MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A MABIE elnökéhez a közelmúltban újabb jelzés érkezett, amely ismét szükségessé teszi az érdekképviselet nyilvános megszólalását a bírói véleménynyilvánításhoz kapcsolódóan. Ezúttal a figyelmet annak azon aspektusára fordítjuk, amikor a bíró az ítéletein kívül nem kíván és nem is nyilvánul meg, mégis támadás éri. A sajtó útján megtámadott bírák többsége ebbe a csoportba tartozik. Az utóbbi hetekben is ennek voltunk tanúi.

A törvény a bíró számára a saját ügyben való nyilatkozattételt és tájékoztatást tiltja, ez a törvényi korlátja a véleménynyilvánításnak. Ebből az is következik, hogy a bíró nem szólalhat fel saját védelmében az őt személyében a sajtón keresztül ért támadás miatt. A bírói ítélet kritizálható, de a bíró személye elvileg nem, mégis – tapasztalatunk szerint, az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának meghozatala óta – gyakran támadásnak vannak kitéve és nincs gyakorolt, hatékony védelem a számára. Ahogy arra már többször rámutattunk, a bírói döntések és a bíró munkájának értékelése csak a bírói függetlenség maximális tiszteletben tartásával megengedett, továbbá a társadalmi és aktuálpolitikai elvárások csak a hatályos jogszabályokon keresztül, az Alaptörvénynek megfelelő tartalommal befolyásolhatják a bírákat.

Ide kapcsolódik az is, hogy a bírák a törvény szerint politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem is folytatnak. A probléma mégis abból fakad, hogy a bíró véleménynyilvánítását sokszor – a közbeszédben és a bírósági szervezeten belül is – politizálásnak minősítik.

Ezáltal a bírák sokszor még a saját státuszukra, javadalmazásukra, a bírósági igazgatásra, valamint a bírósági szervezetre nézve sem fogalmaznak meg nyilvánosan kritikát, véleményt és a személyüket ért támadásokra sem reagálnak. Ha mégis, annak hátrányos következményét kell elviselniük. “Aki a politika területére téved, az politikai támadást fog kapni” - mondta korábban a Kúria elnöke.

Itt hangsúlyozandó, hogy az igazságszolgáltatás – mint önálló hatalmi ág – szereplői, a jogalkalmazók, valamint a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyában nem releváns az, hogy utóbbit milyen pártpolitikai irányultság határozza meg, a jogalkalmazó ettől független, így a munkáját a pártpolitika nem befolyásolja. A hatalmi ágak tevékenysége azonban kölcsönösen hat egymásra. Ennek keretében a jogszabályok véleményezése, a központi bírósági igazgatás jogszabályalkotási kezdeményezése, az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköre szerinti jelzés, az Országgyűléshez fordulás, illetve az érdekképviselet véleményezési jogosultsága deklarált jog és kötelesség, a politikai hatalommal folytatott, de nem annak mibenlétével foglalkozó, tehát nem politizáló diskurzus. Ezért ezek egyike sem minősíthető politizálásnak.

Közvetlenül a járvány kitörése előtt a bíróságok a közbeszéd fókuszába kerültek és a közélet számos szereplője (köztük politikusok, a végrehajtó hatalom képviselői) bírálták a bíróságokat, az egyes bírákat. Időnként a személyeskedéstől sem tartózkodtak. Más hatalmi ágak képviselői folyamatban lévő bírósági ügyekről is bíráló véleményt formáltak, a nemzeti konzultáció tervezett kérdései között is olvastunk a bíróság munkájával kapcsolatos kérdést, mi több, még konkrét bírói ítélet értékelése is szerepelt. Úgy érzékeljük, hogy a közbeszédben napjainkban ismét fókuszba kerültek a bíróságok és több bírót személyében is támadás ért.

Az Elnökség legutóbbi közleményében már reagált erre a bírói kar védelme és a bírói függetlenség megóvása érdekében. Akkor is több bírót, bírósági vezetőt, az OBT szóvivőjét ért támadás, amely valamilyen hivatali tevékenységüket, a bírói szervezet működéséről szóló közlésüket érintette. Ilyen támadások során azonban a bíróságok működésével kapcsolatos közvita köntösébe burkolva ítélkezésükkel, bírói tevékenységükkel is összefüggő – gyakran megalapozatlan - politikai felhangú, megbélyegző, sokszor durva minősítéseket olvashatunk. Az ilyen vélemény közlésnek is van alkotmányos határa, amely mindenkire kötelező, így azt átlépve a bíróra, bírókra ezúton helyezett nyomásgyakorlás sem megengedett. Akkor ez indított minket megszólalásra, most a bírák személyét ért közvetlen támadás teljes összefüggés rendszerében kért szót.

Szükségesnek tartjuk megemlíteni ebben a körben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyamatban volt Baka v. Magyarország ügyet, melyben az EJEB megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének 2011-ben történt elmozdítása az igazságügyi reformmal kapcsolatban nyilvánosan megfogalmazott kritikus véleménye miatt történt, mely az egész bírói karra kihat (chilling effect). (Az ítélet végrehajtását azóta is vizsgálja az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága.)

