MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

  1. Bevezető gondolatok

Az igazságügyi reformelképzeléseket két alapvető fontosságú alkotmányos elvnek kell áthatnia. Az egyik a bírói hatalomnak a többi hatalmi ágtól történő elválasztása. A másik pedig az az elv, amely szerint egy demokratikus jogállamban nem létezhet ellenőrizetlenül hagyott hatalom. Így biztosítani kell azokat a viszonyokat, amelyek garantálják a bíróságok közérdeknek megfelelő tevékenységét. Míg a bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás határozott intézményi, igazgatási elkülönülését kívánja meg, addig az ellenőrzés és az elszámoltathatóság követelménye a bírói hatalom elszigetelődését, korporatív bezárkózását igyekszik elkerülni a többi hatalmi ág és a nyilvánosság ellensúlyt adó jelenlétével.

Az írás a Debreceni Jogi Műhely (www.debrecenijogimuhely.hu) januári számában fog megjelenni, honlapunkon az alábbi csatolmányban olvasható.

A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések  egyszerűsített eljárásban történő érvényesítésére irányuló nemperes eljárás. 2010. június 1. napjától a közjegyzői nemperes eljárás egy speciális fajtája, amelyre a 2009. évi L. törvényt (Fmhtv.) és háttérjogszabályként az 1952. évi III. törvényt (Pp.) kell alkalmazni.

A végrehajtás rendjének szabályozása minden jogrendszer szükséges elemét képezi. A követelések – tipikusan polgári peres és nemperes eljárások során történő – megítélése nem jelenti ugyanis azt, hogy annak jogosultja ténylegesen hozzá is jut ahhoz. A végrehajtás célja, hogy akár állami kényszer útján is elősegítse a kötelezettségek teljesítését. Az állami kényszer pedig nemcsak az adós vagyoni, hanem kivételes esetben a személyiségi jogait is korlátozhatja. Ez a közjogias jelleg kissé idegen a polgári jogágtól, ugyanakkor kétségtelenül szükséges a végrehajtás eredményes befejezéséhez.

Az a nem új keletű megállapítás, miszerint rend a lelke mindennek, ma is nyilvánvalóan megállja a helyét senki által sem vitatottan. Amíg a kusza helyzeteket nem mindenki képes átlátni, persze egyszerűbb esetek így is, úgy is megoldhatóak, addig a bonyolultabb iratok áttekintése a hozzáértő számára is komoly odafigyelést és fölösleges időt, fáradságot és többlet munkát igényel, ha a borító nem vagy helytelenül tartalmaz néhány fontos, az ügyre vonatkozó tényt.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország Alaptörvényét, melynek 26. cikk (2) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
„(2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.”

Tisztelt Szerkesztőség!
 
Tegnap, 2011. április 12-én egy olyan ügyben hirdettem ítéletet, amelyre, ha a fővárosban került volna sor, tolongott volna a média. Győrben csendesebben mennek a dolgok, néhány újságíró és egy tévétársaság volt jelen.