A tanácskozást Dr. Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület Elnöke- az összejövetel céljának megjelölésével - nyitotta meg. Az érdemi munka megkezdése előtt köszöntette és tárgyjutalommal ajándékozta meg Dr. Szelecki Ritát, a dombóvári városi bíróság bíráját, mint a IV. Országos Bírósági Sportnapok fotópályázatának győztesét.
Az elnök úr bevezetőjében kiemelte, hogy a Magyar Bírói Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) az alapszabályában foglalt felhatalmazása és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal kötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján – a bírói függetlenség, mint alapérték szem előtt tartásával- részt vett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló sarkalatos törvényjavaslatok tervezeteinek kidolgozásában. E szakmai munka során az Egyesület nem lépte túl a hatáskörét, az alapszabályának megfelelően járt el, a bírák minél szélesebb körének bevonásával, véleményének képviseletével és közvetítésével. Kiemelte, hogy a hónapok óta folyó jogszabály előkészítési munka a bírák számára nyilvánosan zajlott, az Egyesületnek az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekkel kapcsolatos írásbeli dokumentumai az Egyesület internetes honlapján folyamatosan megtekinthetők, fellelhetők.
A továbbiakban köszöntötte Dr. Répássy Róbert urat, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, és Dr. Varga István képviselő urat, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának tagját.
A vitaindító előadást, Dr. Makai Lajos azzal kezdte, hogy visszautasította a Transparency International Magyarország szervezetének a törvényjavaslatokkal kapcsolatos azon álláspontját, amely szerint azokban korrupciós kockázatok rejlenek, számos rendelkezésük pedig a bíróságok és a bírák függetlenségének veszélyeztetésére alkalmasak. A törvényjavaslatok legmarkánsabb újdonságának a bírósági igazgatás megváltozott szervezetrendszerét tartotta, nem értett egyet azokkal a kritikákkal, amelyek szerint az OBH elnökének jogköre nélkülözi az egyéni felelősséget és az egyszemélyi irányítás nehézkessé teszi majd az igazgatást. A Bszi. rendelkezései közül az OBT személyzeti területen gyakorolható jogosítványainak (Bszi. 103. § (3) bekezdés) megerősítését indítványozta azzal, hogy előzetes véleménynyilvánítási joga legyen, ha az OBH elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki nem nyerte el a véleményező szerv többségi támogatását. A Bjt. 188.§ (1) bekezdésében a jubileumi jutalomra jogosultság feltételeinek meghatározásánál a hivatkozott rendelkezésben nem tartotta szerencsésnek a „bírói szolgálati viszony” kifejezésének használatát és azt javasolta, hogy a megjelölt jogszabályhely vegye át az ügyészségi törvény hasonló témájú rendelkezésének szövegét, azaz a szolgálati idő számításánál ügyészi, ügyvédi, közjegyzői jogviszonyban valamint az egyéb állami foglalkoztatottakra vonatkozó jogszabályokkal egyezően valamennyi munkavégzéssel járó jogviszonyban töltött időt vegye figyelembe. A továbbiakban a bírák javadalmazásának témakörében fontosnak tartotta annak a kívánalomnak megfogalmazását, hogy a bírói és az ügyészi javadalmak mértéke nem térhet el egymástól.
Dr. Varga István képviselő, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának tagja hozzászólását azzal kezdte, hogy nemcsak közjogi tiszténél fogva, de gyakorló ügyvédként is jól ismeri az igazságszolgáltatás mai állapotát. Véleménye szerint a bírói önigazgatás 1997-ben megvalósított modellje megbukott, ezért a változtatás e téren elkerülhetetlen. Álláspontja szerint nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, amely a bírói függetlenséget veszélyeztetné, és nem látja a korrupció egyes civil szervezetek által emlegetett veszélyét sem . Kiemelte a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság katasztrofális helyzetét, utalt arra, hogy a kormányzat ismeri a középső régió égető gondjait. Az ország gazdaságának, költségvetésének jelenlegi teherbírása mellett is meg kell oldani e régió akut problémáit, az anyagi erőforrások folyamatos növelésére van szükség mindkét bíróság, de különösen a Fővárosi Bíróság munkaterhének, munkaerő-és épületproblémáinak megoldására. A bírói hivatásra való alkalmasság kapcsán kiemelte, hogy a bíró munkájának megítélésénél, értékelésénél fel kellene hagyni a statisztikai szemlélettel, ügyvédként úgy látja, a bírót az minősíti, ha ésszerű határidőn belül igazságos, értékálló döntéseket hoz. Egyetértett azzal a nézettel, hogy nem lehet javadalmazási különbség a bírói és az ügyészi hivatást gyakorlók között. A táblabíróságok kapcsán a képviselő úr megjegyezte, hogy a megszüntetésükkel kapcsolatos kósza hírek minden valóságalapot nélkülöznek, szükség van azok további működésére.
