Az alábbiakban a Szabs. törvény 2013. szeptember 1. napjától hatályos új rendelkezései kapcsán felmerülő gyakorlati problémák és a változó szakaszoknak a bíróságok tevékenységére gyakorolt hatása vonatkozásában térnék ki egyes fejezetekre.
A Szabs törvény 117.§ (8) bekezdése alapján lehetőség van körözés elrendelésére
A bíróság szabálysértési gyakorlatában korábban komoly gondot jelentett az hogy elzárásssal is sújtható szabálysértések esetében az eljárás alá vont személy nem volt megtalálható. Több esetben már fél év sikertelen tárgyalássorozat után sem sikerült meghallgatni illetve biztosítani jelenlétét a tárgyaláson. Ilyenkor a legtöbb esetben a rendőri elővezetés sem járt sikerrel hiszen a megadott címeken ténylegesen nem tartózkodott az eljárás alá vont személy, időközben máshová költözött vagy hajléktalan életmódot folytatott.
Noha a 2012. évi II. törvény (Szabs. törvény) nem teszi kötelezővé a tárgyaláson az eljárás alá vont személy meghallgatását, azért ha már tárgyalás kitűzésére kerül sor és nem meghallgatás nélküli eljárásban születik meg a döntés akkor célszerű és szükséges a személyes meghallgatása.
Ezeket az ügyeket technikailag sem lehetett befejezni, hiszen az eljárási szabályok nem tették ezt lehetővé abban az esetben ha volt lakcíme az eljárás alá vont személynek de nem jelent meg a tárgyaláson. Büntetést nem lehetett kiszabni a tényállás hiánya miatt, felfüggesztésre nem volt mód, mivel azt csak ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó személy vonatkozáásban lehetett, és az eljárás megszüntetésére sem volt lehetőség mivel ilyen indokot nem tartalmaz a Szabs. törvény 83.§.
Erre a problémára jelent megoldást a Szabs törvény 117.§ (8) bekezdése mely tulajdon elleni szabálysértés esetén lehetőséget ad körözés elrendelésére. Szabs törvény 117.§ (8)123 Ha a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismeretlen, lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének megállapítása, valamint előállítása érdekében a bíróság vagy az előkészítő eljárást folytató szerv a körözését rendelheti el.
A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
A körözés elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Ezen eszközzel azon eljárás alá vont személyek feltalálására is sor kerülhet akiket eddig sikertelenül idézett a bíróság
A korábban önálló büntetésként bevezetett közérdekű munka büntetés vonatkozásában egyes gyakorlati problémák
A közérdekű munkára az elkövetőnek a pénzbírság, helyszíni bírság megfizetésére nyitva álló határidő (30 nap) elteltét követő 3 munkanapon belül, illetve büntetésként való kiszabás esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül kell jelentkezni a Munkaügyi Központ helyi kirendeltségénél, a lakóhelyen lévő polgármesteri hivatalnál már nincs mód a jelentkezésre.
Ez egy jogvesztő határidő, mely elmulasztása esetén a közmunkára nincs lehetőség. Az elkövető azonban igazolási kérelmet terjeszthet elő arra vonatkozóan, hogy miért nem tudott határidőben jelentkezni.
A közmunka végzéséhez egy foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton kell részt venni, mely díjköteles 3.000 forintért végzik az illetékesek. Amennyiben a közérdekű munkát büntetésként szabták ki, úgy annak mással történő megváltására nincs mód, esetlegesen orvosi igazolás terjeszthető elő, hogy a munkavégzést miért nem tudta teljesíteni, de abban az esetben ha a munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget úgy az elzárásra átváltoztatásról kell rendelkezni.
A közmunkát a területileg illetékes Munkaügyi Központ jelöli ki, de általában az elkövető lakóhelyének közelében jelöli ki a munkavégzést melyet teljesíteni kell.
