MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat az új Pp. mellett a Kp.-t, a Vht.-t és az Sztv.-t is érinti

A korábbi sikerekre alapozva a 2017/2018-as tanévben is folytatódik a jogász hallgatók gyakorlati képzése a Nyíregyházi Törvényszéken.

Az ügy tárgya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) és (4) bekezdése, a 392-394. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:549. §-a, az Orosházi Járásbíróság 6.P.20.037/2014/51. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.523/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közös költség megfizetése)

Az ügy tárgya a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 461. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (kábítószer mennyiség meghatározása)

Kádár János természetesnek találta, hogy 1956 után közvetlenül is beleavatkozhat az érdemi ítélkezésbe. A KB 1957. április 5-i ülésén erről az alábbiakat mondta: „itt muszáj erősíteni (sic!). […] Előfordult például, hogy Nezvál elvtárs [ekkor már igazságügy-miniszter– K. F.] egy ilyen ügyben kiizzadt egy halálbüntetést, és a felső bíróságon megesett a szívük rajta, és a büntetést átváltoztatták életfogytiglani börtönre. […] Össze kell szedni egy tucat ilyen ügyet. […] A bírósági munka most a Népköztársaság létét jelenti. Aki ellenforradalmár volt, meg kell büntetni. A népbíróság szervezetét fel kell állítani úgy, hogy mód legyen bármilyen ügyet tárgyalni.”