A közigazgatási bíróság és a jogállamiság
Vas István író
Végig kellett lapoznom Vas István 1981-ben megjelent vaskos, kétkötetes önéletrajzi művét, a Miért vijjog a saskeselyű?-t, hogy megtaláljam és felidézzem esetét a Horthy-kor közigazgatási bíróságával, mert a részletekre már nem emlékeztem. Íme a történet.
Vas István az Egyesült Izzóból kivált Standardben dolgozott könyvelőként. A költők akkor sem tudtak megélni a költészetből, Illyés Gyula például a Nemzeti Banknál volt állásban; sajtószemléket készített a külföldi újságokból. 1938 novemberében, az első zsidótörvény hatálybalépését követően Vas megkapta a felmondólevelet. Előzőleg hiába tért ki, csak az 1919 előtt kitértek kaptak felmentést a törvény alól.
A Standardnek önálló nyugdíjpénztára volt, és az alkalmazottak tíz év munkaviszony után váltak nyugdíjjogosulttá, de Vas István ettől elesett, mert csak kilenc és fél ledolgozott éve volt. Béla nevű ügyvéd unokabátyja kezdeményezésére a nyugdíjjogosultságért perelték a vállalatot. A Standard arra hivatkozott, hogy külső kényszerítő körülmény, a zsidótörvény miatt kellett felmondania. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy – mivel a felmondásoknak szakaszosan kellett eleget tenni –, a zsidótörvényre a vállalat nem hivatkozhat, mert lehetősége lett volna másokat elbocsátania Vas helyett – megnyerték a pert.
A Standard a Táblánál fellebbezett; a Tábla megállapította, hogy a vállalat már az első turnusban több zsidó származású alkalmazottat bocsátott el, mint amire köteles lett volna, ezért Vasék második szinten is megnyerték a pert. A Standard újból fellebbezett, most már a Kúriánál, és beterjesztette a Hadügyminisztérium bizalmas leiratát, miszerint a Hadügyminisztériumnak beszállító vállalatoknál (és a Standard ilyen volt) a zsidótörvényt az előírtnál sokkal gyorsabb ütemben kell végrehajtani. A Kúria a zsidótörvényt ennek megfelelően kényszerítő körülménynek fogadta el – a Standard megnyerte a pert.
De Vas István Béla nevű ügyvéd unokabátyja nem hagyta annyiban a dolgot, a Közigazgatási Bírósághoz fordult. A Közigazgatási Bíróság a következő ítéletet hozta: a Hadügyminisztérium rendelete ellentmond a törvénynek, az alkotmánynak, tehát semmisnek tekintendő, ennélfogva nem lehet mint kényszerítő okot figyelembe venni, Vas Istvánnak jár a nyugdíj. Ne felejtsük el; két zsidó származású emberről van szó, akik 1938-ban, az első zsidótörvény hatálya alá tartozó ügyben pert nyertek a Hadügyminisztériummal szemben a Horthy-rendszer Közigazgatási Bíróságán.
Az eset nem csak a Közigazgatási Bíróságról szól; adalék a Horthy-korszak differenciáltabb megítéléséhez is.
A szerző Kiss Károly közgazdász és társadalomkutató (magyaridok.hu)