Dr. Fazekas Sándor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, az OIT elnökhelyettese felszólalását azzal kezdte, hogy az igazságszolgáltatást érintő két törvényjavaslat a bíróságoktól korábban érkezett észrevételeket hasznosítja, azokra épül, ezért azok alapvetően támogathatók. Utalt a megfogalmazott kritikákra is, amelyek az OBH elnökének tervezett jogköréről szólva az egyszemélyi igazgatási vezetés veszélyével, és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) megszűnésével, egyes vélemények szerint a demokratikus bírósági igazgatás megszűnésével kapcsolatosak. A törvényjavaslatokban megjelent új bírósági igazgatási modell kapcsán kiemelte, hogy az új koncepció nem előzmények nélküli, gyökerei fellelhetők az OIT egyes korábbi döntéseiben, és az OIT megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából különböző civil szervezetek és oktatási intézmények tagjai által készített tudományos igényű tanulmányokban is. A kontinuitás kapcsán szólt arról, hogy az OIT egyes döntéseiben és tudományos munkákban olyan értékeket képviselő és időtálló követelmények fogalmazódtak meg, mint a személyi és szervezeti számonkérés szükségessége, a bíróságok és a bírák munkaterheinek arányosítása, az OIT személyi összetételének átalakítása, a bírák kinevezésének, pályaalkalmassága megítélésének, a bírói munka értékelésének újragondolása, újfajta bírói teljesítményrendszer és életpályamodell kialakításának szükségessége, az önálló közigazgatási bíróság felállításának igénye. Véleménye szerint már az OIT 2004-ben hozott az igazságszolgáltatást érintő hosszú távú stratégiájában megjelentek a mostani törvényjavaslatban kidolgozott irányítási modell csírái, amelyek a 2010.évi stratégiában és a 2010 decemberében elfogadott 2010. évi CLXXXIII. törvényben még nagyobb hangsúlyt kaptak. A bírósági igazgatás kérdésében az egyszemélyi felelősség híveként a teljesítményorientált, számon kérhető, átlátható vezetés és a hatásosabb érdekképviselet megvalósítását várja az OBH elnökétől. Indítványozta, hogy az OBH elnöke tanácskozási joggal vegyen részt a költségvetés előkészítésében és országgyűlési vitájában. Az OBT összetételére vonatkozó rendelkezéseket (Bszi. 88.§ (4) bek, 91.§ (1) bek.) üdvözölte, helyesnek tartotta, hogy a testületben hét járásbírósági bíró is helyet kap majd. Egyetértett a központi régió humán és infrastrukturális erőforrásai megerősítésének elodázhatatlan szükségességével.
Dr. Répássy Róbert államtitkár úr az elhangzott felszólalásokra való reagálásban először azt emelte ki, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke árnyaltabban fogalmazott, mint parlamenti beszédében az OIT elnöke. Köszönetet mondott az Egyesület vezetőinek és tagságának a törvényjavaslatok előkészítésében kifejtett munkájukért, véleménye szerint az Egyesület áttörte a mellőzöttség falát, élére állt a törvénykezési folyamatnak és befolyásolni törekedett azt. Az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatosan szólt a hatékonyság-függetlenség, külső igazgatás-önigazgatás, bizalom-bizalmatlanság szerinte meglévő ellentétpárjairól. A törvényjavaslatokat érintő további módosító indítványok és vélemények benyújtására ösztönözte a jelenlévőket. A jogalkotást kísérő politikai vitát természetesnek tartotta azzal, hogy azok kezelése a politikusok feladata.
Dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla bírája felszólalását azzal kezdte, hogy értetlenül fogadta az OIT elnökének egyes kijelentéseit, mivel az Egyesület tisztségviselőjeként, az Egyesület honlapjának gondozójaként mindent megtett annak érdekében, hogy a bírákat minél szélesebb körben tájékoztassák a törvényelőkészítő munkában való egyesületi részvételről. A továbbiakban az új igazgatási modell kapcsán a visszacsatolás fontosságát emelte ki. Véleménye szerint az OBH elnöke általi egyszemélyi irányítás akkor lehet hatékony, ha az elnök folyamatos kapcsolatot tart a bíróságok igazgatási vezetőivel, akár úgy, hogy évente legalább egy alkalommal személyesen tanácskozik velük, akár más kommunikációs formában, de elengedhetetlen az információk folyamatos oda-vissza áramlása. Elképzelhetőnek tartott egy olyan megoldást is, hogy a bírói tanácsok elnökei konzultáljanak folyamatosan az OBT tagjaival. A bírósági tárgyalások nyilvánosságát illetően indítványozta, hogy az igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvények egyike szabályozza a tárgyalások nyilvánosságának eddig nem rögzített részletszabályait, vagy adjon felhatalmazást a jogalkotónak az eddig megoldatlan részletek külön jogszabályban való kidolgozására.
Dr. Szabó Sándor, az Egyesület főtitkára felszólalásában a legitimáció, a kodifikációs munka támogatottságának és a bíróságok alulfinanszírozottságának kérdéseit érintette. Elmondta, hogy a jelenleg 2907 betöltött bírói álláshely több mint felét, 1600 bírót tömöríti és képviseli az Egyesület. A törvénykezési munkában az egyesületi tagság minél szélesebb bevonására és az igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatokkal kapcsolatos egységes irányvonal kialítására törekedtek hónapok óta. Megállapodásokat kötöttek szakmai egyesületekkel (közigazgatási és munkaügyi bírák egyesületével) és az egységes fellépés érdekében megkeresték azokat is, akikkel nincs megállapodásuk. Említést tett arról, hogy az OIT elnöke nem válaszolt a törvényalkotói munkájukkal kapcsolatos megkeresésükre, közeledésükre. A bíróságok alulfinanszírozottságát hangsúlyozva kifejtette, hogy ez az állapot azért veszélyes, mert a működési függetlenséget befolyásolhatja. Statisztikai adatokat idézett, e szerint 2004-ben 10,05% -os volt a bírói alapbéremelés, 41,7%-os infláció és az átlagkeresetek 44%-os növekedése mellett. Az ország teherbíró képességére és a világgazdaság jelenlegi állapotára figyelemmel a javadalmazási rendszer többlépcsős megreformálását javasolta 2012. július 1. napjától 2014. december végéig. A javaslat az Egyesület hivatalos álláspontja, a javadalmazási reform hatálya nemcsak a bírákra, de a bírósági fogalmazókra, titkárokra, igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedne.
Liptai Andrásné dr., a Heves Megyei Bíróság tanácselnöke több ponton is kritikával illette az országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatokat. A média szerint az „egyesület egyetértésével” készült a javaslat, kifogásolta, hogy nem jutott el a tagsághoz az, hogy mivel értett egyet az egyesület a tervezetből. Álláspontja szerint a törvényes bíróhoz való jog megsértése következik abból, hogy az OBH elnöke megválaszthatja, hogy melyik bíróság tárgyalja az ügyet, kifogásolta, hogy az OBH elnöke akkor is betöltheti ezt a tisztet, ha a felső korhatár elérése miatt bíró már nem lehet, javasolta, hogy csak az legyen vezetőnek kinevezhető, akit a megyében a többség támogat. Az OBT semmilyen jogkörrel nem rendelkezik, és az választásra vonatkozó tervezet miatt náluk az a helyzet fog bekövetkezni, hogy a 72 bíró 4 elektort választhat, akik közül egy kötelezően közigazgatási, egy pedig munkaügyi bíró, így összesen két elektori hely marad az összes többi bírónak. A Bjt. javaslatából az olvasható ki, hogy az igazgatási vezető a bíró áthelyezéséről annak hozzájárulása nélkül is dönthet, hogy a megüresedett bírói álláshelyek nem azonnal, csak egy év elteltével tölthetők be, hogy a tizenharmadik havi fizetés megszűnik, mert beépül az alapbérbe. Sérelmezte, hogy megszűnik az ügyfélnek a törvényes bíróhoz (bírójához) való joga, fájlalta a bírói igazgatásban az önkormányzatiság elvének elutasítását. Szólt arról is, ha a törvényjavalatok az Egyesület egyetértésével születtek, a tagság egy része fontolóra veszi a kilépését. Javasolta, hogy az Egyesület tegye közzé azt, hogy a törvényjavaslatok mely rendelkezéseivel ért egyet.
