A Magyar Bírói Egyesület kérdőíve a bírói elégedettségről 2017. Összefoglaló
A Magyar Bírói Egyesület Országos Választmánya majd egy éves előkészítés után 2017. évi Országos Választmányi ülésén elhatározta és megfogalmazta azokat a területeket amelyeken a Magyar Bírói Egyesület tagjaira és a kitöltést vállaló bírákra vonatkozóan a "bírák elégedettségével kapcsolatban" kérdőívet bocsát ki. E kérdőívben egyrészről a bírák általános közérzetét, a munkahelyi atmoszférával összefüggő, a feladatok teljesítését meghatározó körülmények minden összetevőjét érintő kérdéseket fogalmazott meg. Emellett érintette a bíróságok vezetésének, az ítélkezés feltételeivel összefüggő szegmenseit és azt is, hogy a bíróságokon az utóbbi időszakban történt központi intézkedéseknek milyen hatásai voltak a bírák körében. A felmérés tartalmazza a bírák javadalmazásával összefüggő elégedettségi alapvető működési függetlenségi kérdéseket is, amelyek egyrészről az utóbbi időszak intézkedéseihez, másrészről a 2005 óta illetőleg 2010 óta kialakult javadalmazás helyzetről szóltak. Emellett a kérdőívben rögzítésre került az is, hogy a javadalmazási helyzet változása tekintetében milyen fellépéseket, illetőleg milyen formákat preferálnának a bíró kollégák.
A kérdőíves felmérési módszer a következő volt, miszerint a választmány által elfogadott kérdések szövegét az egyes tagszervezetek vezetői bocsátották a tagok rendelkezésére, akik azt vagy írásos, vagy elektronikus formában juttatták el a kiértékelést végző egységhez. Az így begyűjtött kérdőívek száma a bírói egyesület létszámának több mint 40 %-át meghaladó, mintegy 500 kérdőív volt, amelyet feldolgoztunk.
A kérdések kapcsán rögzített általános tételek.
A bírák általában úgy foglaltak állást, hogy a jelenlegi általános helyzetükkel a közepesnél jobban meg vannak elégedve és a tárgyi, személyi, infrastrukturális, munkahelyi feltételeik az alaptörvényben illetőleg egyéb jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásához a közepes szintet meghaladóan biztosításra kerülnek. Szignifikáns volt abban a tekintetben az általános vélemény, hogy a problémák, a munkateher, a személyzeti kérdések, az adminisztrációs terhek és a javadalmazás területén jelentkeznek. Általában azt lehet rögzíteni, hogy a bírói javadalmazás rendszerével a bírák nem elégedettek, meghatározták és átlagosan meg is állapítható, hogy milyen összegű kezdő bírói bért tartanak a jelenlegi országos több évre visszamenő trendek alapján a bírák számára elfogadhatónak és arról is szóltak, hogy az igazságügyi alkalmazottak területén hozott béremelés feszültséget okoz és okozott a bíróságokon, amelyet nem tudtak enyhíteni az OBH által egyre növekvő szinten biztosított nem rendszeres juttatások sem.
A kérdőívet kitöltő bírák több mint fele hóvégi viszonylatban anyagi problémákat jelzett. Az is egyértelműnek látszik, hogy a bírói hivatáshoz méltó és a felelősség súlyát tükröző javadalmazás elérésében a bírák a kormánnyal való tárgyaló, a kormány és döntéshozókkal való érdekegyeztető fórumon túl jelentősebb radikálisabb lépéseket is igényelnek és ezeknek a kérdőívek kitöltése kapcsán hangot is adtak.
A kérdőív kérdéseiről részletesen.
Az 1. kérdés alapján, miszerint értékelje általában közérzetét, elégedettségét a bírói létével összefüggésben, jelenlegi szolgálati helyén és beosztásában, az 1-5-ig terjedő skálán, az általános megállapítás a bírák részéről az 5-ös skálán 3,45, tehát a közepeset meghaladó, a jó felé hajló jellegű eredményt hozott. Ezt kiegészítendő a 2. kérdés, ehhez hozzáadódva összességében jellemzi az általános jelenlegi szolgálati hely és beosztásban lévő tényleges helyzetértékelést is.
