MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLETSzakmai anyagok
Belépés
Sokan úgy gondolják, hogy a szigorú büntetések vissza tudják szorítani a bűncselekmények számát egy országban, hiszen a potenciális elkövetők tartva a súlyos jogkövetkezményektől inkább meghátrálnak. Mi ezzel nem értünk egyet. A cikkben ezen hipotézis tükrében egy rövid nemzetközi kitekintést követően bemutatjuk a hazai szabályozást, és megvizsgáljuk a hazai kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elterjedését. S végül a Győri Ítélőtábla illetékességi területére koncentrálva, a Győri Ítélőtábla által 2010 óta meghozott ítéleteket feldolgozva vizsgáljuk meg, hogy milyen mértékben szigorodott a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában a büntetéskiszabás az új Btk. hatálya alatt elbírált ügyekben. Ezzel összefüggésben megvizsgáljuk azt is, hogy ennek milyen hatásai voltak az elkövetett bűncselekmények számára.
2018. július 1.-jén hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be.), amely jelentősen megreformálta a vagyonelkobzással összefüggésben álló zár alá vétel és lefoglalás intézményét. A törvény nagyobb részt az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) struktúrájára épül, nem helyezi új alapokra a vagyoni kényszerintézkedéseket, de ezeknek szabályait jelentős mértékben újrafogalmazza és koherens rendszerbe helyezi. Ebben a cikkben azokat az ügyészi utasításokat tanulmányoztuk részletesebben, amelyeket a Legfőbb Ügyészség kétértelműség elkerülése érdekében vizsgált felül.
Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt 30 évben a jogászképzés. A rendszerváltás után új jogi karok nyíltak, a 2000-es évek elejére megháromszorozódott a hallgatói létszám. Az új felsőoktatási koncepció hatására azonban 2012-ben drasztikusan visszaestek a jelentkezési és hallgatói mutatók, fokozódott a budapesti és a vidéki karok közötti különbség. Az erősödő verseny a képzési kínálat folyamatos bővülésével és átformálásával jár.