Sajnálatos azonban, hogy az utóbbi időben olyan bírókat is támadás ért ismét, akik ítélkezési tevékenységükön kívül nem nyilvánultak meg, azaz politizálás vádja biztosan nem érheti őket. E bírótársainkat családi kapcsolataik miatt nevesítették, egyben rokoni – választott és adott – kapcsolataik alapján minősítve őket, egyben olyan összefüggésekbe hozva e tényeket, annak politikai színezetet adva, illetve olyan következtetéseket levonva, amelyekre bizonyítékot nem hivatkoztak. Így ezt az eljárást a bírók joggal sérelmezik.

Az utóbbi évtizedekben – a 2020. év végi szegedi eseményeket nem számítva – nem volt rá példa, hogy bíró pusztán ilyen okból került volna a sajtó célkeresztjébe, a politikai színtérre. Az ilyen megnyilvánulások – a részben ez okból is megtapasztalt – "chilling effect"-et eredményeznek, mert dermesztő, fenyegető hatásúak nem csak a megtámadott, hanem valamennyi bíróra. Így súlyos veszélynek teszik ki a bíró személyi függetlenségét. A bírói függetlenség családi kapcsolatokra alapított kétségbe vonása a társadalom oldaláról is rendkívüli veszéllyel jár, mert azt a látszatot kelti, hogy az adott bíró munkáját nem a szakma szabályai, hanem politikai megfontolások vezérlik. Amellett, hogy ennek állítása – tényadatok nélkül – bármely bíróval szemben megengedhetetlen, az a társadalomban beláthatatlan következménnyel is járhat. Amennyiben a bírói ítéletek társadalmi elfogadottsága csökken, az hátrányos hatással lehet az önkéntes jogkövetésre és a bírói döntések teljesítésére is.

Az igazságszolgáltatás szereplői, kiváltképpen a bírák sérülékenyebbek a személyüket ért bírálatok esetében. Az EJEB a De Haas és Gijsels kontra Belgium (19983/92., 1997. február 27.) ügyben hozott ítéletében azt fejtette ki, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megóvása érdekében a bírákat meg kell védeni a megalapozatlanul romboló támadásoktól, különös tekintettel arra, hogy ők hivatali szabályaik értelmében nem védekezhetnek a támadásokkal szemben. A sajtó, illetve a nyilatkozatot tevő személyek a közelmúltban tapasztalhatóan túllépték azt a választóvonalat, amely az egy bíró számára eltűrendő bírálat határait jelenti.

Ezért - az ítélkező bíró korlátozott véleménynyilvánítási lehetősége miatt – szükséges az is, hogy a sajtóban nevesített bíró védelmében, az állítások cáfolata, az aggályok eloszlatása, vagy a felvetett kérdések megválaszolása érdekében valaki megszólaljon.

Mi nem vállalkozhatunk arra, hogy e felületen megszólalunk minden egyes, bíróval kapcsolatos újságcikk esetén. Konkrét ügyekben pedig az állított tények, szakmai, vagy más érvek cáfolata nem a mi feladatunk.

Bár a Bírák Etikai Kódexe a véleménynyilvánítási szabadságot illetően a korábbinál tágabb kereteket ad a bírák számára, a nyilvánosság elérése az egyén számára nehézségekbe ütközik.

Egy bíró számára – befolyásmentes munkavégzése érdekében - a legmegnyugtatóbb az lehet, ha maga a bírói közösség az érdekképviseleten keresztül, vagy a bírósági igazgatás útján áll ki érte.

A mostani kiállásunkat is az első kívánalom teljesítése indokolja, nem csak a legutóbbi időszakban megtámadott személyek, hanem valamennyi bíró érdekében azt szolgálva, hogy világos legyen: az ilyen jellegű megnyilvánulások egyetlen bíró esetében sem megengedhetőek, sőt romboló hatásúak így a bírói függetlenséget súlyosan sértik.

A nevesített kollégák munkáltatói jogkört gyakorló igazgatási vezetői, a sajtószóvivők és az OBH Elnöke is megválaszolhatja a hozzájuk a sajtótól érkező kérdéseket, az esetleges aggályukat eloszlathatja, megelőzve az igaztalan sajtótámadásokat.

A sajtó munkatársaitól így az eddigieken túl azt kérjük, hogy a vizsgálandó kérdésben a szükséges információkat mindenekelőtt a bíróságtól, annak szakavatott és válaszadásra jogosult tagjától, dolgozójától szerezzék meg, majd a kultúrvita kereteit megtartva, adott témáról és a szubjektivitás elkerülése érdekében ne a bíró személyéről értekezzenek.

Mindez miért fontos? Mert végső soron a bíró az igazságszolgáltatás letéteményese, amennyire kiszolgáltatott, támadott, sarokba szorított egy bíró, pont annyira támadott, sarokba szorított, kiszolgáltatott maga az igazságszolgáltatás és ezzel együtt a jogállam is.

Az egyesület továbbra is elkötelezett abban, hogy a bírák a méltatlan, alaptalan, személyüket érintő támadásokkal szembeni hatékonyabb védelemben részesüljenek, valamint abban, hogy az igazságszolgáltatást érintő témák a megfelelő mederben folyjanak.

                                                                                             

                                                                                                          A MABIE Elnöksége

 (Az itt korábban elhelyezett utalást töröltük)