MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

EGY FÉLREVEZETŐ HIVATKOZÁSRÓL
 
 
Fleck Zoltán egyik sűrűn hangoztatott - és a média által igen felkapott - tétele, hogy míg külföldön a bírósági tévedéseknek van "következménye", addig nálunk nincs; a hibákkal a bírói apparátus úgymond nem néz szembe. Ennek illusztrálására többször is hivatkozik külföldi, többek között belgiumi példára, konkrétan a Doutrox ügyre. Nézzük hogyan:
 


"Külföldön a súlyos bírói tévedéseket gyakran óriási társadalmi tiltakozás követi. Ott jóval erősebb a civil kontroll. Belgiumban ilyen botrányok hatására kezdték meg az igazságszolgáltatás reformját” TV műsorban is elhangzott ez a célzás, kifejezetten megemlítve a Doutroux nevet a riporter egyetértő bólogatása közepette.[1]
 
Sem az újságíró, sem a bólogató riporter nem kérdezett konkrétumokra, pl. mi volt a Doutroux ügy lényege, mi volt ott a bírói hiba, milyen konkrét bíróságra vonatkozó intézkedések történtek Belgiumban.
 
Pótolom ezért ezeket az információkat. Én az esetre a korabeli magyar médiahíreket felidézve a következőképpen emlékezem:
 
Mi is volt a Doutroux ügy lényege?
 
Doutroux egy belga pedofil volt, aki elrabolt, megerőszakolt gyermekeket, akiket a háza pincéjében tartott fogva, ennek következtében volt olyan gyermek, aki életét vesztette. A gyermekek eltűnése kapcsán indított nyomozás során már korábban képbe került, de akkor még nem bukott le. Nem volt, vagy nem elég gondos volt a házkutatás; a fogva tartott gyermekeket nem találták meg. Később lebukott, a bírósági tárgyalásra /vagy arról/ szállítása közben a két őr közül az egyiket leütve megszökött, de rövidesen elfogták. Amikor a bírósági eljárás befejeződött, és az nem halálbüntetéssel végződött, több halálbüntetés visszaállítását követelő tüntetés is volt.
 
Min háborodtak fel az emberek?
 
 
1.          Doutroux-ot már korábban is elfoghatta volna a rendőrség egy gondosabb eljárással.
2.          Belgium "első számú közellenségét" miért csak két őr szállította, hogyan szökhetett meg?
3.          Miért nem kapott halálbüntetést?
 
A három dolog egyvalamiben közös: nem b í r ó i hibáról van szó!
 
1.             Természetesen a bíróság nem nyomozó szerv, nem feladata ismeretlen tettesek felkutatása, eltűnt gyermekek megkeresése. Ezért ha e körben bármilyen hiba történt is, az nem bírói hiba volt.
 
2.             Szintén nem bírói feladat és hatáskör a fogva tartottak biztonságos őrzése, szállítása. Ha e körben mulasztás történt, az nem a bíróság mulasztása volt.
 
3.             A halálbüntetés elmaradása nemcsak, hogy nem bírói hiba, hanem hibának sem minősíthető.
 
Az olyan jogrendszerekben ugyanis, amelyekben nem lehetséges a halálbüntetés kiszabása, annak mellőzése természetesen nem lehet bírói hiba. Ez jogalkotási kérdés, esetleg az alkotmányossági normakontroll kérdése. Ez az ügy kiélezte a halálbüntetés pártiak és az azt ellenzők közötti vitát, felerősítette a halálbüntetés pártiak hangját, érvet szolgáltatott nekik.
 
Ekként tehát nem zárom ki, hogy a Doutroux ügy tanulságul szolgálhatott a nyomozó hatóság és a büntetés végrehajtás számára, és ennek tanulságait le is vonhatták, pl. az ilyen súlyú bűncselekménnyel vádolt személyek őrzését megszigorították stb. Kétlem azonban, hogy ez a semmiben nem hibázó bíróságot érintő bármilyen intézkedést válthatott volna ki.
 
A Doutroux ügyre való hivatkozás tehát félrevezető.
 
Persze erre lehet mondani, hogy az "igazságszolgáltatásnak" van egy tágabb, "köznapi" fogalma is, amelybe a nyomozó hatóság, ügyészség, vagy kár a BV őrség tevékenysége is beletartozik. Tekintve azonban, hogy az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy "A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják" /45.§ /1/ bek./ - az igazságszolgáltatás szakmai értelemben csak a bíróságok működésére vonatkoztatható. Alappal feltételezhető ezért, hogy a jogi szakértőként megszólaló jogszociológus ezt a fogalmat a szakmai értelemben használta.
 
Ennél is sokkal lényegesebb azonban az, hogy az újságcikkben a hivatkozás közvetlenül a "bírói tévedéseket" szövegrész után szerepel, és a TV műsor is kifejezetten a bíróságok működésével foglalkozott, a műsorban is csak bírósági szóvivő szerepelt /rendőrségi vagy más nem/.
 
Mivel a hivatkozott belgiumi ügyben nem történt bírói hiba, és így nem történhetett azzal való szembenézés sem, ennek a bírói tévedésekkel való összekapcsolása, érvként való szerepeltetése a bírói hibákkal való "szembenézés" szükségessége mellett okkal nevezhető félrevezetőnek.
 
 
Budapest, 2009. november
 
 
                                                                                             Dr. Katona Sándor
                                                                                                LB tanácselnök

[1] ATV, Civil a pályán, a Móri ügy újratöltve, 2009. november 17-i adás