MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A tanácskozáson a bírákon kívűl részt vett Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, továbbá több országgyűlési képviselő munkatársa.

 

  1. Makai Lajos a Magyar Bírói Egyesület elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény elfogadása, annak igazságszolgáltatásra vonatkozó fejezete változásokat vetített előre. Az első, a bírói kar egy részét - illetve a jövőt illetően egészét - érintő változás a bírói nyugdíj korhatár jelentős leszállítása volt. Az alaptörvény a jövő igazságszolgáltatásának csupán tág kereteit körvonalazza, ami azt jelenti, hogy a sarkalatos törvények fogják meghatározni, tartalommal megtölteni ezeket a kereteket.

 

A magyar igazságszolgáltatásnak vannak neuralgikus pontjai, az egyik a központi régió évtizedes problémája. A magyar igazságszolgáltatás megítélését - sajátos helyzetéből adódóan - a központi régió határozza meg. Ennek a helyzete nem túl szerencsés, a felhalmozódott ügyhátralék a bírói kar itt dolgozó közel 1/3-ának aránytalan megterhelését jelenti, ami végső soron a jogkereső állampolgárokat hozza hátrányos helyzetbe azzal, hogy jogerős bírói döntéshez jutás lehetőségét évekre tolja el. Ezért a központi régió problémájának orvoslása nyilvánvalóan politikai érdek, de a bírói kar érdeke is, mert ez feszültségek forrása is lehet a bírói karban.

A MBE éppen ezért választotta első tanácskozásának témájaként ennek a probléma körnek a megtárgyalását.

A MBE nyitott a változásokra és képes a bírói kar érdekeinek a megjelenítésére is, illetve szakmai javaslatok kidolgozására és azok közvetítésére. Ennek érdekében törekedett és törekszik a jövőben is az igazságügyi kormányzattal, a parlament alkotmányügyi bizottságával az együttműködésre annak érdekében, hogy a sarkalatos törvényekben tükröződjék a bírói kar véleménye is.

 

  1. Belovics Ervin a Legfőbb Ügyész helyettese hozzászólásában kiemelte, hogy a hatékony igazságszolgáltatás feltétele a törvények uralmának biztosítása, a törvényesség biztosítása, amely egyben a szakszerűséget és időszerűséget jelenti.

A bírósági szervezetet jellemző problémák az ügyészi szervezetben is megjelennek.  Nagyon sok megyében jól megy az ítélkezés, rendben mennek a dolgok, míg sok megyében jelentkeznek zavarok, így a központi régióban is.

Ennek oka egyrészt az, hogy a központi régióban más az ügyek súlya, mint az ország más területein, itt jellemzően kerülnek feldolgozásra az un. mega ügyek.

A megoldásokat nem a rendszeridegen eszközökben (pld: vádalku) kell keresni. Álláspontja szerint a helyi bíróságokat és a helyi ügyészségeket kell megerősíteni és a helyi bíróságon és ügyészségen dolgozó bírák és ügyészek számára olyan anyagi megbecsülést kell biztosítani, ami nem sarkallja őket a több jövedelem reményében magasabb szintű bíróságra kerülésre.

Álláspontja szerint a bírósági szervezet átalakítása a jogorvoslati rendszer átalakítása nélkül nem lehetséges. Véleménye szerint elegendőnek tűnik egy fokú jogorvoslat is, de az európai normák elfogadják a bagatell ügyekben a jogorvoslat kizártságát is. A központi régió problémájának megoldását, a fentieken túl strukturális átalakításban is látja, ugyanis a kutatások azt igazolják, hogy minél nagyobb egy szervezeti egység annál nagyobb teher és annál bonyolultabb annak irányítása, ellenőrzése. Ezért álláspontja szerint az illetékességi területek megváltoztatásával, kerületek leválasztásával lehet a PKKB munkaterhét csökkenteni.

 

  1. Örkényi László a Fővárosi Bíróság tanácselnöke hozzászólásában több éves statisztikai adatokat feldolgozva kifejtette, hogy a központi régió adatait azért téves az országos átlaghoz hasonlítani, mert az országos átlagot nagymértékben meghatározzák a központi régió statisztikai adatai. Ezért a központi régió adatait a többi megyei bíróság adataival összemérve lehet objektívebb következtetéseket levonni. A terhelési adatoknál ugyanakkor nem az engedélyezett bírói létszámból kell kiindulni, hanem a ténylegesen tárgyaló tanácsok számából.

