Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köszönöm a meghívást, és köszönöm a lehetőséget, hogy az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságát tájékoztathatom a magyar bírák általános érdekképviseleti szervezetének, Magyar Bírói Egyesületnek (MABIE) a szakmai álláspontjáról, az igazságszolgáltatást érintő jogszabályi változásokra vonatkozóan.

A MABIE az alapszabályában foglalt felhatalmazása, illetve a 2009-ben elfogadott cselekvési programja alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében véleményt alkothatott az igazságszolgáltatás működését meghatározó sarkalatos törvények előkészítése során, a magyar bírói kar szakmai véleményének közvetítése érdekében. Nyilvános konferencia sorozatot szervezett a bírák véleményének megismerésére, amelyeket összegezve tette meg az egyesület a javaslatait a törvényhozás felé. Ezeken a konferenciákon összességében több száz bíró vett részt, többen elektronikus formában juttatták el észrevételeiket. Javaslataink részben elfogadásra kerültek, ugyanakkor több kérdésben, illetve részletszabályozásban az egyesület álláspontja eltért a később elfogadott jogszabályoktól.

Szeretném előrebocsátani, hogy a MABIE az alkotmányozás folyamatában nem vett részt, konkrét javaslatainkat csak az alaptörvény elfogadása után, az együttműködési megállapodás megkötését követően fogalmaztuk meg a Bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi), valamint a Bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló (Bjt) törvénytervezetekkel kapcsolatban.

Ebből adódóan az Egyesületnek nem állt módjában a bírói szolgálati jogviszony felső határának leszállítására vonatkozó törvényhozói elképzeléseket előzetesen véleményezni. A bírói kart váratlanul érte a szolgálati jogviszony időtartama tervezett csökkentésének híre. A törvénytervezet ismeretében a MABIE a bírósági vezetőkkel együtt közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a tervezett intézkedés ellen. A törvény elfogadását és az alaptörvénybe iktatását követően az egyesület - a nyugdíjba vonuló bírák érdekeit szem előtt tartva - részben átmeneti rendelkezések meghozatalát, részben pedig összeférhetetlenségi pótlék bevezetését szorgalmazta a köztudottan alacsony bírói nyugdíj kompenzációjaként. Ez utóbbi javaslat ez ideig nem találkozott a törvényhozói akarattal, éppen ezért az egyesület változatlanul fenntartja ez irányú javaslatát.

Miután a bírói karra is az általános nyugdíj szabályok vonatkoznak, a bírói szolgálati jogviszony felső korhatárának leszállításával érintett bírák már megszerezték a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt. Ennek megfelelően a jogosultságot szerzett bírák nagy többsége élt is a nyugdíj egyidejű igénybevételével.

Ami a bíróságok központi igazgatásának a megváltoztatására irányuló elképzeléseket illeti, azokat a MABIE is szükségesnek látta. Már évekkel ezelőtt komoly kritikai véleményeket fogalmaztak meg egyetemek és más tudományos műhelyek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), mint legfőbb igazgatási szerv működésével kapcsolatban. Az egyesület is egyetértett azokkal a – többek között az itt jelenlévő dr. Fleck Zoltán által több írásában is élesen megfogalmazott, az OIT-ra vonatkozó - kritikákkal, hogy a Tanács összetételénél és egyéb okoknál fogva sem képes a bíróságok hatékony igazgatásának az ellátására. A testületi döntések mögött nem volt tetten érhető a személyi felelősség, ebből adódóan bizonyos kérdésekben érthetetlen döntések születtek. A testület működésében az összigazságszolgáltatási érdekek helyett a partikuláris érdekérvényesítés került előtérbe. Az OIT 14 éves működése alatt nem volt képes megoldani az igazságszolgáltatást hosszú idő óta feszítő problémákat. Példaként említhető, hogy a fővárosban és vonzáskörzetében a bírósági eljárások időtartama lényegesen meghaladja az ország többi régiójára jellemző időtartamot, további probléma az ügyhátralék felhalmozódása, valamint a bírák aránytalan munkaterhe.
Már a korábbi kormányzat is érzékelte ezeket az anomáliákat, és különböző elképzelések láttak napvilágot a bírósági igazgatás megreformálására. Az igazgatási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében az OIT volt elnöke is lépéseket tett. Kezdeményezésére a testületi hatásköröknek az OIT elnökére történő átruházása megtörtént a szervezeti törvény 2010. decemberi módosításával. Ez az intézkedés egyértelműen az egyszemélyi felelősség előtérbe helyezését jelentette. Az OIT elnöke gyakorlatilag megkapta azokat a jogosítványokat, melyekkel a hatályos törvény az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét felruházza. Így az OIT-nak, mint testületnek a jogkörei lényegesen csökkentek.

A fentieken túl kritika tárgyát képezte az is, hogy a legfőbb igazgatási szerv – az OIT – és a legmagasabb szakmai fórum – a Legfelsőbb Bíróság – elnöke azonos személy volt. Egyre markánsabban fogalmazódott meg e két beosztás szétválasztásának a szükségessége.