2. kérdésben, az "ön szerint rendelkezésre állnak-e jelenlegi munkahelyén a megfelelő személyi, tárgyi és egyéb infrastrukturális feltételek ahhoz, hogy ítélkező tevékenységét - az OBH elnöke stratégiai céljainak a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek - megfelelően lássa el, itt a bírák átlagosan 3,5-ös átlagot jeleztek a kérdőívükben lévő értékelésben az 1-5-ig terjedő skálán. Ez szintén a jó felé hajló megállapítás, figyelembe véve, hogy számos a 3-as és a 4-es értékelési pont közötti szavazatot lehetett megismerni, amelyek a kérdőívek megvizsgálása után arra engednek következtetni, hogy valóban van komoly előrelépés és előremutató intézkedéssorozat, de számos teendő körvonalazódik a kérdőívek alapján a központi igazgatás előtt.
A kérdőív a 3. kérdésében azt is felmérte a MABIE, hogy milyen természetűek a legjellemzőbb problémái a mindennapi munkavégzés során a bírói karnak, beleértve a munkaterhet, a munkafeltételeket, az igazgatási hiányosságokat, az információ hiányát, esetleg egyéb meghatározott területeket. A legtöbb szavazat a munkateher, a munkafeltételek tárgyi és személyi kérdéseit érintette, ezen túl általában az adminisztrációs terhek, a jogszabályváltozások indokolatlan dömpingjét, az információ hiányát, esetlegesen kisebb százalékkal az igazgatási hiányosságokat érintette. Mindebből az szűrhető le, hogy a munkateher továbbra is elsődleges kérdés, amelyhez különösen a tárgyi feltételek vonatkozásában az informatikai, mind szoftver, mind hardver területén lévő kifogások a legjellemzőbbek. A személyi feltételekkel kapcsolatos hiányosságoknál ki kell emelni azt, hogy a bírák létszámában való hiányosságokat, tehát a hiányzó létszámnak az említését egész kis százalékban találtuk, míg ehhez képest a segédszemélyzet, a jogi segédletet biztosító személyek számának az elégtelensége jóval többször előfordult.
A kérdőív arra is utalt egyik kérdésében, hogy a kollégák szerint az elmúlt években a bírák adminisztratív terhei, amelyek az ítélkezéssel összefüggésben álltak, azok vajon miként alakultak. A bírák egyöntetű véleménye szerint az adminisztratív terhek nem csökkentek. Kevesen szóltak a részbeni csökkenésről. Azt kellett megállapítani számszerűen, hogy a válaszadóknak a 85 %-a úgy foglalt állást, hogy az adminisztratív terhek nem csökkentek. Ez a kérdőív vizsgálati fókuszából látva megerősíti azt a döntést, hogy a választmány helyesen vonta e kérdést a bírák elégedettsége, illetőleg bírói közérzete körébe és egy olyan anomáliára mutat rá a kérdőív eredménye, amelyben vélhetően intézkedések is szükségesek.
A bírói javadalmazás rendszerével összefüggő elégedettség területén a bírák inkább az elégedetlenség felé hajlanak, hiszen itt a számokban azt lehet megállapítani az 1-5-ös skálán, hogy a 2 egészt meghaladó, de a 3 egészt el nem érő szavazatok vannak többségben az 1-5-ös skálán, amiből tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a javadalmazás rendszerében is érdemes egy további gondolkodást megindítani.
A kérdőív azt is próbálta azonosítani, hogy vajon az utóbbi időszakban történt 3x5 %-os bírói illetményalap emelés az vajon elégséges volt-e, figyelembe véve egyéb körülményeket is. Itt a bírák 97 %-a úgy foglalt állást a megkérdezettek közül, hogy ez nem volt elégséges, tehát ebből következőleg további béremelésre van szükség, vagyis a javadalmazást rendezni kell.
Volt olyan kérdés is a kérdőíven, amelyben a kezdő bírói bér bruttó összegének a megállapítását és meghatározását kérte a kérdőívet kitöltő kollégáktól.
Itt a bírák mintegy 3-4 %-a nem adott meg Ft szerinti értéket, míg a többiek által meghatározott forintosított értékekből, lehetett egy átlagszámot megállapítani illetve számolni.
Tehát a közel 500-as kitöltött kérdőívből a kezdő bírói bér mértékét figyelembe véve az egyéb társadalmi, gazdasági körülményeket is tekintve, a bírák kezdő illetményét (2017 évben) 744.000 Ft-os átlagban határozták meg a bírák a kérdőívre írt bérek átlagaként. Mindez számokra lefordítva gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 453.330 Ft-os bírói -ügyészi illetményalap növelés helyett, az egész rendszer 50-70 %-os mértékű béremelését látnák megalapozottnak.
