MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Mi is az az alternatív vitarendezés? Mik a céljai? Megéri-e nekünk azt választani a pereskedés helyett? Ahhoz, hogy a feltett kérdésekre választ kapjunk, kicsit vissza kell ugranunk az alapokhoz.

„BOLDOG AZON HAZA, HOL A BÍRÓ ÍTÉLETE NEM CSAK IGAZSÁGOT SZOLGÁLTAT, HANEM A HIVATALÁBA ÉS SZEMÉLYÉBE HELYEZETT BIZODALOMNÁL FOGVA MEGNYUGVÁST IS SZEREZ A FELEKNEK”

Így hangzik Deák Ferenc egyik idézete.[1] Azonban a bírói ítélet nem minden esetben hozza el a várva várt megnyugvást minden fél számára. A megnyugvás sokkal inkább az alternatív vitarendezés keretében érhető el, hiszen ezáltal létrejöhet egy olyan egyezség, amely a felek közös álláspontját tükrözi, vagy legalábbis azokat nagymértékben közelíti egymáshoz.

Elméleti alapok

Az emberi kapcsolatokkal szükségszerűen a viták is együtt járnak, amelyeket valamilyen módon rendezni kell. Nincs ez másképp a jogvitákkal sem. A jogvitákat általában peres, bíróság előtti eljárás keretében rendezik. [2] Azonban ez nem minden esetben alkalmas a jogvita feloldására. Többek között ez a felismerés hívta életre a különböző alternatív vitarendezési módozatokat.

Az alternatív vitarendezés olyan eljárások összessége, amelyek alternatívát jelentenek a bíróság előtti peres eljárás sokszor lassúnak, rugalmatlannak és költségesnek tartott döntéshozó természetű procedúráival szemben. Mindez az esetek többségében egy pártatlan harmadik személy közreműködésével történik, aki segítséget nyújt abban, hogy a vitában állók könnyebben találjanak megoldást.[3] Az „alternatív” kifejezés egyébként azt fejezi ki, hogy ezek a módszerek a peres eljárás keretében történő vitarendezési módszerektől különböző módon igyekeznek a konfliktusokat rendezni.[4]

Az alternatív vitarendezés célja – a gyorsaságon, tehermentesítésen túl – a jogvita lezárása, eldöntése, a konfliktus feloldása valamint az, hogy a felek egy olyan megállapodást kössenek, amellyel kölcsönösen egyetértenek.

Érvek az alternatív vitarendezés mellett

A fenti fogalommeghatározásból jól kitűnik, hogy számos pozitívummal bíró jogintézményről van szó. Az alternatív vitarendezési eljárások előnyeire leginkább a bírósági eljárások hátrányaival való szembeállítással célszerű rávilágítani.

A bíróságok a legtöbb államban túlterheltek. Az alternatív vitarendezés formái lehetőséget adnak a bíróságok tehermentesítésére.A pereskedés rendkívül drága. Ezzel szemben a peren kívüli módozatok igénybevételével költségeket lehet megtakarítani.

A bírósági eljárások általában évekig elhúzódnak, ezzel szemben az alternatív vitarendezési eljárások egyik fő erénye éppen a gyorsaság, hiszen lényegesen rövidebb határidőket határoznak meg.

A bíróság döntése alapján valamelyik fél mindenképpen (per)vesztes pozícióba fog kerülni. A másik esetben viszont éppen a win-win pozíció elérése a cél. A felek megegyeznek, ideális esetben egyezséget kötnek, ezáltal nincs valójában vesztes fél. Ehhez az elhatárolási szemponthoz szorosan kapcsolódik még a kockázatosság kérdése. Az előbbi kockázatosnak, míg az utóbbi kevésbé tekinthető kockázatosnak.

Az eljáró személy alapján a következőket lehet megállapítani. A bírósági eljárásban eljáró személyt a hivatal elnöke választja. A peren kívüli eljárásokban a harmadik személyt a felek választják általában.

A bírósági eljárásokra a múltbeli szemlélet jellemző, ezzel szemben az alternatív vitarendezés során a jövőre való fókuszálás kerül előtérbe.[5]

Az eljárás eredményét illetően fontos különbség, hogy a bírósági eljárás során a bíró dönt a rendelkezésre álló adatok, és jogszabályok alapján. Az alternatív vitákban pedig éppen ellenkezőleg, a felek által is elfogadott döntés kialakítása a cél.[6]

A fentiekből bárki joggal vonhatja le azt a következtetést, hogy az alternatív vitarendezés különböző módszereit megéri igénybe vennünk, ha abba a helyzetbe kerülünk, hogy valamilyen módon meg kell oldanunk a jogvitánkat. Megéri, hiszen nemcsak költségkímélőek, időtakarékosak – melyek magától értetődően mindenki számára kiemelkedően fontos szempontok – hanem a lelki megnyugvást is szolgálják. A vitarendezésnek ugyanis éppen az a célja, hogy eredményeképpen egy olyan döntés szülessen, amellyel a felek kölcsönösen egyetértenek, és amely a közös akaratukat tükrözi, azaz amely számukra megnyugvást hoz.

Ennek megfelelően a feltett kérdésekre azt a választ kell adnunk, hogy igen, az alternatív vitarendezés egy jó és hatékony módszer, amellyel igenis élnünk kell a vitás helyzetek orvoslása érdekében.

Dankó Gréta - arsboni.hu