Általános szabály, hogy az elkövető a kiszabott pénzbírságot közérdekű munkával megválthatja. Azonban fiatalkorú elkövető nem minden esetben élhet ezzel a lehetőséggel, nem végezhet közérdekű munkát ha nem töltötte be a 16. életévét. Ebben az esetben közérdekű munka büntetés sem szabható ki vele szemben. A törvényi szabályozás értelmében egy mondjuk 15 éves elkövető a helyszíni bírságot csak kifizetheti, azt nem válthatja meg közmunkával. Amennyiben pedig fizetés nem történik egyből elzárásra átváltoztatásról kell rendelkeznie a bíróságnak.
További szabály hogy fiatalkorú esetében törvényes képviselője jelenlétében lehet csak helyszíni bírságot kiszabni, pénzbírságot büntetésként pedig csak akkor ha annak megfizetését a fiatalkorú vállalja.
A helyszíni bírság kiszabására jogosultak körét a Szabs. törvény 39.§ sorolja fel:
Helyszíni bírságot kiszabhat: 39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.
(2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén - amennyiben ezt e törvény külön említi - helyszíni bírságot szabhat ki:
a)27 a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve,
c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
d) a közlekedési hatóság ellenőre,
f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
g)28 az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
i) a mezőőr.
Fontos szabályt tartalmaz (3) bekezdés, mely szerint Az (2) bekezdés g)-i) pontja esetén (tehát az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr és a mezőőr esetében) feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen.
Az ezen tisztségviselők által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról a Szabs. törvény 141.§ (3) bekezdése rendelkezik, mely szerint a 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
További lényeges szabály, hogy ezen személyek által kiszabott helyszíni bírság is átváltoztatható elzárásra a bíróság által az általános szabályok szerint.
Csökkent a szabálysértési tárgyalások száma
Melynek oka hogy a törvény több esetben nem teszi kötelezővé tárgyalás tartását, tárgyaláson kívüli határozathozatal lehetőségét teremtve meg ezzel.
Lehetőség van meghallgatás nélküli eljárásban határozathozatalra, ha a tényállás tisztázott, az eljárás alá vont személy meghallgatására nincs szükség. Ezen határozat ellen 8 napon belül tárgyalás tartása kérhető ahol bizonyítás felvételére nyílik lehetőség.
A kifogás elbírálása során is tárgyaláson kívül hozza meg a bíróság a döntését, a korábbi jogorvoslati rendszerhez képest egy szint kimarad mivel az eljárás alá vont személy vagy a kifogásban tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság dönt úgy hogy további bizonyításra – így különösen tanú vagy szakértői bizonyításra – van szükség és ekkor egyből tárgyalást tűz.
Az új szabályozás értelmében ezen ügydöntő végzés a meghozatala napján jogerős, nem a közlés napján.
Az elzárásra átváltoztatás tárgyában sem kell tárgyalást tartani csak abban az esetben ha az elkövető ezt kéri.
A Szabs törvény 141.§ (6) bekezdés szerint ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi
a) bíróság által kiszabott pénzbírság esetén annak a járásbíróságnak, amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott,
b) egyéb esetekben a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.
(7) Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik.
(8) Ha a (7) bekezdés szerinti döntés meghozatalának nincs helye, a bíróság a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. A bíróság e végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
(9) A bíróság az iratok bíróságra érkezésétől számított öt napon belül végzést hoz, amelyben közli az elkövetővel az átváltoztatás iránti indítvány tényét, egyúttal az önkéntes megfizetés teljesítése érdekében
a) tájékoztathatja az elkövetőt az átváltoztatásra vonatkozó szabályokról és arról, hogy a meg nem fizetett bírságot hány nap szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni,
b) tájékoztathatja az elkövetőt arról, hogy mely esetekben nincs helye az átváltoztatásnak,
c) felhívhatja az elkövetőt az esetleges átváltoztatást kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére,
d) felhívhatja az elkövetőt annak nyolc napon belül történő bejelentésére, hogy az ügyben tárgyalás tartását kéri-e, egyben figyelmezteti, hogy tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a bíróság az átváltoztatásról tárgyalás tartása nélkül határoz.
A 141.§ (10) bekezdése egy jogvesztő határidőt állapít meg, mely szerint ha 8 napon belül az elkövető nem terjeszt elő tárgyalás tartása iránti kérelmet akkor e vonatkozásban igazolási kérelemnek vagy kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemnek nincs helye.
