MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A Portugál Számvevőszék bíráival szemben alkalmazott fizetéscsökkentés nem sérti a bírói függetlenség elvét

Ezek az intézkedések, amelyeket a tagállam az Európai Unió pénzügyi segítségével összefüggésben hozott meg, a portugál közigazgatás és közszolgálatiság széles rétegét általánosságban és átmenetileg ugyancsak érintik [1]

2014 októberétől a portugál törvényhozás átmenetileg csökkentette egy seregnyi, a közszférában szolgálatot teljesítő hivatalnok és alkalmazott járandóságát, ideértve a Portugál Számvevőszék bíráit is. Egy 2015-ben hozott törvény fokozatosan, 2016. január 1. napjától megszünteti ezt a rendelkezést.

A portugál bírák szakszervezete (ASJP) a fent nevezett számvevőszék tagjainak érdekében eljárva, a Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy e fórum ezeket a pénzügyi intézkedéseket semmisítse meg. A szakszervezet rámutatott arra, hogy a fizetéscsökkentést eredményező intézkedések egyértelműen sértik a bírói függetlenség alapelvét, amelyet nemcsak a Portugál Alkotmány, hanem az Európai Unió joga is alaptételként kezel.

A Portugál Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság véleménye szerint, ezek az átmeneti fizetéscsökkentéshez/járandóságcsökkentéshez vezető intézkedések annak következményei, hogy a portugál államháztartás extrém deficitét csökkenteni kellett, miután az Európai Uniónak ez volt a különös elvárása amikor pénzügyi segítséget nyújtott a tagállamnak.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy a portugál államnak  alá kellett vetnie magát az Európai Unió joga általános elveinek, amely magában foglalja a bírói függetlenség alapelvét is,  amely irányadó az Európai Unió Bíróságai és a nemzeti bíróságok számára egyaránt.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság szerint az Európai Unió jogrendjéből eredeztethető bírói jogvédelem elsősorban a nemzeti bíróságok feladata. Utóbbiak kötelessége, hogy ezt a védelmet a függetlenség és pártatlanság elveivel összhangban nyújtsák. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság megállapította, hogy a bírói testületek függetlensége  azok tagjainak jogi helyzetéhez biztosított garanciától függ, ideértve a járandóságok kérdéskörét is.

Az Európai Unió Bíróságához tehát azért fordult, hogy az állapítsa meg, vajon a bírói függetlenség elve bennfoglalja-e az általános fizetéscsökkentést eredményező intézkedések alóli kivételt is, midőn ezek az intézkedések - mint a jelen esetben - az Európai Unió pénzügyi segítségének nyújtása feltételeként voltak megszabva.

A mai döntésében az EU Bírósága kimondta, hogy a bírói függetlenség elve nem ellentétes a szóban lévő intézkedésekkel, amelyeket a Nemzeti Számvevőszék tagjaival szemben is alkalmaztak.

Az Európai Unió Bírósága kiemelte, hogy először is rendkívül fontos a hatékony bírói jogvédelem, mint általános uniós jogi alapelv érvényesítése, ez ugyanis a tagállamok közös alkotmányos tradícióiból fakad, és amelyeket az Európai Unió Alapjogi Kartája is megerősített.

Az Európai Unió Bírósága szerint az Európai Unió jogával való összhang alapvető a jogállamiság szempontjából.

Ebből következik, hogy minden egyes tagállamnak biztosítania kell, hogy az európai jogi értelemben vett bírói vagy törvényszéki testületekre vonatkozó belső jogi szabályozások összhangban legyenek a hatékony bírói jogvédelem követelményeivel.

Ebből következik, hogy a Portugál Állami Számvevőszéknek mint bíróságnak, illetve törvényszéknek is meg kell felelnie az európai jog most írt értelmezésének, ezért Portugáliának biztosítania kell, hogy ez a bíróság is élvezze az általános bírói függetlenséget.[2]

Az EUB – továbbá - rámutat arra, hogy a bíróságok függetlenségének fenntartása alapvető, és az ítélkezési feladatok szempontjából kimondható, hogy annak szerves velejárója. Ez nemcsak Európai Uniós szinten megfogalmazott követelmény, hanem a tagállami felületen is, ennélfogva a nemzeti bíróságokra vonatkozó szempont is, egyszersmind lényegi megközelítés a nemzeti bíróságok és az EU Bírósága közötti igazságügyi együttműködés megfelelő működése szempontjából.

