MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

2022. január 5-én megtartotta ezévi első ülését az Országos Bírói Tanács, a járványügyi helyzetre tekintettel telekommunikációs eszköz (Skype) használatával. Mivel az ülések a bírói kar tagjai számára nyilvánosak – néhány napirendi pont kivételével – azon a Tanács tagjain kívül érdeklődő bíró kollégák is részt vehetnek. Ez történt most is, a meghívottakon kívül több hallgató is figyelte az ülést.

Az elfogadott napirendi pontok szerint tájékoztató hangzott el a Bírói Végrehajtói Fegyelmi Bíróságok működéséről, melynek keretében szó esett a végrehajtói kar egyes tagjait érintően folyó, korrupciós bűncselekmény miatti nyomozásról is. Skype-kapcsolaton keresztül esküt tettek a Fegyelmi Bíróságok vizsgálóbiztosai is.

Tájékoztatás hangzott el a Létszámgazdálkodási Kabinet vizsgálatának ténymegállapításairól, a munkateher-mérés eredményéről és a Kabinet által megfogalmazott javaslatokról.

Tárgyalta a Tanács az ENCJ (Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata) bírói függetlenség tárgyában megküldött kérdőívéről.

Az OBT véleményezte a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás módosításáról szóló javaslatot és határozatot fogadott el arról, hogy felállítja az OBH Elnökének kirendelési gyakorlatát vizsgáló eseti bizottságot.

Kiemelt figyelem kísérte dr. Varga Zsolt Andrásnak az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendjének védelméről szóló előterjesztését. Mint ismeretes, dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke 2021. december 14-én a Magyar Köztársaság közjogi méltóságaihoz fordult a politikai közbeszédben elhangzott és a kormányváltás esetére vonatkoztatott azon kijelentéssel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság testületét fel kellene oszlatni, ami „a jogállamisággal és a demokratikus hatalomgyakorlással” nem összeegyeztethető kijelentés. Az ügyben a sajtóban egyetértően megszólalt a Kúria Elnöke, a Legfőbb Ügyész és az OBH elnöke is. E napirenddel kapcsolatos vitában elhangzott érvek szerint a miniszterelnök a 2021. december 21-én megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón az előterjesztésben írt témát politikai blöffnek minősítette. Megszólalásával így az OBT politikai térbe kerülne. Más megnyilatkozó a kérdés eldöntésében irányadónak tekintette a 3154/2017. (VI.21.) AB határozatban a bírói hatalom gyakorlására vonatkoztatott megállapításokat. Eszerint „a bírói hatalom egyrészt független mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalomtól, másrészt politikai értelemben semleges. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amíg a törvényhozó és végrehajtó hatalom kölcsönös (politikai) függőségben van egymástól, addig a bírói hatalom e politikai téren kívül létezik, függetlenül annak változásaitól…” (AB határozat [19] bekezdésében). A Tanács követve az idézett AB határozat elveit „az állandóság és a semlegesség” kérdésében, úgy döntött, hogy nem kíván megszólalni, és nem támogatta a Kúria Elnökének indítványát.

Az ülésről készült jegyzőkönyv az OBT honlapján hamarosan olvasható lesz.