MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A Jogászvilág felületén megjelent tanulmány az anyanyelvhasználati jog polgári peres eljárásban történő érvényesülését vizsgálja.

A jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó kormányhivatalt a másodfokú eljárás lefolytatására is – állapította meg az Alkotmánybíróság, amely egy másik döntésében kimondta, hogy a jogsérelem orvoslásához önmagában a bírói út formális biztosítása nem elegendő. A legjelentősebb és legérdekesebb márciusi döntésekről számol be a Jogi Fórum.

Az EJEB szerint az izlandi bírósági rendszer reformja keretében létrehozott Fellebbviteli Bíróság bíráinak kinevezése során az igazságügyminiszter és az országgyűlés is olyan garanciális szabályokat sértett, amelyek a hatalmi ágak elválasztását szolgálták. Az így kinevezett bíró részvételével ítélkező tanácsot az EJEB e szabálysértésekre tekintettel nem tekintette a 6. cikk szerint “törvény által létrehozottnak”, így annak eljárása egyezménysértéshez vezetett.

Az uniós közlekedés-harmonizációban elért haladás ellenére még mindig jelentős eltérések állnak fenn a tagállamok egyes jogosítványszabályai és a járművek alkategóriáira vonatkozó rendelkezései között, amelyeket teljesebben kell harmonizálni.

Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bekezdésének értelmezését indítványozta az Alkotmánybíróságnál az Országos Bírói Tanács működését érintő alkotmányjogi probléma megoldása érdekében.

Az Egyesület a korábban felmerülő, adatkezeléssel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket gyűjtötte össze. A kérdések és az azokra adott válaszok a Bővebbenre kattintva érhetőek el. A részletes adatkezelési tájékoztató a weboldal alján található Adatkezelési szabályzat fülre kattintva letölthető!