MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és az OFFI Zrt. 2018. március 22-23-án huszadik alkalommal rendezte meg fordítástudományi konferenciáját. Dr. Kárpátiné dr. Juhász Hajnalka az OFFI Felügyelőbizottságának elnöke köszöntőjében kitért a 149 éves állami fordításügyre és ebben az OFFI fontos szerepére, valamint az 1869-es első fordítóosztály hagyományaira. Hangsúlyozta a terminológiai adatbázisok létrehozásának fontosságát a jogszabályok konzisztens és egységes állami fordításának elvégzése érdekében.

Dr. Németh Gabriella, az OFFI vezérigazgatója az Igazságügyi etikai dilemmák és összefüggések a bírósági tolmácsolásban című előadásában bemutatta az OFFI által ellátott hatalmas szolgáltatási mennyiségben rejlő közbizalmi kockázatokat.

A jubileumi konferencia a Fordítástudományi Doktori Program hallgatói kutatási eredményeinek az ismertetésével kezdődött, többek között a gépi fordítás utószerkesztéséhez való fordítói viszonyról. Ezt követően Agnieszka Walter-Drop (DG LINC) főigazgató a „Tolmácsolás a XXI. században” címmel a tolmácskabinokban megjelenő új technológiák kapcsán kiemelte, hogy a változások lehetőséget jelentenek a fejlődésre. A gépek munkáját állítsuk a szolgálatunkba, hogy a tolmácsok még tökéletesebb munkát végezhessenek.

Alexandra Panagakou (DG SCIC, Európai Bizottság, A Igazgatóság) igazgató a változó világ igényeihez igazodó tolmácskészségekről és -kompetenciákról beszélt. Az elemző- és problémamegoldó képesség, a rugalmasság, a technológiák ismerete kulcskompetenciák a bírósági tolmácsolás területén. Alison Graves (DG TRAD) osztályvezető szerint a fordítók szerepe az Európai Parlamentben is változik. A fordításra ma már inkább sokszínű kulturális közvetítésként érdemes tekinteni. Marcin Kotwicki (DGT, Európai Bizottság, C Igazgatóság) minőségbiztosítási vezető elmondta, hogy az EU-ban végzett fordítás nagyon komplex folyamat, számtalan egyeztetés zajlik a lektorok, ellenőrzést végzők és a fordítók között. A minőségbiztosítás célja a hibák (félrefordítás, terminológiai tévedések, kihagyás stb.) felfedezése és elkerülése. És bár gyakran előforduló hibák (akár a hónapok neveinek fordítása, a jogszabályok hivatalos megnevezése, a belső dokumentumokra történő hivatkozások stb.) észleléséhez speciális programokat is készítenek, az emberi ellenőrzés is szükséges.

Daniela Amodeo Perillo, az EULITA elnöke a jogi tolmácsolásról szóló ISO 20228 szabványt mutatta be. Kiemelte a megfelelő körülmények biztosításának fontosságát a bírósági tolmácsolás során. A szentpétervári Herzen School of Conference Interpreting and Translation tanára, a magyarul is kiválóan beszélő Okszana Jakimenko az oroszországi bírósági tolmácsolás jogi és kulturális aspektusait vetette össze. Farkasné Puklus Márta, a Miskolci Egyetem oktatója beszámolt a tolmács magyar bírósági tárgyaláson betöltött szerepét vizsgáló kutatásról. Az előzetes bírósági aktabetekintés lehetősége óriási jelentőséggel bír a tolmácsolási tevékenység feltételeként, amely napjainkban nem valósul meg teljes körűen.

Dr. Elena Chiocchetti, az EURAC kutatóintézet korábbi vezető kutatója a többnyelvű dél-tiroli régió példáin mutatta be a terminusok szabványosításának előnyeit. Prof. Barbara Moser-Mercer, a Genfi Egyetemen működő InZone vezetője a humanitárius tolmácsolásról tartott az érzelmekre is erősen ható előadást. Elmondta, hogy nyelvtől független tréningeket érdemes biztosítani a kiválasztottak számára, hogy el tudják látni ezeket a feladatokat. Az európaitól nagyon eltérő nyelvi és kulturális környezetben, sokszor veszélyes terepen nagymértékben felértékelődik az etikusság. Dr. Tóth Judit egyetemi docens, tanszékvezető (SZTE ÁJK) „A tolmácsolás, a bíróság és a hatóság egymásrautaltsága – bíróság és jogbiztonság” címmel beszélt arról, hogy több mint kétszáz magyar jogszabály tesz említést a tolmácsról vagy a tolmácsolási feladatról, de konkrét, csak tolmácsokra vonatkozó szabályozás sehol sem található. Leggyakrabban a szakértőkre vonatkozó szabályokat vonatkoztatják rájuk, azonban az eljárásban mégsem szakértőként vesznek részt (nem kapnak felkészülési időt, az iratbetekintés sem automatikus, nem minden esetben lehetséges, ellentétben a szakértőkkel). Dr. Seresi Márta, az ELTE FTT oktatója előadásában gyakorlati szempontból mutatta be a tolmácsok feladatait az Európai Bíróságon.

A délutáni kerekasztal résztvevői az igazságügyi tolmácsolásban szerzett tapasztalataikról számoltak be. Kiemelték, hogy előny lenne, ha a tolmácsok számára minden esetben biztosítanának felkészülési időt, és lehetőségük lenne az iratokba betekinteni a bíróságokon. A jogászképzésben pedig fel kellene készíteni a leendő bírákat és ügyvédeket arra, hogyan érdemes tolmáccsal együtt dolgozni. A konferencia szakmai összegzéseként kiemelték, hogy a bírósági, hatósági tolmács számára mindig nagy biztonságot jelent az adott szituáció ismerete, a felkészülés a tárgyalásra, ugyanakkor nem feladata a tárgyalóteremben lévők pszichés felkarolása.

A XX. Fordítástudományi Konferencia neves előadói által bemutatott nemzetközi tapasztalatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a hazai bírósági és hatósági tolmácsolási gyakorlat fejlesztéséhez. A konferencián sor került a „Latest Trends in Hungarian Translation Studies” c. kötet bemutatására is, amely az OFFI honlapján itt letölthető.

(offi.hu)