Répássy államtitkár úr viszonválaszában hangsúlyozta, hogy nem az Egyesület értett egyet a minisztérium elképzeléseivel, hanem ő személy szerint, mint a kodifikációért felelős politikus értett egyet az Egyesület honlapján nyilvánosságra került elképzelésekkel. Arra a felvetésre, hogy az ügyfél elveszti törvényes bíráját, ha az OBH elnöke maga jelöli ki egy-egy ügy bíróját, államtitkár úr úgy reagált, hogy nem a bíróknak vannak törvényes ügyfelei, hanem fordítva, az ügyfeleknek vannak törvényes bírái. Az új igazgatási modell kapcsán megerősítette, hogy az OBH elnöke igazgat, az OBT ellenőriz, szerinte erős ellenőrzési jogosítványai vannak az OBT-nek, például javaslatot tehet az OBH elnökének elmozdítására.
Dr. Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke pár perces reagálásában kiemelte, hogy sok téves információ terjedt el a bírák között, megnyugtatta a jelenlévőket, hogy az áthelyezés kérdésében semmi érdemi változás nincs.
Dr. Darák Péter, a Közigazgatási Bírák Egyesülete elnökének, a Legfelsőbb Bíróság bírájának véleménye szerint támogathatók és támogatandók a törvényjavaslatoknak a közigazgatási bíráskodást érintő rendelkezései, így foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma is. Nem osztotta az OIT azon kritikáját, miszerint az országgyűlés előtt fekvő sarkalatos törvényeknek a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos szabályai az OIT korábbi elképzeléseihez képest visszalépést jelentenének. Álláspontja szerint ez a nézet azért nem helytálló, mert az OIT kritikai észrevételei a valóságos állapotok helyett egy ideális igazságszolgáltatási modellt feltételeztek. A magyarországi közlekedési viszonyok között a régiós ítélkezés nem vállalható. A bírósági joggyakorlat-elemző csoportokról szóló rendelkezésről (Bszi. 29.§) szólva hiányolta az összetételükre, vezetésükre vonatkozó konkrét szabályokat. A jogegységi indítványról szóló rendelkezések kapcsán (Bszi.32-33.§) kifogásolta azt, hogy a törvényjavaslat közigazgatási ügyben nem biztosítja a legfőbb ügyésznek az a jogát, hogy jogegységi indítvánnyal éljen. (A Bszi. 33. §-ának (2) bekezdése értelmében a jelenlegi szövegváltozat szerint ugyanis „a legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.”)
A tanácskozás hátralévő részében Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet, a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Bszi.-nek a kollégiumokra és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumokra vonatkozó rendelkezéseit (Bszi. 154.§) érintve hangsúlyozta a F1ővárosi Bíróság közigazgatási bíráinak a közigazgatási ítélkezésben betöltött kiemelkedő szerepét. Indítványozta, hogy a jogalkotó ismerje el a Fővárosi Bíróság közigazgatási bíráinak és szakmai testületének különleges jogállását, azáltal, hogy a Közigazgatási- és Munkaügyi Szakági Kollégium mintegy a hatodik régió Kollégiumának jogállásával is rendelkezzen. Javasolta továbbá a regionális szakmai kollégiumok, és a törvényszéki szakmai kollégiumok vezetői közötti szakmai munkakapcsolatok, együttműködésük Bszi-ben való rögzítését.
