MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLETSzakmai anyagok
Belépés
A végrehajtási jog mindig is a polgári eljárásjog mostohagyermekeként kezelt területe volt, melyet az is bizonyít, hogy a korábban hatályban volt szabályozások leginkább az adós önkéntes teljesítésében bíztak. Az elmúlt évtizedekben azonban a társadalmi és gazdasági helyzet változásával, elsősorban hitelezési hajlandóság romlásával, szerepe felértékelődött.
Werbőczy István a Hármaskönyv Előbeszédében értekezik a bíróról és a vele szemben támasztott elvárásokról.
A Magyar Bírói Egyesület Országos Választmánya majd egy éves előkészítés után 2017. évi Országos Választmányi ülésén elhatározta és megfogalmazta azokat a területeket amelyeken a Magyar Bírói Egyesület tagjaira és a kitöltést vállaló bírákra vonatkozóan a "bírák elégedettségével kapcsolatban" kérdőívet bocsát ki. E kérdőívben egyrészről a bírák általános közérzetét, a munkahelyi atmoszférával összefüggő, a feladatok teljesítését meghatározó körülmények minden összetevőjét érintő kérdéseket fogalmazott meg. Emellett érintette a bíróságok vezetésének, az ítélkezés feltételeivel összefüggő szegmenseit és azt is, hogy a bíróságokon az utóbbi időszakban történt központi intézkedéseknek milyen hatásai voltak a bírák körében. A felmérés tartalmazza a bírák javadalmazásával összefüggő elégedettségi alapvető működési függetlenségi kérdéseket is, amelyek egyrészről az utóbbi időszak intézkedéseihez, másrészről a 2005 óta illetőleg 2010 óta kialakult javadalmazás helyzetről szóltak. Emellett a kérdőívben rögzítésre került az is, hogy a javadalmazási helyzet változása tekintetében milyen fellépéseket, illetőleg milyen formákat preferálnának a bíró kollégák.
Sokan úgy gondolják, hogy a szigorú büntetések vissza tudják szorítani a bűncselekmények számát egy országban, hiszen a potenciális elkövetők tartva a súlyos jogkövetkezményektől inkább meghátrálnak. Mi ezzel nem értünk egyet. A cikkben ezen hipotézis tükrében egy rövid nemzetközi kitekintést követően bemutatjuk a hazai szabályozást, és megvizsgáljuk a hazai kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elterjedését. S végül a Győri Ítélőtábla illetékességi területére koncentrálva, a Győri Ítélőtábla által 2010 óta meghozott ítéleteket feldolgozva vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékben szigorodott a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában a büntetéskiszabás az új Btk. hatálya alatt elbírált ügyekben. Ezzel összefüggésben megvizsgáljuk azt is, hogy ennek milyen hatásai voltak az elkövetett bűncselekmények számára.
2018. július 1.-jén hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be.), amely jelentősen megreformálta a vagyonelkobzással összefüggésben álló zár alá vétel és lefoglalás intézményét. A törvény nagyobb részt az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) struktúrájára épül, nem helyezi új alapokra a vagyoni kényszerintézkedéseket, de ezeknek szabályait jelentős mértékben újrafogalmazza és koherens rendszerbe helyezi. Ebben a cikkben azokat az ügyészi utasításokat tanulmányoztuk részletesebben, amelyeket a Legfőbb Ügyészség kétértelműség elkerülése érdekében vizsgált felül.
Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 30 évben a jogászképzés. A rendszerváltás után új jogi karok nyíltak, a 2000-es évek elejére megháromszorozódott a hallgatói létszám. Az új felsőoktatási koncepció hatására azonban 2012-ben drasztikusan visszaestek a jelentkezési és hallgatói mutatók, fokozódott a budapesti és a vidéki karok közötti különbség. Az erősödő verseny a képzési kínálat folyamatos bővülésével és átformálásával jár.