MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó kormányhivatalt a másodfokú eljárás lefolytatására is – állapította meg az Alkotmánybíróság, amely egy másik döntésében kimondta, hogy a jogsérelem orvoslásához önmagában a bírói út formális biztosítása nem elegendő. A legjelentősebb és legérdekesebb márciusi döntésekről számol be a Jogi Fórum.

Az EJEB szerint az izlandi bírósági rendszer reformja keretében létrehozott Fellebbviteli Bíróság bíráinak kinevezése során az igazságügyminiszter és az országgyűlés is olyan garanciális szabályokat sértett, amelyek a hatalmi ágak elválasztását szolgálták. Az így kinevezett bíró részvételével ítélkező tanácsot az EJEB e szabálysértésekre tekintettel nem tekintette a 6. cikk szerint “törvény által létrehozottnak”, így annak eljárása egyezménysértéshez vezetett.

A keresetlevelek befogadásának problematikáját, azok visszautasításának okait hivatott vizsgálni a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, mely a napokban kezdi meg működését. "Öncélú visszautasításnak semmiképpen nincs helye" - hangsúlyozta dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnöke a vizsgált problémát bemutató háttérbeszélgetésen.

A végrehajtási jog mindig is a polgári eljárásjog mostohagyermekeként kezelt területe volt, melyet az is bizonyít, hogy a korábban hatályban volt szabályozások leginkább az adós önkéntes teljesítésében bíztak. Az elmúlt évtizedekben azonban a társadalmi és gazdasági helyzet változásával, elsősorban hitelezési hajlandóság romlásával, szerepe felértékelődött.