Álláspontja szerint az elmúlt 10 év statisztikai adatainak elemzése alapján az a következtetés vonható le, hogy ahhoz, hogy a fővárosi régióban a bírák leterheltsége hasonló legyen, mint a többi megyei bíróság illetékességi területén, 52 új bírói álláshelyet kell létesíteni, és ezzel kiegyenlítődik a központi régió és az ország többi bírájának a leterheltsége. Ezen túlmenően a fővároson belüli aránytalanságok kiküszöbölése is a megoldás irányába hat. A felgyülemlett hátralék ledolgozása egy éven belül 194 bíró kirendelésével, illetve besegítésével valósulhat meg.

 

  1. Fazekas Sándor a Pesti Központi Bíróság elnöke a központi régió, illetve a PKKB helyzetének a javítására több konkrét megoldási javaslatot is előterjesztett. Egyrészt a nyugdíjazás kapcsán országosan felszabaduló bírói státuszok egy részét - felmérve az országos szükségletet -, át kell csoportosítani a központi régióba. Meg kell teremteni az ügyek nehézségének a mérését és ennek alapján megfelelően lehet a létszámmal gazdálkodni. A kizárólagos illetékességek felszámolása már érezteti hatását a PKKB ügyérkezésében.

Véleménye szerint meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az un. bagatell ügyeket ne bírák, hanem titkárok, illetőleg albírák tárgyalják le. Konkrét javaslatot terjesztett elő a főváros területén, a kerületi bíróságok illetékességi területeinek a megváltoztatására, melynek indokoltságát statisztikai adatokkal támasztotta alá. A legideálisabb megoldást egy új kerületi bíróság létrehozásában látta.

 

  1. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hozzászólásában kiemelte, hogy úgy a bírói kar, mint az ügyvédi kar érdeke lenne, hogy a jog uralma szilárduljon meg, ez egyben az ügyfelek érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta, a joghoz való hozzáférés fontosságát, az ügyvédi gondolkodás átalakulásának szükségességét a piacok megtartása érdekében. Felvetette, hogy a nem peres eljárásoknak nem feltétlenül a bírósági munkában kell megjelennie, azok egy része (ld. fmh) bíróságon kívüli szervezetben is elintézhetők.

 

  1. Kovács András a Pest Megyei Bíróság elnöke a Pest Megyei Bíróság helyzettét elemezte, utalva a hosszú évek óta fennálló nehézségekre.

 

  1. Szira Éva a Fővárosi Bíróság cégbírája bemutatta a cégbíróság munkáját, illetve nehézségeit és hangsúlyozta, hogy a cégbírói munka egy részét jogi ügyintézők is el tudnák intézni.

 

  1. Makai Lajos a büntetőeljárás gyorsítását célzó módosításokat terjesztett elő.

A helyi bíróságok munkaterhének csökkenésével, ezzel együtt az eljárások gyorsulásával járna, hogy ha csak az elzárással sújtható szabálysértések maradnának bírósági hatáskörben, a nem bíróságon induló szabálysértéseknek vissza kellene kerülni közigazgatási hatáskörbe, hiszen a jelenlegi helyzet szerint a szabálysértési hatóság határozata három fórumon megy keresztül, míg jogerőre emelkedik, ami a klasszikus bírósági ügyekben sem fordul elő. Szükséges lenne a titkári, albírói hatáskör bővítése, úgy polgári, mint büntető ügyekben, az un. bagatell ügyeknek az albírói hatáskörbe utalása.

 

A büntetőeljárások gyorsítása kapcsán kiemelte, hogy a terhelt döntése, miszerint nem kíván részt venni a bírósági eljárásban tényleges jogosultság legyen, ne függjön a bíróság döntésétől - ezt büntetési tételhez lehetne kötni - és a távolmaradó terhelt részére ne indokolt ítéletet, hanem csak rendelkező részt kelljen kézbesíteni.

 

A terhelt lakó-, illetőleg tartózkodási helyének megváltozását köteles az eljárást folytató hatóságnak bejelenteni, azonban ennek elmulasztása csupán a bírságolás lehetőségével jár, illetőleg azzal, hogy a szabályos idézés hiánya a távol lévős eljárásra való áttérést teszi kötelezővé, ami az eljárás elhúzódásához vezet. A lakó-, illetve tartózkodási hely megváltozásának elmulasztását a terhelt terhére kell írni, és ha emiatt nem szabályos az idézése, ez ne vonja maga után a távollévő terhelttel szembeni eljárási szabályok alkalmazását. (első és másodfokú eljárás gyorsítása)

 

Célszerű lenne, hogy az elsőfokú ítélet részletes indokolása csak a bejelentett fellebbezés keretei között legyen kötelező, azaz ha pld: csak a kiszabott szabadságvesztés mértéke miatt jelentettek be a felek jogorvoslatot, akkor ne kelljen a tényállás megállapítását, illetőleg a bizonyítékok értékelését részletesen indokolni.

