta, hogy szakmai, üzleti, jogi kérdésekben nem tanúsítanak megfelelő együttműködést, a felperesnek nem adják meg a neki járó tiszteletet. Mivel az alperesekről kialakuló negatív kép nagyban befolyásolhatja más tevékenységüket is, kedvezőtlen benyomást kelthet az úszóklub növendékei és szüleik, a szponzorok, sporttársak, szakmai és üzleti partnerek körében. A perben a felek sérelemdíjra nem tartottak igényt. A bíróság az eljárás során rendkívül részletes bizonyítást folytatott le, több tárgyaláson keresztül hallgatta meg személyesen a feleket, majd azt követően tanúkat hallgatott ki. A bíróság kiemelte, hogy a perbeli események egy konfliktusos viszony részei, amelyek nagyrészt nem valósítottak meg személyiségi jogi jogsértést, ezt csak egy cselekménnyel kapcsolatban állapította meg. A bíróság álláspontja szerint a budapesti Duna Arénában történtek során nem érte a felperest jogsérelem.

A felek valóban felindultak voltak és a vita hevében trágár szavakat mondtak egymásnak, de ez a szóhasználat a XXI. században már mindennapi jelenség, az I. rendű alperes nem értékítéletet fogalmazott meg vele, hanem az indulatát fejezte ki. A jelenlegi társadalmi viszonyok között egy vita során elhangzó trágárság nem kirívó, akár az utcán vagy a tömegközlekedési eszközökön beszélgetések során is gyakran hallható ilyen szóhasználat, így nem volt megállapítható, hogy ez hátrányosan befolyásolta volna D. W. társadalmi megítélését.

A debreceni úszóversenyen történtekkel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy S. T. lekicsinylően ellökte felperest és ezzel megsértette a becsülethez való jogát, amiért a bíróság kötelezte, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását. A bíróság az ítélet indokolása során hangsúlyozta, hogy lehetősége van a keresetben megjelölttől eltérő elégtétel adására kötelezni a jogsértőt, és azt magánlevélformájában rendelte el. A bíróság kitért arra, hogy az eljárás során nem lehetett bizonyítani azt, hogy az „I will kill you“ fenyegető mondat valóban elhangzott volna a felperes irányába. A bíróság álláspontja szerint sem az alperesek által kiadott közlemény, sem pedig a felperes által kiadott későbbi nyilatkozat nem valósított meg jogsértést. Az alperesek közleménye a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban nem tartalmazott sértő kifejezéseket a felperesre nézve, mert a közlemény nem szólt arról, hogy közös megegyezéssel vagy felmondással szűnt meg a felperes munkaviszonya. A felperes pedig nyilatkozatában a valóságot közölte azzal, hogy érdemben még nem kapott választ a megkeresésére. (jogaszvilag.hu)