MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor, ha a terhelt a csődbűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta, és így a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte.

A járásbíróság az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében [1978. évi IV. törvény 290. § (1) bekezdés a) és b) pont, (2) bekezdés], bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tisztség betöltésétől.

A másodfokon eljárt törvényszék a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntetteként [Btk. 404. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (2) bekezdés a) pont], továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetteként [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja] minősítette. Az I. rendű terhelttel szemben a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztést két évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét négy évre felemelte.

Az ügyész indítványára az I. rendű terhelt, majd a későbbiekben házastársa, a II. rendű terhelt  által képviselt Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben intézkedésként a 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján 6.000.000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen a pénzbírságra kötelezett Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (továbbiakban Jszbt.) 24. § (3) bekezdése alapján.

Álláspontja szerint az I. rendű terhelt által elkövetett csődbűncselekmény semmilyen összefüggésben nem kapcsolódik a pénzbírsággal sújtott Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez. Ahhoz, hogy a Jszbt. 2. § (1) bekezdése szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.

Az irányadó tényállás alapján kétségkívül megállapítható, hogy az I. rendű terhelt a  bűncselekmény következtében  felszámolt Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát a tényállásban írt vagyontárgyakat érintően az újonnan alapított Kft. javára szándékosan elvonta. Az időközben felszámolt Kft. fizetésképtelenségét éppen ezzel a magatartásával idézte elő, a csődbűncselekmény bűntettében büntetőjogi felelőssége ezen magatartás folytán volt megállapítható. Az I. rendű terhelt az általa képviselt cég vagyonát egy újonnan, szintén általa képviselt cégbe történő vagyonátmentéssel csökkentette, mely e Kft. oldalán vagyongyarapodást eredményezett.

A Jszbt. 2. § (2) bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Kétségtelen tény az, hogy az I. rendű terhelt által elkövetett bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését célozta és azt is eredményezte. Mint ahogy az irányadó tényállás alapján az is nyilvánvaló, hogy mindkét jogi személy vezető tisztségviselőjeként a cégnyilvántartásba bejegyzett I. rendű terhelt a cselekmény elkövetéséről tudott, hiszen a bűncselekményt szándékosan, mégpedig – a hitelezők kielégítésének meghiúsítása végett, vagyonátmentési célzattal – egyenes szándékkal követte el.

Budapest, 2018. február 19.

A  Kúria  Sajtótitkársága