Dr. Balla Judit, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, az Egyesület PKKB-Alapszervezetének vezetősége nevében felszólalva azzal kezdte, hogy az igazságszolgáltatás szakmai és igazgatási irányításának szétválasztását alapvetően elfogadhatónak tartja, azonban a szabályozást több ponton kifogásolja. A Bszi. javaslata értelmében az OBH elnöke gyakorlatilag érdemi kontroll nélkül végezheti tevékenységét, az OBT felé fennálló tájékoztatási, beszámolási, egyes esetekben döntési-indoklási kötelessége formális. Megmagyarázhatatlannak tartotta, hogy amíg az OBH elnöke már 2012. január 1. napjával megkezdheti munkáját, addig az OBT csak hónapokkal később ül össze először. Álláspontja szerint elvi és gyakorlati szempontok szólnak amellett, hogy az OBH elnöke és az OBT, mint testület egy időben kezdje meg munkáját. Az OBH elnökének jogállásával kapcsolatban a Bszi. 66§-át akként javasolta módosítani, hogy „a bírák közül” szövegrész helyébe „a határozatlan időre kinevezett bírák közül” szövegrész kerüljön, azzal a további kiegészítéssel, hogy az OBH elnökévé csak hosszabb (például nyolc éves) bírói jogviszonnyal rendelkező bíró legyen megválasztható. Ugyanígy az OBT tagjait is csak bizonyos időtartam, például öt év bírói gyakorlat után lehessen megválasztani. A Bszi. 69.§ (2) bekezdését akként javasolta módosítani, hogy az OBH-elnöki megbízatás ne válhasson el a bírói szolgálati viszony fennállásától. Indokoltnak tartotta, hogy az elnök megbízatása teljes tartama alatt bírói szolgálati viszonyban álljon.
A Bszi. 76.§ ( 4) bekezdése a) pontját azzal javasolta kiegészíteni, hogy az OBH elnöke a szükséges bírói létszámot „legalább három évenként” határozza meg.
Az OBH elnökének a Bszi 76. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott, az OBT felé fennálló félévenkénti tájékoztatási kötelezettsége helyett gyakoribb, negyedévenkénti tájékoztatást tartott célszerűnek.
AZ OBT jogállásával kapcsolatban kitért arra, hogy a jelenlegi szövegjavaslat szerint a testületnek egyetlen érdemi jogosítványa van csupán, ez pedig a 103.§ (3) bekezdés f ) pontjában meghatározott hozzájárulás a korábban a vezetői tisztséget már két alkalommal betöltött pályázók ismételt kinevezéséhez. Ezen túlmenően az OBT jogkörei formálisak, az OBH elnökének felügyelete, ellenőrzése körében gyakorlatilag eszköztelen, nem képez semmiféle ellensúlyt.
Javasolta az OBT előzetes hozzájárulási jogának kimondását a vezetői kinevezéseknél arra az estre, ha olyan vezetőt akar kinevezni az OBH elnöke, aki nem kapta meg a többségi támogatást, és van másik többség által támogatott jelölt.
A Bszi. 103.§ (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal szemben aggályosnak tartotta, hogy a címzetes törvényszéki bíró, címzetes táblabíró és címzetes kúriai bírói címek adományozására az OBH elnökének kezdeményezésére kerüljön sor. Javaslata szerint a törvénybe kerüljön be, hogy a címek adományozását megelőzően az OBH elnöke a költségvetési helyzet függvényében meghatározza az adott évben adományozható címek számát: majd pedig
- variáció – a törvényszékek és az ítélőtáblák elnökei, valamint a Kúria elnökének javaslata alapján , az illetékes kollégiumok véleményét is figyelembe véve az OBH elnöke kezdeményezi a címek adományozását
- variáció – a címek adományozására a törvényszékek és az ítélőtáblák elnökei, valamint a Kúria elnökének kezdeményezésére, az illetékes kollégiumok véleményét is figyelembe véve kerül sor.
A Kúria elnökének megválasztásával kapcsolatban (Bszi. 114.§ (1) bekezdése) azt indítványozta, hogy erre a posztra, csak a határozatlan időre kinevezett minimális szolgálati jogviszonnyal rendelkező bírák közül lehessen választani. Hasonló rendelkezést tartott célszerűnek a bírósági vezetők kinevezésénél (Bszi.127. § (1) bekezdése) is, fontosnak találta a sarkalatos törvényben rögzíteni azt az elvet, hogy bírósági vezetői állást, csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be.
A Bszi. 132. § (4) bekezdését akként javasolta módosítani, hogy a véleményező szerv javaslatától eltérő döntés esetén a kinevezés feltétele az OBT előzetes hozzájárulása.
A Bszi. 131.§ g, pontját egy speciális, a PKKB-t érintő szövegrésszel javasolta kiegészíteni. Amennyiben a járásbíróságra kiírt elnökhelyettesi álláshely nem általános elnökhelyettesi, hanem speciális, egy meghatározott szakágat felügyelő elnökhelyettesi állás, úgy a pályázókról a járásbíróságon az adott szakágban működő bírói kar nyilvánítson véleményt.