Lehetővé kellene tenni a helyi bíróságokon - figyelemmel az utóbbi ügyek rendkívül szövevényes nagy terjedelmű és nehezebb jogi megítélésű ügyeire - 3 hivatásos bíró tanácsban történő eljárásának lehetőségét.

 

A jegyzőkönyvvezető mellőzése és a tárgyalás anyagának elektronikusan történő rögzítése számtalan problémát megelőzhetne. (jegyzőkönyv kijavítása, eljárási cselekmények nyomon követése, bírák elleni feljelentések számának csökkenése, másik oldalon a bírói magatartás ellenőrizhetősége.)

Szükségesnek látszik a másodfokú bíróság reformációs jogkörének a bővítése. Az eltérő tényállás megállapítását nem csak bizonyítás eredményeként kellene lehetővé tenni, hanem az iratok alapján, illetőleg jogkövetkeztetés útján is. Ez lényegesen csökkentené a másodfokú bíróság kasszációs jogkörét, ezzel az eljárás gyorsítását segítené elő.

 

Szükségesnek tűnne, hogy a másodfokú bíróság csak a fellebbezés keretei között bírálja felül az elsőfokú ítéletet, a felülbírálat ne terjedjen ki a teljes eljárásra, illetőleg a teljes ítéletre.

 

  1. Hilbert Edit a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke felszólalásában kiemelte, hogy a központi régió problémája – a kudarcok tanulságát levonva - hagyományos módszerekkel nem oldható meg.

Első és legfontosabb teendő a felhalmozódott hátralék haladéktalan megszüntetése, annak okait felderíteni, hogy ehhez mi vezetett, ma már nem lehet. Az országban jelenleg 20 ítélkező szervezeti egység tulajdonképpen naprakészen dolgozik, míg gyakorlatilag 5 szervezeti egységgel vannak problémák. Álláspontja szerint fel kell mérni azokat a bíróságokat, amelyek nagyon jó időszerűségi helyzetben vannak, és az itt dolgozó bírákat tárgyalási napjaik egy részére ki kell rendelni a központi régiók hátralékának a feldolgozására. El kell ugyanis érni, hogy a központi régióban is az országoshoz hasonló időszerűségi helyzet álljon elő, és ezt követően lehet és kell megakadályozni a hátralék ismételt kialakulását és felhalmozódását.

 

  1. A felszólalásokat követő vitában több cégbíró (Kenesei Judit, Hámori Andrea, Könnyűné Mondok Edit és Gyulai Olga) hozzászólásában hangot adott aggodalmának a cégbírói munka bírósági ügyintézőkre történő áttestálása kapcsán. Álláspontjuk szerint a mai magyar gazdasági életben a cégbíróságok hatáskörét sem csökkenteni nem szabad, sem a cégregisztrációt nem szabad hivatalra bízni, a cégügyintézés csak a jelenlegi formában töltheti be feladatát.

 

  1. Vaskúti András a Fővárosi Bíróság tanácselnöke a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások specialitására hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy 1950-ig külön fiatalkorúak bírósága működött, álláspontja szerint a fiatalkorúak ügyeinek az elbírálására külön fiatalkorúak bíróságának a felállítására lenne szükség.

 

  1. Trappné Kiszeli Rita, az albírók, illetve titkárok hatáskörének bővítését támogatta. Álláspontja szerint először a központi régió problémájának kezelése során először a belső arányosítást kell megoldani, majd ezt követően kerülhet sor a hátralék más módon történő feldolgozására, illetőleg nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a hátralék feldolgozása után annak ismételt felhalmozódását meg kell akadályozni.

 

  1. Balla Judit, Bene Lajos, illetőleg Szinessyné Bardocz Krisztina a PKKB bírái részletezték a PKKB jelenlegi helyzetének nehézségeit, illetve annak okait.  Szinessyné Bardocz Krisztina hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a PKKB-n létrehozott team-rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, gyorsultak az eljárások és az ügyek feldolgozása is. Véleménye szerint a team-rendszert általánossá kellene tenni, minden bíró mellé segítők kellenének.