MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.173/2016/3/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó büntetés-végrehajtási intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését, ahol – öngyilkossági kísérlete után – különleges biztonsági intézkedéseket adtak ki rá vonatkozóan. Ez alapján szuicid veszélyeztetettsége miatt nem maradhatott egyedül, napi tevékenységét 15 percenként ellenőrizték.

Több esetben kéthetes időtartamban sem volt lehetősége meleg vizes fürdési lehetőség igénybevételére. Az indítványozónak az egyéni kezelés elrendelésével kapcsolatosan jogorvoslati lehetősége nem volt. Ez idő alatt vele szemben büntetőeljárás is volt folyamatban, melynek során a bíróság engedélyezte laptop használatát a zárkában, amit azonban a büntetés-végrehajtási intézet nem tett lehetővé. Az indítványozó kártérítés iránti igényt terjesztett elő, amit a büntetés-végrehajtási intézet elutasított, ezért az indítványozó bírósághoz fordult. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék arra kötelezte a büntetés-végrehajtási intézetet, hogy fizessen az indítványozónak 3.085.000 forintot és annak kamatait. Az indítványozó és a büntetés-végrehajtási intézet is fellebbezett a döntés ellen, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a büntetés-végrehajtási intézetet, hogy az indítványozóhoz intézett magánlevél útján adjon elégtételt, emellett a büntetés-végrehajtási intézetet terhelő marasztalás összegét 475. 000 forintra és kamataira szállította le. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában többek között arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla ítélete sérti a védelemhez való jogát, illetve a jogorvoslathoz való jogát. Az Alkotmánybíróság a panaszt nem találta megalapozottnak. Az indítványozó védelemhez való jogának sérelmével szemben az ellene folyó büntető eljárás során tud fellépni. A panaszos személyiségi jogi perében meghozott ítélet emiatt nem áll érdemi összefüggésben a védelemhez való jogával. Az egyéni kezelési utasítás önmagában nem sérti az emberi méltóságot. A panaszjog az elítélt számára orvoslási lehetőséget nyújtott az esetleges sérelmeivel szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jelen indítványban vizsgált, a panaszos személyiségi jogi perében meghozott ítélet nem áll érdemi összefüggésben a jogorvoslathoz való jogával. A határozathoz különvéleményt csatolt Dr. Stumpf István alkotmánybíró.