MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Napjaink egyik leggyakrabban előforduló szerződéstípusa az adásvétel, ezen belül is az ingatlannal kapcsolatos adásvétel, melyhez szorosan kapcsolódik annak egyik különös neme, az elővásárlási jog gyakorlása. Különleges ez a jogosultság abból a szempontból, hogy annak jogosultja egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesít önmaga és egy dolgot eladni kívánó másik személy között. Az elővásárlási jog intézményét már a római jog is ismerte, azt az eladó javára szóló mellékegyezménynek tekintették, amely alapján az eladó kiköthette, hogy ha a vevő a dolgot bármikor el kívánja adni, azt köteles az eladónak felajánlani, aki jogosult a dolgot a más által ajánlott vételáron megvásárolni.

Az elővásárlási jog szabályai a joggyakorlat tükrében című tanulmányt dr. Dézsi Andrea járásbírósági titkár készítette.

A Jogászvilág felületén megjelent tanulmány az anyanyelvhasználati jog polgári peres eljárásban történő érvényesülését vizsgálja.

A jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó kormányhivatalt a másodfokú eljárás lefolytatására is – állapította meg az Alkotmánybíróság, amely egy másik döntésében kimondta, hogy a jogsérelem orvoslásához önmagában a bírói út formális biztosítása nem elegendő. A legjelentősebb és legérdekesebb márciusi döntésekről számol be a Jogi Fórum.