MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Szakmai anyagok

Belépés

 A cikk csatolmányként olvasható.

.
Download this file (Gondolatok_sportrend_szankciok_2013-08-13_veg.doc)Gondolatok_sportrend_szankciok_2013-08-13_veg.doc

  1. Előszó

 

A szabálysértés jogirodalmi és normatív fogalma az idők során sokat változott (utóbbi sokáig hiányzott is), konszenzus abban mutatkozik, hogy kettős jogterületként egyfelől a bűncselekményeknél csekélyebb társadalomra veszélyességű cselekményeket, másfelől a közigazgatás rendjét a legváltozatosabb módon sértő magatartásformákat öleli fel. Anyagi jogi szempontból olyan tényállásszerűen, jogszabályban meghatározott magatartásformákról van tehát szó, amelyek elérték a jogalkotó ingerküszöbét, amely így az egyéb, polgári vagy közigazgatási jogi jogkövetkezményeken túl szükségesnek látta az állami büntetéssel fenyegetett feltétlen tilalom érvényesítését. Nem ugrották meg ugyanakkor mindezen cselekmények a bűncselekménnyé nyilvánításhoz szükséges magasabb lécet, mert a büntetőjog ultima ratio jellegéhez igazodóan nem jelentik a védett jogi tárgy komolyabb sérelmét.

A publikáció csatolmányként olvasható.

.
Download this file (Valahányszor tolvajt fog valaki és megkötözi az1.doc)Valahányszor tolvajt fog valaki és megkötözi az1.doc

„Amíg vér nem folyik” címmel adta ki jelentését ez év novemberében a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet, mely szerint minden negyedik nő szenved férje vagy partnere általi testi vagy szexuális bántalmazástól élete során. [1]A családon belüli erőszakról, a szabályozásáról, és az egyéni esetekkel egyre többet foglalkozik a média. Mit is jelent a családon belüli erőszak? Nincs egységes fogalmi meghatározás, sok estben például partnerbántalmazásról olvashatunk. A családon belüli erőszak, melynek angol megfelelője a domestic violence kifejezés, azonban egy átfogóbb fogalmat jelent, amelybe nem csak a házas, vagy élettársak közötti erőszak, hanem a hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszak is beletartozik.

A kifejezés sok mindent takarhat, de nekem az a program keltette fel az érdeklődésemet, amelyet azzal a céllal keltettek életre, hogy a diákok megismerjék a biróságok munkáját, életét, hétköznapjait, magát a bÍrói pályát. 

Az 1979. július hó 1-jén hatályba lépett 1978. évi IV. törvény, azaz a régi Btk. 170. § (5) bekezdésének első fordulata az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének új törvényi tényállását tartalmazza, amely törvényi tényállást az új Btk. is átvette. A régi Btk. általános igazságügyminiszteri indokolása szerint az új törvényi tényállás megalkotására azért került sor, mert a bíróságok számos olyan cselekményt is emberölés kísérletének tekintettek, amikor valójában az elkövető szándéka nem ölésre irányult.

„Ha tehát nézeteltérés támad az emberek között, akkor a bíróhoz fordulnak; viszont bíróhoz menni annyit jelent, mint az igazságossághoz menni, mert a bírót élő igazságosságnak kell tekintenünk, s a felek úgy fordulnak a bíróhoz, mint egy középen álló emberhez.”

/Arisztotelész: Nikomakhoszi etika/

  1. dr. Pálvölgyi Tímea: Tanúgondozás a bíróságokon
  2. Vrtelné dr. Keszler Ágnes: Kit is terhel a felelősség? A Cászár-Komjádi uszoda előtti baleseti gócpont az elsőbbségi szabályok fényében
  3. Dr. Merényi András: Gondolatok a felülvizsgálat bevezetésének szükségességéről a szabálysértési eljárásban
  4. dr. Bécsi Katalin: A védői függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való jog