A TASZ cikkét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

 

Hiába rangsorolták mindannyiszor az első helyre bíró ügyfelünk pályázatát, amit a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt állásra adott be, Handó Tünde – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnökeként – újra és újra érvénytelenítette a pályázatot, érdemi indoklás nélkül. Most már jogerős ítélet mondja ki, hogy Handó Tünde jogellenesen járt el.

Dr. Vasvári Csaba a Fővárosi Törvényszéken dolgozó bíróként 2017-ben pályázott a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt bírói állásra. A pályázatát első helyre rangsorolták, de hiába: az OBH elnöke nem helyezte át a megpályáztatott álláshelyre, inkább érvénytelenítette a pályázatot – bármiféle érdemi indoklás nélkül. Nem sokkal azután, hogy indokolatlannak ítélte meg a betöltését, Handó Tünde újra meghirdette ugyanazt az álláshelyet. Megint ügyfelünk pályázata került első helyre, Handó ismét érvénytelenítette a pályázatot, és kezdődött a folyamat elölről.

Ezt ügyfelünk nem hagyta annyiban, és pert indított az OBH elnöke, valamint akkori munkáltatója, a Fővárosi Törvényszék, illetve a pályázaton meghirdetett álláshely gazdája, a Fővárosi Ítélőtábla ellen. Első fokon Dr. Vasvári Csaba nyert, de a másodfokon eljáró bíróság megszüntette az eljárást. Ezután a Kúriára került az ügy, amely hatályon kívül helyezte a másodfokú döntést, és új másodfokú eljárás lefolytatását rendelte el. Ebben a Győri Ítélőtábla jogerősen ügyfelünknek adott igazat.

Az ítélet nemcsak Handó Tünde eljárásának jogellenességét állapította meg, de fontos garanciákat is lefektetett a hasonló igazgatási önkénnyel szemben a bírói állások pályáztatása során.

Érvénytelenített pályázat esetén is van jogorvoslat

Az OBH elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy bármiféle jogorvoslat nélkül érvénytelenítheti a bírósági pályázatokat, ám a Kúria, és annak nyomán a jogerős másodfokú ítélet ezt máshogy látta. Tehát lehet bírósághoz fordulni az OBH elnökének bírói álláspályázatot érvénytelenítő döntése ellen – a pályázatok érvénytelenítése ugyanis nem pusztán általános igazgatási kérdés, hanem a pályázók jogos érdekeit érintő egyedi munkáltatói intézkedés, amivel szemben biztosítani kell a bírósági jogorvoslatot a pályázók számára. Így a jövőben sem maradhat jogi következmények nélkül a bírósági igazgatás vezetőjének önkénye, ha jogellenesen próbálja befolyásolni a bírói pozíciókat.

Az uniós jog itthon is védi a bírák függetlenségét

Az ítélet egyik legelőremutatóbb eleme, hogy az uniós jogra alapozza a bírói állásokra pályázó személyek jogát a pályázat érvénytelenítésével szembeni jogorvoslathoz. Az uniós jog a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására kötelezi a tagállamokat. Az uniós jog elsőbbségénél fogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok ellentmondanak.

A pályázat érvénytelenítése nem lehet önkényes

A jogerős ítélet egyértelművé tette, hogy a bírósági álláspályázatok érvénytelenítése olyan munkáltatói intézkedés, amelyet – pl. a felmondáshoz hasonlóan – érdemben indokolni kell, az arra okot adó ténybeli körülmények részletezésével. A közvetlen érintettek, vagyis a pályázók csak így tudnak élni a jogorvoslathoz való jogukkal. Handó a per tárgyát képező határozatait mindössze annyival indokolta, hogy hivatkozott arra a jogszabályi rendelkezésre, amely felhatalmazza őt a pályázatok érvénytelenítésre. A bíróság most tisztázta, hogy ez nem elég – az OBH elnöke a pályázatokat jogellenesen érvénytelenítette, mert indokolási kötelezettségének nem tett eleget.

Nem számít, ha betöltötték már az álláshelyet

A bíróság azt is kimondta, hogy a pályázatot megnyert bíró áthelyezésének nem lehet akadálya, hogy az adott sorszámon meghirdetett álláshelyet már betöltötték más módon. A kérdés az, hogy van-e munkaerőhiány, munkaerő-bővítést indokló ügyteher az adott bíróságon. Ha igen, a pályázó áthelyezhető oda attól függetlenül, hogy milyen sorszámú álláshelyet pályáztattak meg az adott bíróságon, és azt a sorszámú álláshelyet betöltötték-e vagy sem. Puszta iktatási trükkökkel tehát nem lehet útját állni a bírói pályázatokat megnyerő személyek kinevezésének, de azzal sem, ha ideiglenes kirendeléssel érik el azt a látszatot, hogy az álláshely betöltése már nem indokolt.

Ami ezután jön

A bíróság arra kötelezte az OBH elnökét – azóta már Dr. Senyei György Barna tölti be ezt a tisztséget –, hogy érdemben orvosolja az okozott jogsérelmet, és járjon el jogszerűen ügyfelünk első helyre rangsorolt pályázata nyomán. A jogszabályok alapján három dolgot tehet:

  • áthelyezi ügyfelünket az általa megnyert pályázatnak megfelelően a Fővárosi Ítélőtáblára, vagy

  • ha nem a nyertes pályázót akarja áthelyezni, illetve kinevezni, akkor ehhez megszerzi az Országos Bírósági Tanács egyetértését, vagy

  • a pályázatot jogszerűen érvényteleníti.

Az OBH elnöke maga dönti el, hogy ezek közül melyik utat választja, de az már egyértelmű, hogy kénye-kedve szerint nem érvénytelenítheti a pályázatot. A per során kialakult jogértelmezésnek köszönhetően pedig az eddigieknél sokkal könnyebben perelhetnének az érintett bírók a korábbiakhoz hasonló önkényes, esetleges jövőbeli pályázati döntések ellenében. A per tehát egy fontos lépést jelent a bírói függetlenséget jobban védő bírói szolgálati munkajog felé.

„Megnyugtató érzés, hogy győzött az igazság, bár minden jogerős ítélet annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. A labda most Senyei György OBH-elnöknél pattog” – mondta a pert jogerősen megnyert ügyfelünk, dr. Vasvári Csaba.

A TASZ cikke ezen a linken érhető el.