A Bjt. 9. § (3) bekezdésében meghatározott egy éves döntési határidő helyett rövidebb, hat, vagy akár három hónapos határidő megszabására tett javaslatot.
A Bjt. 23. § (2) bekezdésével kapcsolatban azt a határozott álláspontot képviselte, hogy az első alkalomra azonnal határozatlan időre történő bírói kinevezés nem támogatható, a javaslatban megjelölt esetek többségét ( Bjt. 23.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak) erősen aggályosnak találta. Sem a korábbi bírói működés, sem a b) pontban felsorolt szervezeteknél korábban végzett munka, sem pedig a kiemelkedő elméleti jártasság nem adhatnak felmentést a határozott időre való bírói kinevezés alól. Konkrét javaslata szerint, minden bírói kinevezés első alkalommal kivétel nélkül három évre kell, hogy szóljon.
A Bjt. 45. § (1) bekezdését kiegészíteni javasolta azzal, hogy a bírói köteles részt venni a rendszeres, térítésmentes továbbképzésen.
A Bjt. 68.§-ával kapcsolatosan úgy látta, hogy átmeneti rendelkezések meghozatalára van szükség.
A Bjt. 178.§-ában foglaltakat akként javasolta kiegészíteni, hogy a (2) bekezdésben meghatározott 20 év tényleges bírói gyakorlat mellett további feltétel legyen a legutóbbi értékelés során kapott legalább „kiválóan alkalmas” minősítés.
A Bjt.nek az ülnökök jogállásáról és javadalmazásáról rendelkező XIV. Fejezetét érintve az ülnöki rendszer jelen formájában való fenntartásával kapcsolatos elvi aggályait fogalmazta meg. Elfogadhatatlannak tartotta a Bjt. 224. (1) bekezdésében megfogalmazott azt a szabályt, hogy az ülnök megbízatása a 70. életév betöltésével szűnik meg, az idézett jogszabályi rendelkezés helyett arra tett javaslatot, hogy az ülnök megbízatása a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésével szűnjön meg.
Dr. Örkényi László, a Fővárosi Bíróság bírája felszólalásában az OBT tagjainak megválasztásáról döntő küldöttértekezletre delegálható bíró küldöttek számára vonatkozó jogszabályi rendelkezést (Bszi. 94.§ (1) bekezdése) illette kritikával. A 770 bírót tömörítő Fővárosi Bíróság helyzetére figyelemmel sérelmezte azt a törvényjavaslatban foglalt előírást, hogy a törvényszék küldöttválasztó összbírói értekezlete minden 20 bírói létszám után egy küldöttet választhat, és a megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg. Ezt a megszorítást a Fővárosi Bíróság bírái szempontjából igazságtalannak tartotta, mert elesnek 18 elektortól, és a Fővárosi Bíróságra speciális szabály kidolgozását javasolta.
Dr. Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnöke felszólalásában mintegy összegezte az előtte megszólalók legfontosabb érdemi reagálásait, kiemelte a központi régió bíróságainak évek óta az átlagot jóval meghaladó, többszörös munkaterhét, megerősítette, hogy a bírói munka hatékonyságának követelménye és a bírói függetlenség nem ellentétpárok, véleményével alátámasztotta az Egyesület legitimációját a sarkalatos törvények tervezeteinek előkészítésében. Szólt a bírói kiválasztás és a kiválasztást megelőző képzési rendszer fontosságáról is, ez utóbbiban szükségesnek tartotta a pályára kívülről érkezők speciális felkészítését. Érdemben javasolta, hogy az OBH elnökének érdekérvényesítő képessége a sarkalatos törvényekben megfelelő súllyal jelenjen meg.