A 141.§ (11) szerint pedig a bíróság (9) bekezdésben foglalt végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.
A (12) bekezdés szerint: Ha az elkövető tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság azt más okból szükségesnek tartja, a bíróság az elzárásra átváltozatásról tárgyaláson dönt, egyébként az ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el.
Eszerint tehát nem csak akkor tűzhető tárgyalás ha az elkövető kéri, hanem akkor is ha a bíróság más okból szükségesnek tartja azt. Ilyen lehet például az elzárást kizáró ok lehetősége merül fel, vagy a bíróság az elkövetőt meg akarja hallgatni a szabálysértési végrehajtás során történt cselekmények vonatkozásában.
Részletfizetést vagy halasztást csak a kiszabó szervnél kell kérni 30 napon belül
Ezen határidő elmulasztása jogvesztő, ezt követően már nem lehet részletfizetést kérni
A bíróság által kiszabott pénzbírságra az általános szabálysértési hatóság ad részletet. Ennek oka hogy a bíróságok által kiszabott pénzbírság nem kerül a bíróság számlájára, hanem azt a járási hivatal hajtja be, így részletfizetést is ők engedélyeznek a jogerős bírósági határozat alapján.
Több esetben problémaként merült fel, hogy az átváltoztatási tárgyaláson – jellemzően azokban az ügyekben melyek 2013. szeptember 1. napja előtt indultak – az elkövetők részletfizetést vagy halasztást kértek a nagy összegű pénzbírság vagy helyszíni bírság megfizetésére. Erre azonban a fentebb hivatkozottak alapján nincs lehetőség. Az elzárásra átváltoztatás tárgyában történő rendelkezés a szabálysértési végrehajtás azon fázisában van mikor a részletfizetés már nem lehetséges, hiszen az elkövető elmulasztotta a bírság befizetését és azt közérdekű munkával sem váltotta meg. A bíróság azonban természetesen minden esetben vizsgálja a végrehajtás törvényességét. Amennyiben pedig a törvénysértés az alpeljárásban merül fel, úgy az alaphatározatot hatályon kívül helyezheti, a helyszíni bírságot is hatályon kívül helyezheti és az azt hozó szervet új határozat hozatalára kötelezheti.
Amennyiben a törvénysértés - így különösen olyan amely során az elkövető önhibáján kívül nem tudott valamely végrehajtási fázisban részt venni pl: közmunkát végezni vagy a kézbesítés volt szabályszerűtlen – a szabálysértési bírság végrehajtása során következett be, úgy a bíróság a szabálysértési hatóságot a végrehjatás folytatására utasítja.
A bíróságnak lehetősége van továbbá az elzárás elhalasztására abban az esetben is ha pénzbírságot vagy közérdekű munkát változtatott át elzárásra.
Ebben az esetben az elzárás letöltésére ad haladékot a bíróság, mely azonban pénzbírságról átváltoztatott elzárás esetében azt is jelenti hogy a konkrét behívóig be lehet fizetni a bírságot és ebben az esetben az elzárás nem végrehajtható.
A bíróság egészségi, családi vagy más fontos okból engedéylezheti az elzárás elhalasztását maximum 6 hónapi időtartamra.
Változtak az illetékességi szabályok a helyszíni bírság végrehajtási szerve vonatkozásában
Korábbi szabályozás 2013. október 1. előtti:
Szabs törvény 141.§ (2) A bíróság által kiszabott pénzbírság, valamint a 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározottak által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az elkövető lakóhelye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(3) A bíróság az alkalmazott joghátrányokról az eljárás iratainak megküldésével értesíti a lakóhely szerinti általános szabálysértési hatóságot.
(4) A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével - ha nem azonos a szabálysértés miatt eljáró hatósággal - értesíti a lakóhely szerinti általános szabálysértési hatóságot, valamint a szabálysértési nyilvántartó szervet a helyszíni bírság kiszabásáról.
(5) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi az illetékes járásbíróságnak.
Jelenlegi szabályozás: 2013 október 1. utáni:
Szabs. törvény: 141. §
(2) A szabálysértési hatóságok által kiszabott pénzbírság, valamint a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról a kiszabó szerv szabálysértési hatósága gondoskodik.
