Bevezető
Jogalkalmazó tevékenységem során a Veszprémi Járásbíróságon feladatom a Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) ismerete és alkalmazása.
Ezen tevékenységem egy részét képezik a szabálysértési elzárással is sújtható cselekmények esetén, a rendőrség által előkészített eljárások lefolytatása, a szabálysértési hatóság határozatával szemben benyújtott kifogások elbírálása, továbbá a kiszabott helyszíni bírságok szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása is. Ez utóbbi eljárásokkal összefüggésben szembesültem azokkal a Szabstv. megítélésem szerint olykor egymásnak ellentmondó rendelkezéseivel, melyekkel kapcsolatban aggályok merültek fel bennem egyrészt a fiatalkorúakkal szemben kiszabott helyszíni bírságokkal kapcsolatosan, valamint a szabálysértési elzárással is sújtható cselekmények elkövetése okán kiszabott helyszíni bírságok vonatkozásában.
A Szabs.tv. 39. §a ugyanis 2012. április 16. napjától kezdődő hatállyal ugyanis lehetővé tette azt, hogy rendőrség bármely szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabjon ki.
1.) Fiatalkorúakkal szemben kiszabható helyszíni bírság
Jogalkalmazási gyakorlatom során akkor vetődött fel bennem aggály a fiatalkorúakkal szemben szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések miatt kiszabott helyszíni bírság miatt, miután a rendőrkapitányság – a Szabs.tv. 141. § (5) bekezdésében írtak szerint – az ügy iratait beterjesztette a bírósághoz a bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása érdekében.
Abban az esetben ugyanis, ha a fiatalkorú elkövető a kiszabott helyszíni bírságot Szabs.tv. 141. § (1) bekezdésében meghatározott harminc napos határidő alatt nem fizeti meg, valamint nem jelentkezik az állami foglalkoztatási szervnél a bírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében, a bírságot szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
Mivel a helyszíni bírság lényegét tekintve egy pénzbírság, megítélésem szerint a Szabs.tv.nek a fiatalkorúakkal szemben éppen a Szabs.tv.nek a fiatalkorúakkal szemben kiszabható pénzbírságot részletező szabályai miatt nem lehet helye helyszíni bírságnak az alábbiak szerint:
A 2013. szeptember 01. napját megelőzően hatályos Szabs.tv. 27.§ (3) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, a fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Erre vonatkozóan azonban az esetek nagy részében semmiféle nyilatkozat nem volt fellelhető a beterjesztett iratok között, a helyszíni bírság szelvény sem tartalmazta ezt.
A Szabs.tv. XX. fejezete (134. §.) tartalmazza a fiatalkorúak szabálysértéseire vonatkozó külön rendelkezéseket. A Szabs.tv. 134.§ (2) bekezdése szerint ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatástól nem lehet eltekinteni. A Szabstv.134. § (3) bekezdése értelmében pedig értesíteni kell a törvényes képviselőt a meghallgatásról.
A meghallgatáson a szabálysértési hatóság hivatalos helyiségében, az eljárási szabályok maradéktalan betartásával (jegyzőkönyv, törvényes képviselő értesítése, stb.) lefolytatott meghallgatást kell érteni, amely a helyszíni bírság kiszabása során a helyszínen értelemszerűen nem foganatosítható és nem valósulhat meg.
Megítélésem szerint éppen a pénzbírság megfizetését vállaló nyilatkozat miatt sem mellőzhető a törvényes képviselő értesítése, hiszen a fiatalkorúak az esetek döntő hányadában nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, ekként a pénzbírságot is a törvényes képviselő fogja befizetni, azonban a törvényes képviselő anyagi helyzetéről a fiatalkorú nem rendelkezhet olyan beható ismeretekkel, hogy megtehesse törvényes képviselője helyett a pénzbírság megfizetését vállaló nyilatkozatot. A jogalkotó is észlelte a Szabs.tv. hiányosságait, mikor 2013. szeptember 01. napjával kiegészítette a Szabs.tv. 27. §át a (3) bekezdését, melynek értelmében „helyszíni bírság a törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki”.
Nem hagyhatóak figyelmen kívül továbbá ezen kérdés megvitatásakor megítélésem szerint a Szabs.tv.nek azon rendelkezései sem, melyek a bíróság meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatára vonatkoznak.
A Szabs.tv. 118. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatában az eljárás alá vont személlyel szemben pénzbírságot szabhat ki, vagy alkalmazhat intézkedést. (közérdekű munka és szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki.)
