A köztársasági elnök és a bíróságok
2024, június 19-én meghozott határozatával az Országos Bírói Tanács jogszabályalkotási javaslattal fordult a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosult köztársasági elnök felé abból a célból, hogy kezdeményezzen az Országgyűlésnél több törvénymódosítást, így a bírói illetményalap harmincöt százalékkal történő emelését, az egyes szinteknél irányadó pótlékok emelését, a bírói illetményalap automatikus emelését a nemzetgazdasági átlagos bruttó keresethez mérten, felmentés esetén 6 havi átlag illetménye kifizetését, illetve az igazságügyi alkalmazottak részére 10 százalékos munkaköri pótlék megállapítását
A törvényalkotás kezdeményezére azért került sor, mert az OBT 2023. június 7-ei 2024. február 26-ai, 2024. március 21-ei, és 2024. március 27-ei határozattal meghozott jogszabályalkotási kezdeményezéseire válasz nem érkezett, jogszabályalkotás kezdeményezésére nem került sor.
Az indokolás részletesen utal az elmúlt években végbemenő inflációs folyamatokra, a más ágazatokban történő bérnövekedésre, bírói illetményalap emelése szükségességének okaira, ekörben az Alaptörvény és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire.
A jogszabályalkotási javaslat teljes szövege az alábbi linken elérhető: https://obt-jud.hu/sites/default/files/hatarozatok/2024-07/104-2024-VI-19-OBT-hatarozat.pdf
2024. július 15. napján dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök részt vett a Bíróságok Napja központi ünnepségét. Köztársasági Elnök úr beszédében számos, megfontolásra érdemes gondolatot megfogalmazott, így:
„Bírónak lenni és a bírósági rendszert jól működtetni komoly kihívás, tekintély és felelősségtudat, bölcsesség és szaktudás, empátia és precizitás mindenképpen szükséges hozzá. A jól működő igazságszolgáltatás a magyar alkotmányos berendezkedés nélkülözhetetlen eleme. Önálló hatalmi ág, a jogállam immunrendszere.”
„Hazánkban a bíróságok működésének a XIX. századra visszanyúló garanciái vannak. Ezek a függetlenség, a pártatlanság és az elmozdíthatatlanság. Valójában mindezek csupán eszközök. Annak eszközei, hogy a törvények uralmát, a jogszabályok érvényesülését a bírók munkájukkal zavartalanul biztosíthassák. De annak is az eszközei, hogy a jogállam szolgálata mögött mindig ott lehessen a jó szolgálata, az állampolgárok személyének és vagyonának védelme, a társadalmi morál megerősítése.”
A beszéd teljes szövege az alábbi linken elérhető: https://www.sandorpalota.hu/hu/dr-sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-beszede-birosagok-napjan
2024. július 19. napján tette közzé az Országos Bírói Tanács a Sándor -Palota főigazgatójának válaszlevelét a jogszabályalkotási javaslat kapcsán. Kiemelve a levélből:
„Nem vitatva, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére vonatkozó igény mögött mint ahogyan számos más, a köztársasági elnök kinevezési jogkörével érintett tisztségviselő, személyi állomány esetleges hasonló igénye mögött is – méltányolható szempontok állnak, az ilyen igényeket – így az Országos Bírói Tanács javaslatában foglaltakat - a köztársasági elnöknek a fentiekben kifejtettek szerint alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni, és az Országgyűlés felé törvényjavaslat formájában becsatornázni.”
A levél teljes szövege az alábbi linken elérhető: https://obt-jud.hu/sandor-palota-valaszlevele-jogszabalyalkotasi-kezdemenyezes-targyaban
Megjegyezzük, hogy a bírák és igazságyügyi alkalmazottak, mint ahogy Köztársasági Elnök úr Bíróságok Napján elmondott beszédében is megfogalmazta, „nem számos más tisztségviselők” és bérigényük mögött nem csak méltányolható igény áll, hanem a jogállami garanciák, mivel a megfelelő anyagi javadalmazás a bírói függetlenség egyik eleme. A bírói függetlenséget övező garanciák célja, hogy védelmet biztosítsanak a nyomásgyakorlás és illetéktelen beavatkozás minden formájával szemben, annak érdekében, hogy a jogkereső polgárok ügyében a bírák képesek legyenek függetlenül, pártatlanul és részrehajlás nélkül, kizárólag a törvényeknek alárendelten ítélkezni. Ily módon a bíróságok függetlensége közérdek, minden, a bírósághoz forduló állampolgár érdeke, és nem lehetne költségvetési kérdés.
A törvényjavaslat benyújtása egy próbát azért megért volna, mert az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működésének őre.