Ebben az összefüggésben az EU Bírósága világossá kívánja tenni, hogy a függetlenség koncepciója különösen magában foglalja azt, hogy a szóban lévő testületnek igazságügyi funkcióit teljes egészében autonóm módon kell gyakorolnia, bármilyen hierarchikus kényszer nélkül, és bármilyen más testületnek való alávetettség nélkül, úgy, hogy semmilyen forrásból nem kaphat utasításokat, és ennél fogva védelmet élvez a külső beavatkozásokkal vagy nyomásgyakorlásokkal szemben, amelyek a független bíráskodást és döntéseik tartalmát befolyásolhatnák.

Az Európai Unió Bírósága hozzáteszi, hogy a bíróságokon dolgozó bírák járandósága az általuk gyakorolt funkció fontosságával összevetve, egy olyan tényező-együttest alkot, amely a bírói függetlenség szempontjából elemi.

Ugyanakkor az Európai Unió Bírósága arra az álláspontra helyezkedik, hogy a járandóság- csökkentést eredményező, szóban lévő intézkedések nem vethetők össze a Nemzeti Állami Számvevőszék tagjainak függetlenségének kérdésével. Ezeket az intézkedéseket ugyanis nemcsak az Állami Számvevőszék bíráival szemben alkalmazta a tagállam, hanem lényegesen szélesebb körben, más közszolgák és közalkalmazottak tekintetében egyaránt, ideértve a törvényhozás képviselőit, a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom tagjait egyaránt. Ezek az intézkedések a nemzeti közigazgatás valamennyi tagjától együttműködést, szolidaritást igényeltek, annak érdekében, hogy a portugál államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó kötelező előírásokat a megszorítás révén teljesítsék. Hozzá kell tenni továbbá, hogy a szóban lévő intézkedések természetüket tekintve átmenetiek voltak, miután 2014. október 1. napjával léptek hatályba, és 2016. október 1. napjával egyértelműen visszavonták őket.

-----------------------

A fordító megjegyzése:

Nem Európai Uniós jogforrás, hanem ennél szélesebb kört ölel át az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának CM/REC (2010.) 12. Ajánlása a tagállamok felé a bíróságok függetlensége, hatékonysága és felelőssége tárgyában, mely ajánlás 54. pontjának 3. mondata értelmében a tagállamoknak különleges törvényi szabályozásokat kell eszközölniük annak érdekében, hogy a specifikusan bírákat érintő járandóság-csökkenés ne következhessen be.

 55. pontja értelmében a tagállami rendszereknek ügyelniük kell arra, hogy a teljesítményfüggő bérszabályozást el kell kerülniük mint hogy az nehézségeket eredményezhet a bírói függetlenség érvényre juttatásában.

Az Európai Unió Bíróságának jelen előzetes döntése nem utal az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa által megfogalmazott ajánlásra, csupán kikövetkeztethető, hogy annyiban volt arra figyelemmel, hogy a portugál bércsökkentés (az egyszerűség kedvéért) nem specifikusan a bírói hatalommal szembe nyilvánult meg, hanem általános társadalmi igény.

Ez a megközelítés ugyanakkor azt is implikálja, hogy amennyiben egy uniós tagállamban időszakonként gazdasági nehézségek jelentkeznek, úgy egyes társadalmi csoportok, adott esetben kiemelt járandósága (pótlékok vagy az átlagosat meghaladó százalékos mértékű nyugdíj) csökkentésére  bármikor sor kerülhet a társadalmi szolidaritás alapján.

Nézetem szerint egy ilyen intézkedés biztosan  lerántja a leplet arról az illúzióról, hogy a bíráskodás az államhatalom valódi önálló ága.

Fordította:

                                                     Dr. Katona Tibor

                                                               bíró

                                                     Szegedi Ítélőtábla

                                               európai jogi szaktanácsadó

 

[1]A döntés elérhetősége: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:62016CJ0064&qid=1520501364064&from=EN

[2]Furcsa lehet az olvasó számára, hogy a számvevőszéket tagállami szinten bíróságnak nevezik; ez azonban csak számunkra furcsa; az Európai Számvevőszéket is így aposztrofáljuk: „Court of Auditors”, azaz Számvevők Bírósága. Vélhetően a Számvevőszék kifejezés  az idők folyamán csonkolást szenvedett a törvényszék előtagjának elmaradásával (K.T.)