A Szabs.tv. 134. § (7) bekezdése azonban akként rendelkezik, hogy fiatalkorúakkal szemben meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatban csak intézkedés alkalmazható. Tehát a bíróság sem szabhat ki pénzbírságot a fiatalkorú elkövetővel szemben anélkül, hogy őt nyilatkoztatta volna e vonatkozásban, ugyanakkor a helyszíni bíráság kiszabása során éppen ez történik, a fiatalkorú meghallgatása nélkül pénzbírság kiszabása a rendőrség által.
Véleményem szerint a fiatalkorúaknak a Szabs.tv. garanciákat épített be a fenti szabályozások előírásával melyeknek elsődleges indoka a fiatalkorúak életkora, a törvényes képviselő (hiányában a gyámhatóság) el nem hagyható jelenléte, az elkövetők korlátozott cselekvőképessége, továbbá az a tény, hogy jövedelemmel nagy többségük nem rendelkezik , és amelyek semmiképpen nem érvényesülhetnek egy helyszíni bírság kiszabása során.
Bár a helyszíni bírságot kiszabó csekkszelvényeken is feltüntetésre került azon kitétel, mely szerint „Fiatalkorú esetén: a bíróság megfizetését vállalom”, megjegyzendő azonban, hogy továbbra sem került feltüntetésre azonban a helyszíni bírság szelvényen egyetlen olyan rovat sem, mely a jelen lévő törvényes képviselő aláírásával elláthatna, igazolva ez által jelenlétét és hozzájárulását az esetleges bírsághoz. Véleményem szerint fiatalkorú elkövetőkkel szemben a fentebb kifejtettek okán nem lehet helye helyszíni bírság kiszabásának, és indokolt lenne a Szabs.tv. rendelkezéseit akként módosítani, hogy fiatalkorúakkal szemben minden esetben kötelező az előkészítő eljárás lefolytatása a szabálysértési elzárással is büntethető cselekmények miatt. A szabálysértési elzárással nem büntethető cselekmények esetén pedig minden esetben a feljelentés követné a szabálysértést, és minden esetben a szabálysértési hatóság hozna határozatot sz ügyükben, mellyel szemben a fiatalkorú és törvényes képviselője kifogást tud benyújtani.
2.) A szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértések miatt kiszabható helyszíni bírságok
A korábban hatályos jogszabály, a Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény (Sztv.) rendelkezései helyett lényegesen új rendelkezéseket vezetett be a Szabs.tv. 39.§a, ugyanis 2012. április 16. napjával kezdődően bevezette azt a lehetőséget, hogy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés elkövetése miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabjon ki az elkövetőkkel szemben. (A „régi” Sztv. rendelkezései szerint az elzárással sújtható szabálysértések elkövetése esetén szankciót kizárólag a bíróság szabhatott ki, tulajdon elleni szabálysértéseknél előkészítő eljárást folytatott le a rendőrség, míg az egyéb, elzárással sújtható cselekmények miatt megküldte a feljelentést a bíróságnak az eljárás lefolytatása végett.)
Megítélésem szerint a régi Sztv. rendelkezései jobban figyelembe vették az elkövetők érdekeit, hiszen bírói mérlegeléstől tették függővé a szabálysértés elkövetése miatt a felelősség megállapítását és a szankció kiszabását, továbbá a tulajdon elleni szabálysértések esetén a rendőrség által lefolytatott előkészítő eljárás, egyéb elzárással sújtható cselekmények esetén a feljelentés megküldése a bíróságnak minden esetben azt jelentette, hogy szabálysértés elkövetése miatt bírósági eljárás lefolytatására került sor.
A Szabs.tv. 117. §a a rendőrség feladatává teszi a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések elkövetése miatt előkészítő eljárás lefolytatását mely magában foglalja a tényállás felderítését, az elkövető kilétének megállapítását, a bizonyítási eszközök felkutatását és biztosítását , és ezen eljárás lefolytatását követően az iratoknak az illetékes bíróság részére történő megküldését. A bíróság pedig előkészítő eljárás iratanyagát áttanulmányozása és a szabálysértési priusz beszerzését követően határoz arról, hogy meghallgatás nélkül hoz határozatot az ügyben, vagy pedig tárgyalást tart.
A Szabs.tv. 21. § (1) bek. értelmében a büntetést úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálysértés súlyához. Ezzel szemben a helyszíni bírság kiszabása alkalmával a fenti garanciák nem érvényesülnek, meglehetősen aránytalan különbségeket okozva ezzel az elkövetők között aszerint, hogy az adott személy ugyanazon cselekmény miatt helyszíni bírságot kap, illetve más esetben egy előkészítő eljárás lefolytatását követően születik döntés az ügyében.