(6) Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított határidőn belül nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi
a) bíróság által kiszabott pénzbírság esetén annak a járásbíróságnak, amelyik az ügyben érdemi határozatot hozott,
b) egyéb esetekben a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróságnak.
Ez az új szabályozás azt jelenti hogy a bíróságoknak nem kell más megyékben kiszabott helyszíni bírságok elzárásra átváltoztatásáról rendelkezniük, hanem az adott szabálysértési hatóság által kiszabott bírság végrehajtásáról is a helybeli szabálysértési hatóság gondoskodik és az itt illetékes bíróság rendelkezik az átváltoztatásról.
Az elzárást kizáró okok vonatkozásában felmerülő technikai kérdések
A Szabs. törvény 10.§-ban írt elzárást kizáró okok közül a fogyatékos személy fogalmát az 1998. évi XXVI. törvény szabályozza, mely az alábbiak szerint módosult:
4.§ a) fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
Fogyatékos személyek köre bővült a korábbi szabályozáshoz képest, sok esetben szakorvost kell megkeresni hogy adjon véleményt az eljárás alá vont személy állapotáról, fogyatékosnak minősül-e vagy sem.
Nem változtatható át a pénzbírság akkor sem elzárásra ha az elkövető egyedül neveli a 14 éven aluli gyermekét. Ebben az esetben ezt okirattal kell igazolni, mely alátámasztja hogy nincs más aki gondoskodni tudna a gyermekről.
A szabálysértési végrehajtásban hozott változások:
Változás hogy adók módjára akkor is behajtható a pénzbírság ha nincs helye elzárásra átváltoztatásnak és közmunkavégzésre sem került sor. A korábbi szabályozás szerint ugyanis amennyiben elzárást kizáró ok állt fenn az közmunkavégzést is kizárta egyben, vagyis nem volt kikényszeríthető a pénzbírság behajtása abban az esetben ha ilyen kizárók merült fel.
Az okozott kár végrehajtása visszakerült a bírósági végrehajtás keretei közé. Egy rövid ideig azon szabályozás volt érvényben hogy az általános szabálysértési hatóság adók módjára hajtja be, de visszakerült a bírósághoz ezen végrehajtási fázis, vagyis akinek a szabálysértés elkövetője határidőben nem téríti meg a kárát az végrehajtási lap kibocsátását kérheti.
Szabs törvény 141.§ (16) Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult.
Méltányossági kérelem
A Szabs törvény 147. § (1) Az elkövető - beleegyezése esetében képviselője is - méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, illetve mérséklése iránt. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet.
2) A kérelmet a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.
(3)180 A méltányossági kérelem elbírálása - a bíróság által kiszabott büntetés kivételével - a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
(4)181 Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki - ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást -, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.
(5) A méltányossági kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál, vagy a határozatot hozó szabálysértési hatóságnál kell előterjeszteni, amely a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül felterjeszti a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez.
Fontos, hogy a kérelem beérkezésekor tartalmát tekintve bíráljuk el a kérelmet, lehet ugyanis hogy az elkövető méltányosságot ír a beadványára de csak részletfizetést vagy halasztást indítványoz.
Abban az esetben viszont ha kérelme nem késett el és egyértelműen a pénzbírság, a közérdekű munka vagy az elzárás elengedésére vagy mérséklésére irányul akkor a bíróság köteles felterjeszteni a kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez, aki a Belügyminiszter.
A bíróság tehát az ügy iratait egy felterjesztő lappal küldi meg a szabálysértési szabályozásért felelős miniszternek a Belügyminisztériumnak címezve.
A 147.§ (5a)182 Ha a méltányossági kérelem elbírálásához szükséges, úgy a méltányossági kérelmet elbíráló szerv, illetve a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás esetén az előkészítést végző szerv a kérelem alátámasztását igazoló iratokat beszerzi, valamint a személyi körülmények tisztázásához szükséges adatok feltárására az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kérheti fel.
(5b)183 A már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt méltányossági kérelem nem nyújtható be.
