MABIE

HUNGARY

Nemzetközi hírek

A bírák és ügyvédek szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadsága: a nemzetközi normák áttekintése

A Jogászok Nemzetközi Bizottsága (International Commission of Jurists, ICJ) a bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ megbízottnak címzett beadványában közzétett egy áttekintést a bírák és ügyvédek szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadságának nemzetközi normarendszeréről A dokumentum a különleges megbízott felhívására készült, az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa részére a közeljövőben előterjesztendő jelentés kapcsán.

A beadvány felvázolja a releváns nemzetközi szabályozást, a kulcsfontosságú regionális ítélkezési gyakorlatot és jogi hátteret, valamint a szemléltető példaként szolgáló nemzeti ügyeket és számos tudományos forrást.

Az ICJ többek között az alábbi következtetésekre jutott:

A bírák és ügyészek – akárcsak más állampolgárok – szólás-, meggyőződési, egyesülési és gyülekezési szabadsága csakis alapos okból, a szükségesség és arányosság követelményének betartása mellett korlátozható.

Főszabály szerint ilyen jellegű korlátozásokat, amelyek speciálisan ezen személyek jogi funkcióihoz kötődnek, az igazságszolgáltatás szervezete vagy olyan más független szerv határozhat meg, amely tagjainak többsége bíró.

A bírákkal vagy ügyészekkel szemben ezen jogok gyakorlásával összefüggésben indult bármely eljárásnak teljes mértékben meg kell felelnie a nemzetközi emberi jogi rendelkezéseknek, mind a jogalap, mind az eljárás tekintetében, ahogyan ezt a bírák és ügyészek függetlenségével kapcsolatos normák is rögzítik.

A bíráknak és ügyészeknek távol kell maradniuk azoktól az ügyektől, amelyekben korábban oly módon gyakorolták ezen szabadságjogaikat, hogy az a későbbi magatartásuk kapcsán felvetheti az elfogultság lehetőségét.

Ugyanakkor ez az elvárás nem jelenti azt, hogy egy bíró vagy ügyész egyáltalán ne vehetne részt olyan kérdéseket vagy feleket érintő véleménynyilvánításban, egyesülésben vagy gyülekezésben, amelyek, illetve akik a későbbiekben elképzelhetően bíróság elé kerülnek. A közösségtől és a társadalomtól való teljes elszigetelődés nem volna sem megvalósítható, sem kívánatos.

Általában véve a pártpolitikával kapcsolatos kérdésekben való érintettség, illetve ezek kommentálása rendkívül nagy valószínűséggel adnak alapot a függetlenség hiányának feltételezésére és ezen az alapon aránylag széles körben alapíthatók korlátozások.

Kiemelkedően fontos, hogy a bírák (és ügyészek) gyakorolhassák szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadságukat egyes helyzetek kezelése – úgymint az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése; az igazságszolgáltatás integritásának veszélyeztetése; az igazságszolgáltatás működésének alapja – vagy az univerzális érvényűnek elismert emberi jogok, alapszabadságok és jogi előírások betartatása és védelme érdekében. Ezt szem előtt tartva, ilyen esetekben bármely hatalom csak rendkívül szűk körben korlátozhatja e szabadságjogok gyakorlását.

A vonatkozó normák és alapelvek – az offline formákkal azonosan vagy azokkal analóg módon értelmezve – kiterjednek a véleménynyilvánítás és egyesülés online formáira, ideértve a közösségi médiát is. Mindazonáltal a véleménynyilvánítás és egyesülés online formáinak alkalmazása során a bíráknak és ügyészeknek szem előtt kell tartaniuk ezek gyakorlati szempontjait.

A beadvány teljes szövege letölthető PDF formátumban ezen a linken érhető el (icj.org, 2019.02.21.).

A hír angol nyelvű változatának magyar nyelvű fordítását dr. Dülk Tamara egyesületi tag, európai jogi szaktanácsadó titkár készítette el.

Magyar Bírói Egyesület

 

Székhely:
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.
(Magyar Igazságügyi Akadémia) 113-as iroda

E-mail: info@mabie.hu