Az alábbi példával szeretném mindezt illusztrálni, mely a joggyakorlatomból való, és nem egyedi eset:
Jómagam nem egyszer szembesültem azzal, hogy az elkövetőnek a helyszínen, egy, a sértettnek néhány száz forint kárt okozó tulajdon elleni cselekmény miatt (az eltulajdonított termék és annak értéke számos esetben nem is kerül feltüntetésre a helyszíni bírság szelvényen), mely az elkövető első cselekménye, 50.000, forint összegű helyszíni bírság kerül kiszabásra, míg egy ugyanilyen cselekménynél, mely szintén az elkövető első cselekménye, előkészítő eljárás lefolytatását követően a bírósági eljárásban jóval több szempont mérlegelésére nyílik lehetőség így a Szabs.tv. 21. §ában foglaltak érvényre juttattatására is és az elkövetővel szemben a büntetés céljának eléréséhez szükséges mértékű szankció kerül kiszabásra.
A Szabs.tv. által a szabálysértési elzárással is büntethető cselekmények esetén lehetővé tett kétirányú, egymástól eltérő eljárásrend és jogi garanciák miatt, előállhat az a sajnálatos helyzet, hogy indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok az elkövetők, akik cselekménye miatt „csupán” helyszíni bíróság kerül kiszabásra, azokkal szemben, akik esetében a rendőség előkészítő eljárást folytat le, melyet bírósági eljárás követ.
Véleményem szerint a szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértések esetén helyszíni bírság kiszabásakor az intézkedő rendőrjárőr nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy az elkövetett cselekmény súlyának és így a büntetés céljának megfelelő mértékű pénzbírságot szabjon ki a helyszíni bírság szelvénnyel.
Meggyőződésem, hogy az elkövetés körülményeit és az elkövető személyes körülményeit nem tudja figyelembe venni a helyszíni bírság kiszabása során az intézkedő rendőrjárőr. Nincs lehetősége továbbá a helyszínen arra sem, hogy a tényállást kellő alapossággal feltárja, a helyszíni bírság szelvényeken annak ellenére, hogy a 22/2012. (IV.13.) BM rendelet 20. § (3) bek. c.) pontja értelmében a tényállásnak szerepelnie kell a szelvényen sokszor csak annyi szerepel, hogy „a boltban lopott”.
Nem érvényesülhetnek a helyszíni bíróság kiszabása során véleménynem szerint a Szabs.tv. alapvető rendelkezései (ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe 32. §, önvádra kötelezés tilalma 33. §, védekezés joga 34. §) sem, továbbá nem hangzanak el azon figyelmeztetések sem, melyeknek az eljárás alá vont személy meghallgatása előtt el kell hangzaniuk, így a részére a Szabs.tv. által biztosított jogokkal (Szabs.tv. 71. §) sem lehet tisztában, valamint az esetlegesen fennálló büntethetőséget kizáró okok (Szabs.tv. 2. § (7) bek., 29. § (1) bek.) sem feltétlenül kerülnek feltárásra a helyszíni bírságolás során.
Aggályosnak tartom továbbá azt, hogy a helyszíni bírság kiszabása során nem lehetséges annak vizsgálata, hogy egyáltalán megvalósulte a szabálysértés. Főként tulajdon elleni szabálysértések esetén fordul elő az, hogy az eljárás alá vont személy „elismeri” a cselekmény elkövetését, de a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás során az derül ki, hogy nem állapítható meg a pl. lopási szándék, mert csak gondatlanság terheli a személyt. Ilyen esetben a Szabs.tv. 2. § (1) bek. értelmében a felelősséget megállapítani nem lehet, és a Szabs.tv. 83. § (1) bek. a.) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárást. Amennyiben mindez nem derül ki a helyszíni bírságolás alkalmával, akkor az adott személynek szabálysértési priusza lesz, hiszen „cselekménye” a szabálysértési nyilvántartási rendszerbe bekerül.
Megítélésem szerint tehát a helyszíni bírság kiszabásának lehetősége szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén egy olyan jogszabályi rendelkezés, melynek egyik célja a bíróság munkaterhének csökkentése volt, azonban véleményem szerint indokolt lenne felülvizsgálni ezt, és ismételten kizárólag a bíróság hatáskörébe visszahelyezni az ezen szabálysértések miatt az eljárás lefolytatását, a szankció kiszabását, ugyanis a helyszíni bírságolás alkalmával nem érvényesülhetnek azok a garanciák az elkövetők esetében, melyeket fentebb kifejtettem.