(6)184 A szabálysértési elzárás elengedése vagy mérséklése iránti kérelem esetén legfeljebb a köztársasági elnök döntéséig a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter is elhalaszthatja, illetve félbeszakíthatja a szabálysértési elzárás végrehajtását.
(7) A méltányossági kérelmet a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha annak tartalmával nem ért egyet.
(8) A méltányossági döntésről az értesítést az elkövetőnek az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértési hatóság, illetve bíróság kézbesíti.
(9)A szabálysértési szabályozásért felelős miniszter akkor gyakorolhat méltányosságot, ha az ügyet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedését követően olyan, az ügy elbírálása során nem ismert körülmény merül fel, amely miatt a jogkövetkez mény végrehajtása az elkövető számára a méltányosság gyakorlása nélkül az e törvényben írtakkal össze nem egyeztethető hátrányt okoz
A méltányossági kérelemnek elengedhetetlen feltétele, hogy a határozat jogerős legyen, csak ebben az esetben terjeszthető elő méltányossági kérelem, hiszen jogerőre még nem emelkedett döntés vonatkozásában nem lehet annak elengedése vagy mérséklése iránt előterjeszteni beadványt, mivel azt jogorvoslattal még meg lehet támadni
A perújítás okai, nincs felülvizsgálat a szabálysértési eljárásban
A Szabs. törvény 127. § (1) bekezdés szerint: A bíróság jogerős végzésével elbírált cselekmény (alapügy) esetén perújításnak van helye, ha
a) az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy
aa) az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg, illetve vele szemben lényegesen enyhébb jogkövetkezményt kell alkalmazni;
ab) a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt az elkövető felelősségét meg kell állapítani, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, illetve intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni;
b) az eljárás alá vont személlyel szemben ugyanazon cselekmény miatt több szabálysértési felelősséget megállapító végzést, vagy ugyanazon cselekmény miatt szabálysértési és büntetőjogi felelősséget megállapító döntést hoztak;
c) az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel, vagy az elkövetőt nem a valódi nevén ítélték el;
d) az alapügyben a szabálysértési hatóság valamely tagja, illetve a bíróság a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
e) az elkövető által elkövetett bűncselekményt e törvény szerinti eljárásban, szabálysértésként bírálták el.
f) a bíróság szabálysértési elzárásra történt átváltoztató döntése jogszabályt sért.
Csak a bírósági szakaszban jogerős szabálysértési ügyekben teszi lehetővé a perújítást, akkor tehát, ha az érintett valóban kimerítette az ügyben a bírói út által kínált lehetőséget. Meghatározza azokat az eseteket, amikor az alapügy esetén perújításnak van helye. A perújítás általában ténykérdésre vonatkozik, rendszerint az alapügyben megállapított tényállás megváltoztatására irányul, az alapügyben fel nem merült, vagy el nem bírált bizonyítékok alapján. Kimondja továbbá, hogy nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.
Az f) pont újítás, korábban nem volt lehetőség az átváltoztatás tárgyában hozott határozat ellen perújításnak. A jogalkotó perújítási okként vette azt ha a bíróság szabálysértési elzárásra átváltoztatható döntése jogszabályt sért, tehát felülvizsgálat továbbra sincs szabálysértési eljárásban, a felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat nem szerepel, mely azonban nem zárja ki hogy ezen perújítás keretein belül az ügyész indítványára az esetleges jogszabálysértést vizsgálják felül. A Szabs. törvény 132/A. § szerint a szabálysértési elzárásra történt átváltoztatás esetén a 128-132. § szerinti perújításnak van helye, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás kezdeményezésére kizárólag az ügyész jogosult.
A Szabs. törvény 2013. szeptember 1. módosítása nagy változásokat hozott a bíróság szabálysértési tevékenységében hiszen a már sokszor irreálisan nagy, olykor napi 40 darab átváltoztatási tárgyalás nem terheli a rendszert, az már olyan szinten tette túlterheltté a bíróságokat, mint a korábbi időszakban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem. Ezen változtatások nyomán azonban lehetőség nyílik arra, hogy szabálysértési ügyekkel foglalkozó bírák és titkárok ne egy sablonos tucatmunkát végezzenek hanem megfelelő időráfordítással kezeljék a nehezebb szabálysértési ügyeket.
