MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Elutasította Michal Wójcik lengyel igazságügyiminiszter-helyettes csütörtökön az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes szakértőinek aznap kiadott nyilatkozatát, miszerint a lengyel bíróságokra vonatkozó reformintézkedések nem felelnek meg a strasbourgi testület korrupcióellenes normáinak.

"Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy a változások negatív hatással lesznek a bírósági korrupció megelőzésére" - reagált a PAP hírügynökségnek nyilatkozva Wójcik a  47 európai országot tömörítő ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleményére.

Azzal kapcsolatban, hogy a GRECO többek között túlzottnak találta a törvényhozás hatását a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) megválasztására, Wójcik megjegyezte: ez összhangban van a lengyel alkotmánnyal. Utalt arra is, hogy az európai országok nem egységes módon oldják meg a kérdést, Németországban, Csehországban, Ausztriában, Luxembourgban például a KRS-hez hasonló testület nem is létezik, másutt pedig az igazságügyi miniszter nevezi ki ennek tagjait.
 
Arról, hogy a legfelsőbb bíróság tagjainál az új lengyel szabályozás csökkenti a nyugdíjkorhatárt, Wójcik elmondta: ez megfelel a tavaly érvénybe lépett lengyelországi nyugdíjreform általános szabályainak.
 
A miniszterhelyettes kifogásolta, hogy a GRECO jelentése mellőzte azt a lengyel reformmegoldást, hogy a pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján jelölik ki. Ezt az előírást Wójcik a korrupció-megelőzés egyik leghatékonyabb eszközének minősítette.
 
Az ET előtt a lengyel bírósági reformot az Európai Bizottság (EB) is bírálta a  tavaly decemberben elindított, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás keretében. A reform során a lengyel parlament többek között módosította a KRS-ről, illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. 
 
A lengyel bíróságok függetlensége felett őrködő, 25 fős KRS-nek 15 bíró tagja van, a tavaly decemberi törvénymódosítás értelmében megszűnt a mandátumuk. Március elején az utódokat nem maguk a szakmai szervezetek választották meg, mint eddig, hanem a bírói körök által felállított jelölteket a szejm (alsóház) hagyta jóvá háromötödös többséggel. 
 
A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás pedig megváltoztatta a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lett az igazságügyi miniszternek. A lengyel kormány viszont múlt héten egy újabb, az EB ajánlásait figyelembe vevő tervezetet terjesztett elő, miszerint ez ügyben korlátoznák az igazságügyi miniszter hatáskörét.
 
Új, az EB ajánlásainak szintén megfelelő javaslatot terjesztettek elő a legfelsőbb bíróságról szóló új törvényre vonatkozóan is.  A tavaly decemberi törvény szerint a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére. Az új módosítás egyaránt 65 évben határozná meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát.
MTI