A fentiek alapján a szakmai tapasztalataink nem igazolták azokat a véleményeket, melyek a magyar bírósági önigazgatási modellt Európa egyik legjobban működő rendszereként jellemezték. Vélhetően ezért nem találkozhatunk más európai országokban ilyen igazgatási modellel.

Az említett kritikai észrevételeket figyelembe véve a MABIE egy olyan igazgatási struktúra kialakítására tett javaslatot, amelyben a bíróságok központi igazgatását ellátó személy nem azonos a Legfelsőbb Bíróság elnökének a személyével. Az egyszemélyi igazgatási vezető tevékenységének, és döntéseinek ellenőrzésére pedig egy kizárólag bírákból álló választott testület felállítását javasolta, amelynek egyebek mellett bizonyos személyi kérdésekben - vezetői kinevezések, stb.- egyetértési joga van.

Ez az igazgatási struktúra tükröződik az elfogadott törvényekben. A bíróságok központi igazgatását ezután egy személyben az OBH elnöke látja el, akit a törvény a korábbi OIT elnökét részben meghaladó jogkörökkel ruházott fel. Létrehozta a törvény az Országos Bírói Tanácsot (OBT) is, melynek feladata az OBH elnökének igazgatási tevékenysége feletti felügyelet. Az OBT jogosítványait a törvényhozó azonban nem az Egyesület javaslatai mentén határozta meg, a javasolt egyetértési jog helyett a véleményezési jog kapott prioritást.

Ugyanakkor a bírói és vezetői kinevezések vonatkozásában változatlan tartalommal megmaradtak a bírói testületek – összbírói értekezlet, bírói tanács, szakmai kollégiumok – véleményezési és javaslattételi jogosítványai. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a bírói kinevezést megelőző pályázati eljárásban a bírói tanácsok – részben objektív pontrendszer alapján – rangsort állítanak fel a pályázók között, és a rangsor első három helyén álló pályázó kerül felterjesztésre az OBH elnökéhez. Az OBH elnöke kizárólag a három pályázó közül tehet javaslatot bírói kinevezésre a köztársasági elnökhöz.

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a vezetői pályázatokat az összbírói értekezletek véleményezik. Álláspontunk szerint a bírói testületek többségi támogatása adja a kinevezendő vezető legitimációját. Éppen ezért javasolta az egyesület, hogy abban az esetben, ha a kinevezésre jogosult olyan pályázót kíván kinevezni, aki nem kapta meg a véleményező testület többségi támogatását, ehhez a döntéséhez szükség legyen az OBT előzetes egyetértésére. Az egyetértési jog helyett az elfogadott törvényben előzetes véleményezési joggal rendelkezik az OBT.

A vezetői kinevezéseknél kívánatos, hogy a pályázó megfelelő bírói gyakorlattal rendelkezzen. Ez a kívánalom a korábbi törvényekben nem szerepelt. Az egyesület javaslatára került az új törvénybe az a feltétel, hogy bírósági vezető csak határozatlan időre kinevezett, tehát legalább három éves gyakorlattal rendelkező bíró lehessen. Ugyanakkor a legmagasabb szakmai, illetve igazgatási vezetői tisztségek, a Kúra, és az OBH elnöki tisztének betöltéséhez még hosszabb bírói gyakorlat előírása indokolt. Ezért javasolta az egyesület ezen tisztségek betöltésének feltételéül nyolc éves bírói szolgálati jogviszony fennállását, ami a törvényben öt évben realizálódott.

Egyetértett az egyesület azzal, a már hosszabb ideje létező jogintézménnyel, hogy a leterhelt bíróságok munkaterhének enyhítése érdekében, nagy munkaigényű ügyek letárgyalására kisebb munkateherrel dolgozó bíróságok kerüljenek kijelölésre. Az egyesület más bíróság kijelölésének a jogát a Kúriára ruházta volna, a törvényhozó ezt a jogosítványt az OBH elnökére bízta.
Nem értettünk egyet azzal a törvényi szabályozással, amely a Legfőbb Ügyész „szabad bíróságválasztási jogát” lehetővé tette, de ez a törvényi lehetőség megítélésünk szerint a bírói függetlenséget alapvetően nem veszélyezteti.

Az elmondottakon túl az egyesület javaslatot tett a bírák anyagi megbecsülésének javítására, illetve a bírói nyugdíjak rendezésére, melyeket folyamatosan napirenden tart.

Az Egyesület úgy értékeli, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvények a jogok rendeltetésszerű gyakorlása esetén nem sértik a bíró függetlenséget, még akkor sem, ha ezek nem minden esetben egyeznek meg az Egyesület javaslataival. Sokkal inkább problémát jelentenek a megalapozatlan, szakértelmet nélkülöző, a tömegtájékoztatás által bármilyen megfontolás alapján közvetített, az igazságszolgáltatást támadó alaptalan megnyilvánulások.

A MABIE, mint érdekképviseleti szervezet a jövőben is arra törekszik, hogy szakmai tapasztalataival segítse a törvényhozást az igazságszolgáltatás hatékony működése érdekében.