MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az Összefoglaló ide kattintva olvasható el.

Az Összefoglaló szövege:

ÖSSZEFOGLALÓ

 

az Országos Bírói Tanács

  1. 2018 május hó 16. napján

12:00 és 16:50 óra között

megtartott üléséről

Jelen van 11 tag, valamint

tanácskozási joggal dr. Vízkelety Mariann államtitkár és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

 A behívott póttagok közül megjelent dr. Snellenperger Judit Ildikó tag, az Egri Járásbíróság bírája.

Az Országos Bírói Tanács elnöke tájékoztatást ad arról, hogy az OBH elnöke az ülésről való távolmaradását előzetesen kimentette, egyúttal visszavonta egy járásbíróság elnökének ismételt kinevezéséhez való hozzájárulásra vonatkozó korábbi előterjesztését. Az OBH elnöke az ismételt felhívás ellenére sem terjesztette elő a bírósági vezetők vizsgálatának elvégzésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséről szóló előterjesztést és a munkatehermérés és az országos munkateher meghatározásának és felülvizsgálatának kötelezettsége teljesítéséről.

Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár tájékoztatja az Országos Bírói Tanácsot arról, hogy dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter bizottság előtti meghallgatása megtörtént. A miniszter beszédében kiemelte, hogy „a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga”. Elmondta, hogy a szervezetileg független közigazgatási bíróság létrehozására törekszik együttműködve a bírósági szervezettel és nagynevű jogtudósok bevonásával. A miniszter a feltett bizottsági kérdésekre nem kívánt állást foglalni az OBH elnökének az OBT működőképességének hiányával kapcsolatos álláspontjáról. Az IM nem autentikus jogértelmező, az arra feljogosított bírósági szervek és végső soron az Alkotmánybíróság illetékes abban, hogy eldöntse az OBH elnöke és az OBT közötti vitás kérdéseket.

 

  1. Az Országos Bírói Tanács felhívja az OBH elnökét, hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek, tegye meg a szükséges előterjesztéseket, érdemben válaszolja meg az OBT felhívásait, és a felügyeleti tevékenység gyakorlásához szükséges tájékoztatásokat adja meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az OBT megfontolja a Bszi. 74. § szerinti eljárás kezdeményezését.
  2. Az Országos Bírói Tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvény módosításának kezdeményezését előkészítő bizottságot állít fel, amelynek feladata a tagok véleményének beszerzését követően egy törvénymódosítási javaslat összeállítása az OBT és tagjainak jogállásával kapcsolatosan. Működésének határideje: 60 nap. Elnöke: dr. Vadász Viktor, tagjai: dr. Csontos Katalin és dr. Hilbert Edit.

 

  1. Az Országos Bírói Tanács ügyrendi bizottságának tagjává választja dr. Snellenperger Judit Ildikót.

 

  1. Az Országos Bírói Tanács megszövegezi az OBH elnökének a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát vizsgáló bizottság jelentését elfogadó 60/2018. (V.2.) OBT határozat írásbeli indokolását, és azt közzéteszi.

 

  1. Az Országos Bírói Tanács az alábbi közleménnyel fordul a bírák felé:

 

Közlemény Magyarország Bíráinak

 

 

Tisztelt Kollégák!

 

Az elmúlt hetekben az Országos Bírósági Hivatal elnökének több fórumon is – elsősorban a médiában – kifejtett álláspontja az Országos Bírói Tanács működésével kapcsolatban téves jogértelmezésen alapul. Az OBH elnöke nem nyilváníthatja az őt felügyelő OBT működését törvénysértőnek, illetve hatásköreinek jogszerű gyakorlását és munkavégzését sem akadályozhatja.

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az OBT-nek 15 tagja van, azonban a törvénynek nincs olyan rendelkezése, mely szerint a testület csak akkor működhet, ha teljes a létszáma. A törvény azt sem írja elő, hogy valamennyi bírósági szint képviseltetve legyen a működéséhez vagy határozatképességéhez. Ilyen szabály csak a tagok megválasztására vonatkozó rendelkezések között található, amikor a szintek előírt arányú képviselete, a 15 tag és 14 póttag az OBT létrejövetelének a feltétele.

 

Az OBH elnökének értelmezése szerinti szabályozás nem is lenne életszerű, hiszen például, ha a Kúria elnöki tisztsége bármely okból betöltetlenné válna, az OBT a csökkent létszám miatt, illetve a kúriai szint képviseletének hiányában nem működhetne tovább. Azonban egy nem működő testület nem tudna előzetesen véleményt nyilvánítani az elnökjelölt személyéről, ami nélkül a Kúria elnöke nem választható meg.

 

Arra az esetre, ha valamilyen okból nem biztosított az OBT teljes létszáma és valamennyi bírósági szint képviselete sem, a törvény 92. §-a csak egyetlen jogkövetkezményt ír elő, azt, hogy póttagválasztást kell tartani. Ezt is csak akkor, ha a póttagok száma 5 fő alá csökken. Az OBT zavartalan működése akkor nem biztosítható, ha a tagok száma 10 fő alá csökken, mert így a teljes tagsághoz (15 fő) viszonyított határozatképesség már nem állhat fenn. Amíg van összesen 5 póttag, akkor sem lehet új póttag-választást tartani, ha az egyes bírósági szintek nem jutnak képviselethez.

 

A Bszi. 91. § (1) bekezdése tiltja, hogy a törvényben tételesen meghatározott felső határt bírósági szintenként és összeségében a tagok száma átlépje, azonban azt nem zárja ki, hogy a tanács szintenként kevesebb taggal működjön.

 

Ez hasonlóan van más döntéshozó testületeknél is, például az Országgyűlés működését sem teszi törvénysértővé, ha egy egyéni választókerületi országgyűlési képviselői hely megüresedik, noha az érintett választókerület polgárai időlegesen ez esetben képviselet nélkül maradnak.

 

Az OBT az igazságszolgáltatás fontos közjogi intézménye, amely nélkül a bíróság központi igazgatása nem működik jogszerűen. Az Országos Bírói Tanács nélkül a folyamatban lévő bírói és bírósági vezetői pályázatokat egyetértési jog gyakorlásával nem lehet elbírálni, az OBT által már odaítélt díjak, kitüntetések nem adhatóak át, nincs lehetőség összeférhetetlenség alóli felmentésre, továbbá a felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre, illetve bírósági vezető ismételt kinevezésére a második alkalmat meghaladóan, és nem választhatók meg a szolgálati bíróságok tagjai sem.

 

Az OBH elnöke álláspontjának elfogadása azt jelentené, hogy szervezett lemondásokkal egy alkotmányos intézmény működése ellehetetleníthető, és a központi igazgatás felügyelet nélkül maradhat. Ezért felelőtlennek tartjuk az Országos Bírósági Hivatal elnökének közleményét, amely figyelmen kívül hagyja a bírák érdekeit.

 

Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy az OBH elnöke miközben a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, az erre lehetőséget biztosító üléseken nem vesz részt.

 

Az OBT a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szabályai szerint jelenleg is törvényesen működik, az üléseit a tervezett napirendekkel megtartja, amelyre az OBH elnökét a jövőben is mindig meghívja.

 

Budapest, 2018. május 16.

 

Országos Bírói Tanács