MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Kik azok a jogi asszisztensek?
 


Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) az 55 346 01 0000 00 00 azonosító szám mellett a következő szakképesítés neve olvasható: jogi asszisztens. A kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben az „”-ös a szakképesítés szintjét mutatja, a szakmák nemzetközi besorolási rendszerével összhangban (ISCED) felsőfokú szakképzettséget jelöl. Az 1993. évi felsőoktatási törvény módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény a felsőfokú képzés szintjeinek a rendezésével megteremtette a jogi keretet ahhoz, hogy a Magyarországon korábban ismeretlen képzési szintet, a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmények szakmai felelősségével lehessen csak megalapítani és működtetni. Az Európai Unióban és az USA-ban már régóta honos felsőfokú szakképzést alapvetően kettős feladat hívta életre. Az érettségi utáni rövid, négy féléves képzés az elmélet és a gyakorlat körülbelül 60:40 %-os arányával egyrészt a felsőoktatásba biztosít azonnali vagy későbbi belépési lehetőséget, másrészt gyakorlati jellege következtében a technikai-tartalmi változásokra rugalmasan reagáló szakalkalmazotti feladatok ellátására képesít. A tanulmányi terület szerinti besorolás (346) a társadalomtudományi, gazdasági és jogi képzésekhez kapcsolódó titkársági és irodai munkavégzést jelöli. A jogi asszisztensek képzettségük szerint tehát jogi alapismeretekkel rendelkező és azokat munkájuk során alkalmazó (ám erre a munkára korábban intézményesen sem elméleti, sem gyakorlati képzéssel fel nem készített), a jogász munkáját segítő szakalkalmazottak. 1 A szakképesítés sorszáma (01) azt rögzíti, hogy ezen a tanulmányi területen az első akkreditált felsőfokú szakképzés a jogi asszisztens.
 
Milyen tudással rendelkeznek a jogi asszisztensek?
 
A 4 féléves képzés tantervében társadalomtudományi (pl. szociológia, társadalomstatisztika, közgazdaságtan), a különböző jogágakba bevezetést jelentő és a jogi terminológiával megismertető elméleti jellegű alapozó tantárgyak szerepelnek (pl. büntető-, büntető-eljárásjog, polgári, polgári eljárásjog, közigazgatási, kereskedelmi jog, közjog, pénzügyi és adójog, munka- és társadalombiztosítási jog). E tantárgyak oktatásának az a célja, hogy a jogi asszisztensek a munkájuk során használt terminológiát a jog rendszerében elhelyezhetővé tegyék, illetőleg a jogforrásokat, azok kezelését (pl. CD, DVD Jogtár), az ügyintézés színtereit, hierarchiáit és folyamatait megismerjék. Emellett a leendő jogi asszisztensek igazságügyi, közigazgatási és földhivatali ügyintézést és ügyvitelt tanulnak nemcsak a tantervben biztosított órakeretek között, hanem külső szakmai gyakorlat keretében is. A tanterv nagy (időbeli) figyelmet fordít az írásbeli (kézi és gépi) és szóbeli kommunikációs készségek fejlesztésére és a szakképzettség gyakorlásához nélkülözhetetlen etikai követelményekre, melyek az ügyfélfogadás és az ügyfélszolgálat során is kiemelt jelentőségűek. 2 A külső szakmai gyakorlat 100 órájában a leendő jogi asszisztensek forgószínpadszerűen vesznek részt bírósági, ügyészségi és közigazgatási munkában. Tevékenységüket, az adott területre a Szakmai és Vizsgakövetelményekben (SZVK) előírt feladatok elvégzését szakmai gyakorlati naplójukban rögzítik.
 
Hol és kiktől tanulnak a jogi asszisztensek?
 
A jogi asszisztensképzés szakalapítója és –indítója a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara volt (PTE ÁJK 2000-). A szakalapítást országos piackutatás előzte meg. A leendő munkahelyek felső vezetői (bíróság, ügyészség, közigazgatás, földhivatal, közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamara) írásba foglalták mindazokat a feladatokat és kompetenciákat, amelyekhez nem szükséges jogi végzettség, ugyanakkor szakalkalmazotti szinten való ellátásuk a jogászt tehermentesíti, az érdemi jogi munkáját előkészíti. Ezek a munkaanyagok alapozták meg a képzés koncepcióját, majd tananyaggá transzformálását. Így a jogi asszisztensképzés tényleges munkaerő-piaci hiány betöltésére szerveződött, széles spektrumú felsőfokú szakképzéssé vált.
            A jogi asszisztensképzés a PTE ÁJK képzési struktúrájának szerves része, 2005-től országosan a legmagasabb hallgatói létszámmal működő felsőfokú szakképzés. A jogi asszisztensképzést a célcsoport számára írt tankönyvcsalád segíti.

1A jogi asszisztens bíróságialkalmazásban tehermentesíti a bírákat az ítélkező munkán kívüli tevékenység alól, ügyészségialkalmazásban ellátja az ügyintézői és ügykezelői feladatokat, ügyvédi irodákbantitkársági alkalmazottként jogi előkészítő munkát végez, közigazgatásiszakterületen az önkormányzati igazgatásban, illetve az államigazgatás egyes területein ügyviteli (iratkezelési és ügyintézési) feladatokat lát el, közjegyzői alkalmazásban ellátja mindazokat a feladatokat, melyekhez közjegyző jelenlétét jogszabály nem írja elő, földhivatalialkalmazásban ingatlan-nyilvántartási feladatokat lát el és a versenyszféra különböző területeihez kapcsolódó feladatokat végez. Egyéb (vám- és pénzügyőrség, minisztériumi irodai alkalmazás, választottbírósági alkalmazás, kamarai alkalmazás, önálló bírósági végrehajtók stb.) speciális jogi szakismeretet igénylő munkakörökben szakszerűen előkészíti a jogi szakmunkát. Az OKJ-ban az ügyviteli szakmacsoportban található a jogi asszisztens.

2E tantárgyakhoz kapcsolódnak a jogi asszisztensi foglalkozással, hivatással összefüggő etikai normákhoz, problematikus helyzetekhez, a felelősség kérdésköréhez illeszkedő gyakorlatok. Olyan kompetenciák fejlesztése történik különböző pedagógiai módszerekkel, mint pl. ítélőképesség, analitikai képesség, logikai készség (pl. adott témában rendelkezésre álló adatok összegyűjtése és kiválasztása, különböző szempontok szerinti csoportosítása majd összegzése, a feladatok sorrendjének meghatározása, a helyes prioritások megtalálása, nem-várt szituációkra való reagálás, viselkedési és öltözködési illemszabályok stb.).

3A jogi asszisztensképzésről a következő honlap ad tájékoztatást: http://jogiasszisztens.ajk.pte.hu