MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

           Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr Senyei György az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt számolt be a bíróságok 2022. I. félévi tevékenységéről. Kiemelte, hogy 2022 évben a minőségi, időszerű, hatékony ítélkezés mellett a hosszú pertartamú ügyek számának csökkentése volt a prioritás.  Beszámolt arról, hogy a bíróságokra érkező ügyek számában szerény mértékű csökkenés volt, de a bíróságok ebben az évben is több ügyet fejeztek be az érkezetteknél. Folytatódott a bíróságok ügyhátralék feldolgozó munkájának sikere a hosszú pertartamú ügyekben, hisz a 2 és 5 éven túli ügyek száma is folyamatosan csökkent. Az ilyen ügyekben a bíróságok érdekkörében felmerült hiba vagy mulasztás – amelyek vizsgálata folyamatos – esetleges volt, szemben más számos bíróságon kívüli tényezővel.

A bizottság a beszámoló elfogadását javasolta a Tisztelt Háznak. (https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/az-orszaggyules-igazsagugyi-bizottsaga-elfogadta-az-obh-elnokenek-2022-i-felevi-beszamolojat)

            Mindeközben felelős személyek sajtóban megjelent nyilatkozataikban azt a látszatot keltették, hogy a bírósági ügyek elhúzódásának okát kizárólag a bíróságokon belül kell keresni, részben a munkaszervezésben, hisz a törvényhozás sokat tett azért, hogy a bíróságok megfelelően tudják lefolytatni a pereket.  A "szakállas ügyek" problémáját ezért miniszteri biztosok fogják vizsgálni.

Mi, bírák tudjuk, hogy az elhúzódó ügyek megoldása valóban folyamatos igazgatási vezetői szervezést és megfeszített bírói munkát igényel, de a tapasztalatunk alapján a pertartamot befolyásoló – az OBH elnöke által beszámolójában is érintett – számtalan tényező hatását további jogszabálymódosításokkal lehet eredményesebben kiküszöbölni. Így a jogalkotói és a jogalkalmazói együttműködés keretein belül a jogszabályok finomhangolásához a bíróságok által gyűjtött tapasztalatok figyelembe vétele elengedhetetlen. Hangsúlyozzuk: az eljárások elhúzódásáért – ahogy arra az OBH elnöke is utalt – döntően nem a bírók és a bírósági igazgatási vezetők tehetők felelőssé, mert nem az ő mulasztásaik folytán keletkezett az államnak – nagyrészt a bíróságok költségvetését terhelő – kártérítési kötelezettsége.