A bíróság elnöki levelezés megismerhetőségével foglalkozik a BH 2018. 253. számon közzétett jogeset
A bíróság elnökének közfeladata (jogszabályban meghatározott feladata) gyakorlása körében folytatott levelezése közérdekű adatnak minősül [Alaptörvény 6. cikk (2) bek., 2011. évi CXII. tv. 1. §, 3. §, 26. § (1)-(2) bek., 31. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes törvényszék elnöke 1999. október 25-i jelzéssel élt a Pénzügyminisztérium felé, amelynek nyomán a Pénzügyminisztérium 1999. november 26-án közleményt jelentetett meg hivatalos lapjában (Pénzügyi Közlöny), amely szerint az L. Kft.-t törölték a felszámolók névjegyzékéből. A felperes korábbi közérdekűadat-igénylésére ezen jelzés másolatát az alperes a felperesnek már kiadta és közölte azt is a felperessel, hogy a bejelentés alapján nem került sor a törlésre, mert a Pénzügyminisztérium végül az eljárást megszüntette. A felperes ismételt kérelmére a Pénzügyminisztérium e tájékoztatását az alperes szintén megküldte a felperesnek. A Pénzügyminisztérium 2000. január 28-án kelt levelében az szerepel, hogy a felszámoló törlését a Pénzügyminisztérium mérlegelés nélkül, az alperes elnökének jelzése alapján rendelte el, ám a felszámoló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő és a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérte. Emiatt a Pénzügyminisztérium az alperes elnökének tájékoztatását kérte, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e, vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes elnöke a válaszlevelében a törlési közlemény megjelentésének felfüggesztéséhez hozzájárult. Az alperes elnöke közölte azt is, hogy a felszámoló cég ügyvezetője több levélben kérte őt a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatára.
[2] A felperes ezt követően 2006. január 17-én kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben kérte, hogy a Pénzügyminisztérium levelének mellékleteként megküldött alkotmányjogi panaszt az alperes adja ki részére, továbbá adja ki az alperes elnöke és a felszámolócég vezetője közötti 1999. november 26. és 2000. február 8. közötti levelezés másolatát. Ezen túlmenően közérdekű adatként kérték kiadni az 1999. október 25-én kelt elnöki levélben rögzített tényállást igazoló adatokat.
[3] Az alperes 2016. január 21-én kelt válaszában az adatközlést a kért adatokra nézve megtagadta. Álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz és a felszámoló szervezet levelei nem minősülnek közérdekű adatnak, mert nem az alperes tevékenységére vonatkoznak, illetve nem közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek, az utolsó vonatkozásban pedig azt nyilatkozta, hogy az ott írt adatok nyilvánosak, a közhiteles cégnyilvántartásból megismerhetőek.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes az előzetesen benyújtott kérelemben foglaltak teljesítésére kérte kötelezni az alperest, előadta, hogy az általa igényelt adatok egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek, ezért azokat az alperes köteles kiadni.
[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, mindenben fenntartotta a kérelem elutasításában rögzített jogi álláspontját.
Az első- és másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben adott helyt és kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül postai úton a felperes budapesti levelezési címére adja ki, a bíróság elnökének 1999. október 25-én a Pénzügyminisztériumhoz intézett jelzése következményeként a Pénzügyi Közlöny 1999. no-vember 26-i számának 2561. oldalán az L. Kft. névjegyzékből történő törlését közzétett hivatalos közlemény megjelenésétől, azaz 1999. november 26-tól 2000. február 8-ig az L. Kft. ügyvezetője által a bíróság elnökének írt levelek másolatát azzal, hogy amennyiben azok közérdekű adatnak nem minősülő személyes adatokat is tartalmaznak, úgy azt a másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása rögzítette, hogy az alperes mind az alkotmányjogi panasz, mind pedig a felszámoló társaság kiadni kért levelei vonatkozásában adatkezelőnek minősül, hiszen a kért adatok az adott elnöki ügy iratanyagát képezi és az adat tárolása is adatkezelésnek minősül függetlenül az irat keletkezési helyétől.