Dr. Soós László, a Legfelsőbb Bíróságra beosztott, büntető ügyszakban ítélkező bíró hozzászólása a Bszi-nek a bíróságokat az ítélkezés egységének biztosítása érdekében megillető jogosítványairól és kötelezettségeiről, ezen belül is elsősorban a Kúria ezzel kapcsolatos majdani feladatairól szólt. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tagjaként nem tartotta szerencsés jogalkotói megoldásnak, hogy a jogegységi eljárás szabályai a büntetőeljárási törvényből a Bszi. javaslatába kerültek át. Úgy látta, hogy a Bszi. jogegységi szabályai inkább a polgári eljárási törvény rendelkezéseivel mutatnak hasonlóságot. A Bszi. 32.§ (1) bekezdésében, a jogegységi indítvány előterjeszthetőségének javaslatban foglalt feltételeivel nem értett maradéktalanul egyet, kifogásolta, hogy annak szövege szerint csak az elvi bírósági határozatként már közzétett határozatoktól vagy közzétett elvi döntésektől való eltérés esetén lehet helye jogegységi eljárásnak. A jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosultak körének meghatározásánál (Bszi. 33.§ (1) bekezdése) kifogásolta, hogy igazgatási vezetők és szakmai vezetők egyaránt élhetnek az indítvány előterjesztésének jogával. A jogegységi tanács összetételére vonatkozó szabályt (Bszi. 34.§) érintve úgy látta, hogy a hatályos szabályokhoz képest nem történt előrelépés. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport létrehozását üdvözölte, az idevonatkozó szabályokkal (Bszi. 29-30.§) alapvetően egyetértett, azzal, hogy a Bszi.29. §-ának (1) bekezdéséből „az ítélkezési gyakorlat tudományos igényű vizsgálata” szövegrészből a „tudományos” jelző elhagyását javasolta.
Dr. Répássy Róbert válaszában hangsúlyozta, hogy hónapokkal előbb kérte a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a jogegységi határozattal kapcsolatos javaslatokat, de semmit nem küldtek, így arról, amit a felszólaló a Legfelsőbb Bíróság véleményeként elmondott nem volt tudomásuk.
Dr. Hilbert Edit, az Egyesület alelnöke támogatta a Dr. Örkény László által elmondottakat. Hosszabban szólt a bírói továbbképzés illetve a bírói kinevezés előtti bírói hivatásra felkészítés fontosságáról, különösen a bírói kinevezésük előtt korábban más jogászi pályán dolgozók bírói hivatásra való elméleti és gyakorlati felkészítéséről. Javasolta, hogy a bíróságokra kívülről érkezők számára a Magyar Bíróképző Akadémia (a továbbiakban: MBA) szervezzen térítéses képzést, amelybe a régiók is bekapcsolódhatnának. Fontosnak tartotta a nyugdíjas bírák oktatásba való széles körű bevonását, szakmai és élettapasztalatuk hasznosítását.
Dr. Ravasz Lászlónak, a Csongrád Megyei Bíróság bírájának javaslata szerint, a jelenleg regnáló bírósági igazgatási vezetők – különösen az 1997. után kinevezettek esetében – indokolt lenne összbírói értekezletek keretében bizalmi (megerősítő) bírói szavazást tartani. Ennek indokát egyes igazgatási vezetők erősen kifogásolható vezetési stílusában, ellenőrizhetetlen hatalomgyakorlásában és a korábbi nepotista kinevezési gyakorlatból táplálkozó legitimációs hiányban látta.
Dr. Bánhegyi Gergely, az MBA igazgatója a bírák oktatásával kapcsolatos felvetésekre reagálva megerősítette, hogy a felvázolt kívánalmak találkoznak az MBA Oktatási Kabinetjében dolgozóknak az oktatásra vonatkozó hosszú távú elképzeléseivel, példaként említette, hogy az MBA-nak a jövő év első félévére vonatkozó, az OIT elé terjesztett oktatási terve egyhetes speciális felkészítő tanfolyam megtartását tervezi a korábban nem bíróságokon dolgozó, 2012. januárja után kinevezendő bírák számára.
Dr. Németh Mária, a Zala Megyei Bíróság bírája javadalmazási kérdéseket vetett fel, és a beosztási pótlékok mértékét rendelkező előírások körültekintőbb megfogalmazását kérte.
Dr. Makai Lajos az Egyesület elnöke, az Egyesület minden tagjának megköszönte a kodifikációban való részvételét, köszönetet mondott Dr. Répássy Róbert államtitkár úrnak a hiteles tájékoztatásért, államtitkár úr pedig a törvényalkotás munkájában való további részvételre buzdítva köszönt el a résztvevőktől.
Budapest, 2011. november 8.
Az összeállítást készítette dr. Vezér Ágnes beosztott bíró