Ezen túl további kérdésben a bírákat abban a tekintetben is interjúvolta a kérdőív, hogy vajon éreznek-e hátrányos, vagy egyéb megkülönböztetést a bírói illetményalap-emelés kapcsán a közszféra egyéb területén végrehajtott, illetve folyamatban lévő bérrendezésekkel. Itt általában a bírák jelentős többsége úgy foglalt állást, hogy egy ilyen típusú megkülönböztetés érezhető. És inkább a nem érezhető kategóriával szemben a részben érezhető kategória szavazatok is meghaladták a nem voksokat.
A kérdőív azt is megkérdezte, hogy az Iasz. hatályába tartozó bírósági alkalmazottak béremelése okozott-e bérfeszültséget a bíróságon dolgozók között, itt a túlnyomó többség, tehát a kitöltők 90 %-a a bíráknak úgy foglalt állást, hogy a kialakult, meglévő és azt felerősödő feszültségek keletkeztek a bírósági dolgozók között, vagyis a túlnyomó többség bérfeszültséget észlelt.
Egy olyan személyes jellegű kérdést is megfogalmazott a szociológiai értelemben vizsgálódó kérdőív, hogy vajon a bíráknak vannak-e anyagi gondjaik a hó végén, amelyeknél a válasz lehetősége, az igen, nem és alkalmanként kategória volt. Tehát az alkalmanként és igen szavazat anyagi gondokat jelez.
Megdöbbentő válasz született ebben a tekintetben, mégpedig az, hogy a bíráknak 58,4 %-a hó végén anyagi gondokat jelzett, amely jól mutatja azt, hogy a Magyar Bírói Egyesület Országos Választmánya szintén helyesen választotta ki ezt a kérdést, hiszen ennek van jelentősége abban a tekintetben, hogy az anyagi körülményeket miként lehetne megoldani és ebben az irányban a fejlesztés tekintetében határozottan és azonnal tovább kell lépni, hisz ez a bírói függetlenséget közvetlenül érintő tényezőre utaló jelzés.
Aztán további kérdésként merül fel az is, hogy az OBH által az utóbbi években az évközbeni anyagi juttatások a bírói létkörülmények kialakítását és fenntartását segítették-e? Itt a válaszok az igen, nem és részbeni válaszlehetőségek jelentősen megoszlottak és kiegyenlítették egymást, tehát ebben a tekintetben a bírák elismerő szavai mellett, kritikai megjegyzések is kerültek elő az OBH pozitív törekvései és intézkedései mentén.
A bírói egyesület érdekképviseleti tevékenységének változása az esetleges érdekegyeztető fórum létrehozásával összefüggésben a bírák legtöbb szavazatukat az ilyen fórum létrehozása és egyéb intézkedések tekintetében adták le úgy, hogy a javadalmazás és bírói létkörülmények tekintetében változások legyenek. Itt a szavazatoknak mintegy 50 %-a lehetséges ilyen fórum létrehozása mellett foglalt állást.
Mindezekre figyelemmel a Magyar Bírói Egyesületnek az az álláspontja, hogy az igazgatási kérdések és az adminisztratív terhek csökkentésében szükséges jelzést adni az Országos Bírósági Hivatal részére, emellett az Országos Bírósági Hivatal Igazgatási tevékenységét is ellenőrző Országos Bírói Tanács számára is. Ki kell emelni azt, hogy a bírák egy jogállamban alkotmányos demokrácia keretében anyagi gondokkal a hó végén nem küzdhetnek, hiszen az anyagi természetű problémák elvonják a figyelmet a bírói működés függetlenségéről, a működés befolyásolhatóságáról, ezáltal akadályozzák a bírói független, befolyásmentes munka biztosítását.
Ebben a vonatkozásban a tagok felhívják a Magyar Bírói Egyesületet arra is, hogy lehetséges lépéseket fogalmazzon meg a döntéshozók felé, a javadalmazási kérdések rendezése érdekében, különösen figyelemmel arra, hogy a nem bírói szférában végzett emelések, illetőleg javadalmazás rendezések feszültségeket is okoztak a bíróságokon belül, másrészről pedig azért is, mert a bírák úgy foglaltak állást, hogy a bírói illetményemelésnek a közszférában lévő egyéb területeken történt emelésekhez képest hátrányosnak érzik a saját helyzetük viszonylatában.
MABIE