[7] A felszámoló cég vezetője által az alperes elnökéhez írt levelek vonatkozásában az indokolás kifejtette, hogy azok közérdekű adatnak minősülnek, az alperes közfeladata ellátásával összefüggésben keletkeztek, mivel az alperes elnöke erre vonatkozó jogszabály alapján élt jelzéssel a Pénzügyminisztérium felé (ez volt a közfeladata) és a már kiadott levél tartalmából ezen jelzés (kezdeményezés) felülvizsgálatára irányulnak a felszámoló megkeresései. Megjegyezte az elsőfokú bíróság azt is, hogy az előzményi eljárásokban az alperes korábban már több olyan iratot megküldött a felperesnek, amelyek nem tőle, illetve korábbi elnökétől származtak és korábban nem vonta kétségbe ezen adatok közérdekű jellegét. Összességében az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felszámolói levelei kapcsán nem tudta bizonyítani, hogy alappal tagadta volna meg a levelek kiadását. Az elsőfokú bíróság ezért ezen kereseti kérelem vonatkozásában helyt adott a keresetnek.
[8] Az elsőfokú bíróság szerint ugyanakkor az alperes jogszerűen tagadta meg az alkotmányjogi panasz kiadását, mert az nem az alperes eljárása során keletkezett, azt a Pénzügyminisztérium csupán tájékoztatásul küldte meg az alperesnek. Az elsőfokú bíróság szerint ezért ez a panasz nem az alperes közfeladata ellátásával összefüggésben keletkezett. A cégnév tényadatokkal való alátámasztása vonatkozásában úgy foglalt állást az elsőfokú bíróság, hogy ez az igény meghaladja a közérdekű adat igénylés fogalmát, mert álláspontja szerint a közérdekű adat tartalmának további tényadatokkal való alátámasztása, megindokolása nem tartozik közérdekű adat kiadásának körébe.
[9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem érintett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. A jogerős ítélet a fellebbezés tartalmára figyelemmel kizárólag a felszámoló által a bírósághoz intézett levelek kiadásának kérdésével foglalkozott. Teljes mértékben egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy ezek a levelek az alperes elnökének jogszabályban írt jelzési kötelezettségével összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy nem a Pénzügyminisztérium és az alperes elnökének relációjában jöttek létre, mert az alperes elnöke jelzésének következményei voltak. Álláspontja szerint tehát a felszámoló levelei az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben, ahhoz szorosan kapcsolódva születtek. Önmagában az a körülmény, hogy a felszámoló levelei a tevékenységére vonatkozó gazdasági jellegű adatokat is tartalmaznak, nem bírnak döntő jelentőséggel a jogerős ítélet szerint, mert a meg nem ismerhető adatokat az elsőfokú bíróság döntése szerint is felismerhetetlenné kell tenni. A jogerős ítélet szerint ebben a vonatkozásban jogkérdésben kellett dönteni, így további bizonyítás lefolytatására nem volt szükség.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet részben történő hatályon kívül helyezését és a kereset teljes elutasítását.
[11] A felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira való utalással.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
[13] Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Miután az adatigénylésre 2016-ban került sor, az elbírálásra az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) rendelkezései az irányadóak. Ennek 1. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon, vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre annak eredményességére és kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A 6. pont értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét, vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A 26. § (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A 31. § (2) bekezdése értelmében a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.
[14] A perben nem volt vitatott, hogy a 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság elnökének közfeladata volt a jelzés megtétele a Pénzügyminisztérium irányába. Fontos általános szempont az is, hogy az Alkotmánybíróság több esetben rögzítette, hogy a közérdekű adat kiadásának megtagadási lehetőségeit minden esetben szűken kell értelmezni (21/2013. AB határozat).
[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A kiadni kért adatok nem vitatottan az elnöki irat részeként az alperes kezelésében vannak. A Kúria egyetértett a jogerős ítélettel abban, hogy a kiadni kért adatok az alperes jogszabályban meghatározott közfeladatával kapcsolatban kerültek az egyébként is általában közfeladatot ellátó alpereshez.
[16] A Kúria szerint sem az Infotv. sem más jogszabály nem tartalmaz a kérelem tárgyát képező adatok kiadását tiltó rendelkezést, a kiadni kért adatok - ha némileg közvetett módon is - kapcsolódnak az alperes saját tevékenységéhez (közfeladatához).
[17] A Kúria álláspontja szerint az alperes nem tudta bizonyítani az adat kiadása megtagadásának jogszerűségét, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ebben a körben figyelembe vette azt is, hogy a levelezési folyamat elejét és végét jelentő leveleket az alperes per nélkül kiadta. Ha a kiadandó levelek egyébként személyes adatokat tartalmaznak azokat az alperes a bíróság felhatalmazása alapján nemcsak jogosult, hanem köteles is kitakarni. (Kúria Pfv. IV. 20.076/2017.)
